Urmia (Perzsia) helységből való. Iláchácz jergêri Michael Krikori Urmánczián: Lengyelországi (itt laktak utoljára az Urmánczhi-ak, mielőtt e hazarészbe beköltöztek) Urmánczhi Gergely fia. Szamosújvári Kereszteltek könyve II. köt. 636 l. 31 t. 1786 év. Michael Urmánczhi ilách: Lengyel- Urmánczhi Mihály (itt a „Lengyel” az ország helyett áll). Szamosújvári Kereszteltek könyve II. köt. 658 l. 117 t. – Urmánczi Mihály, ki 1790 decz. 10-én jött Kuthi-ból Szamosújvárra lakozni, előmutatott egy örmény keresztlevelet, mit Mosoro Sámuel kuthi-i örmény szertartású prépost állított ki 1788. decz. 31-én. A keresztlevél őt nem Urmánczi-nak, hanem Romáskán-nak nevezi. – Michael Urmánczi alias Romáskán. Szamosújvár városi levéltár 1793-373 sz. jegyzőkönyv. Az Urmánczi család vezetékneve Romáskán. A Romáskán család Lengyelországban (újabb időben) bárói rangra emelkedett. Báró Romáskán volt lembergi örmény kath. érsek a bécsi „Urak-házá“-nak üléseiben mindig részt vett. – Egy Szucsávában 1806. szept. 24-én kiállított és Szamosújvárra küldött német nyelvű bizonyítvány aláírása ez: (Ándriás Urmánczun vêgáh ájsz pánisz: Urmánczi András tanú ebben a dologban) és közvetlenül ez alatt: heisz Andriesch Romaschkan (az az Romáskán András). Szamosújvár városi levéltár 1806-1161 sz. Lásd Ászvádur, Bogdán, Nevelics, Persián, Perziáczhi, Placsintár, Romáskán, Simávon, Szongott.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
PERSIÁN-URMÁNCZI CSALÁD
Azon a viszonylag kevés erdélyi örmény családok egyike, akik jelenléte kimutatható volt Erzsébetvároson már az 1650-es években, tehát jóval a nagy betelepülés előtt. Erdélybe a moldvai Román nevű városból érkeztek Erzsébetvárosba, akik ennek jóval előtte a most Perzsiához tartozó Urmia helységben éltek. (Urmánci=Románvásárhelyi).
Mivel nem a közvetlen Moldvából jöttek be, ezért nevük mellé odatették a megkülönböztető „Chárib” szócskát. Az összes más török tartományból származókat a Chárib megkülönböztető név illette meg. Ebből a családból vált ki az Urmánczi nevet viselő család is Gyergyóban, amelynek első hivatalos névhordozója Urmánczi Kristóf /1677- 1748/ volt. A legrégibb családtag az /Persián/ Dsumerd Lussig /1622-1695/ volt, aki 1658-ban nősült Erzsébetvároson és neje /Amira/ Nerszesz Feruza /1636-?/ volt.
Még voltak gyermekek, de erről nem maradtak (legalábbis gyergyói vonatkozásban) írások. Feltehetően az itt született /Persián/ Dsumerd Márktól /1675-?/ erzsébetvárosi kereskedőtől származik az erzsébetvárosi Márkovits család is, akinek a fia Dsumerd Márk /1711-?/ néven 1746-ban nősült Erzsébetvároson és itt tudunk Mánug /1747-?/ nevű fiáról. Mánug 1781-ben nősült és itt két gyermekéről tudunk: Márton /1782-?/ (akinek utódai voltak Márkovits Jakab /1824-?/ Erzsébetvároson) és testvére Márkovits Anna /1790-1858/ a későbbi Antalfyné Szépvízen, ő itt lett eltemetve).
Ehhez a családhoz tartozhatott Urmánczi (Melchizedek) István /1619-?/ (ő talán még Moldvában született, de Lembergben tanult), aki 1719-1726 között Gyergyószentmiklóson teljesített papi szolgálatot, de 1724-től Szépvízen is szolgált. Fontos tudni róla, hogy az ő idejében kezdték vezetni Gyergyószentmiklóson (pontosan 1723-tól) a helyi örmény anyakönyveket.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
Ismert személyek ezzel a családnévvel:
Urmánczy Nándor
Képviselő, politikus, író, Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája harmadik elnöke
https://hu.wikipedia.org/wiki/Urm%C3%A1nczy_N%C3%A1ndor
Forrás: Wikipédia