(Vártigián) örmény szó; rózsácska, kis rózsa. Jákub Vártigján. Szamosújvári Kereszteltek könyve II. köt. 1 l. 5 t. E családnév most nincs használatban. Lásd Páskul.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
MERZA-VÁRTIG CSALÁDOK
A család a moldvai Szucseávából telepedett Besztercére 1669-ben. Az eredeti családnév /Mirzáczhi/ „Hériánosz” volt és a felmenők között három testvérről vannak adatok:
- Hériánosz Khisizádé /1616-?/ (akitől származtak az Kiss-Azád és Frenkul-Ficzus /Frénkucz/ családok), -Hériánosz Jakab /1620-?/ (akitől származtak a Merza, Flórián, Goskár-Eránosz és Amira családok) és -Hériánosz Girágosz /1626-?/ (akitől származtak a Gurjéch /Cziriák/, Biáthá és /Ászkricsencz/ Kritsa családok).
Tehát a fenti Merza-Vártig család felmenője Hériánosz Jakab /1620-?/ volt, aki 1654- ben telepedett Gyergyóba/Révucz/ Azbeján Kándrá-val /1623-?/, az Ázbé család felmenőjével. Az ö fiai voltak /Mirzáczhi/ Amira Nerszesz /1652-?/ (Erzsébetv.), /Mirzáczhi/ Vártig Lukács /1655-?/ (alias Merza gyergyói kereskedő) és /Hériánosz/ Drágus Jakab /1658-?/ (gyergyói kereskedő, aki az Eránosz-Goskár család alapítója volt). Az Eránosz név maga a Merza (Amira) név görög változata és moldvai formája a Goskár volt. Ebből a családból származott tehát az első, nem helyi jellegű szépvízi örménybíró /Merza/ Vártig Lukács /1655-?/ (habár ő Erzsébetvároson lakott), akinek fiai telepedtek Gyergyóba. /Mirzáczhi/ Vártig Lukács utódai főleg Gyergyóban, de Erzsébetvároson is jelen voltak. /Mirzáczhi/ Vártig Lukács /1655-?/ a legelső szépvízi örménybíró volt erzsébetvárosi székhellyel és utódain keresztül a gyergyói Merza-Vártig család alakult. Lukács közvetlen gyergyói utódai: Merza Száko /1689-1762/ és Merza Erem /1703-?/.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa