Keresés

Kategóriák

Kövessen minket a Facebook-on is

Szentpéteri

Uzdi-Szent-Péter falú Kolozsmegyében; ide ment Erzsébetvárosról egy Lázár nevű család lakozni, mely a falú nevéről Szentpéteri-nek neveztetett. Ibásfálovi Szênpiteri Ovánesz: Erzsébetvárosi Szentpéteri János Szamosújvári házasultak könyve II. köt. 56 l. 6 t. – Rebi Szentpéteri. Szamosújvári Kereszteltek könyve IV. köt. 88 l. nov. 21. 1831. – Chácshádur Gházár-i Szênpetrián: Szentpéteri-Lázár Kristóf. Erzsébetváros Kereszteltek könyve II. köt. 37 l. 45 t. A Szentpéteri család vezetékneve Lázár. – Vártán Gházári Bor-i Szênpetrián: Szentpéteri-Bor-Lázár Vártán. Erzsébetvárosi kereszteltek könyve II. köt. 83 l. 11 t. A Szentpéteri (= Lázár) család egyik ága Bor nevet is visel. Lásd Bor, Flukusz, Kinovián, Lázár.

Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.

Szentpétery

A család korábbi neve: Lázár

 

Rangemelések

Címeres nemeslevél: Bécs, 1760. október 7. Kristóf erzsébetvárosi polgár és neje Kopasz Sára, fiai: János, Antal és Péter; János neje csíky Apollónia, gyermekei: Kristóf, Dávid, Péter, Mária és Anna; Antal neje Issekutz Anna, leánya Sára; Péter neje Márton Veronika, gyermekei: Salvator, Domokos, István, Anna és Kata. (Liber Regius Transsylvaniae X. kötet, 648.o.)

 

Címer

Ezüst mezőben álló vörös ruhás, sárga öves, sárga csizmás, prém kalpagos magyar vitéz, oldalán fekete hüvelyű kard lóg, kinyújtott jobb kezével keresztbe helyezve két érc-kulcsot tart. A pajzs fölötti arany leveles koronán egymásra helyezve két kiterjesztett fekete sasszárny lebeg, az előtérben arany csillag ragyog. Takarók: jobbról arany-vörös, balról ezüst-vörös.

 

Forrás: Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája

Szentpéteri

Erzsébetvárosi család, nemességet kapott. A név előfordul Szentpetrian, Szentpiteri alakban is. Szongott szerint Lázár nevű örmény család egyik tagja a kolozsmegyei Uzdi-Szent-Péterre vándorolt be és a község nevéről vette fel megkülön­böztető melléknévül a Szentpéteri (Szentpétery) nevet.

Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában

/SZENTPÉTERI/ LÁZÁR CSALÁD

A család felmenője a lengyelországi Potoczyska helységből telepedett Erzsébetvárosba és a felmenő ős neve (Kámenski) Potoczky Lázár /1634-?/ volt. A betelepedés idején a családnév Potoczki volt, mert hát ugye a Potoczyska helységből jöttek.

Az Erzsébetvároson élő Lázárok vérségileg nem voltak rokonságba a gyergyói Ánisor Lázárokkal. Itt lehet kitérni egy kicsit az erzsébetvárosi Lázár-családra vonatkozó adatokra: a család a lengyelországi „Potoczyska” helységben élt. A betelepedés idején a családnév egyszerűen Potoczki volt, mert hát, ugye, a Potoczyska helységből jöttek. Ennek a családnak egyik tagja elköltözött a Kolozs megyei Uzdi-Szentpéter faluba, amely falu nevéről magukat Szentpéteri-nek kezdték nevezni. Később a család visszaköltözött Erzsébetvárosba, ahol később csak Szentpéterinek nevezték magukat. így tehát ez a család Erzsébetvároson már három név alatt is előfordult: „Lázár”, „Szentpéteri” és „Potoczki”. Az 1760-as években egyes Szentpéteriek is szereztek (vásároltak) nemesi címet maguknak. Ebből a családból származott a Szépvízen született (Szentpéteri) Lázár Mihály /1736-1816/ aki Csíkszépvízen nősült és itt két fiáról tudunk: Lázár Lázár /1778-1848/, aki Szépvízen élt és testvére Lázár József /1780-1833/, de aki Gyergyóban is élt. Őket itt „Csokros” melléknévvel illették.

A felmenők között kell említeni Szentpéteri /Lázár/ Kristófot, Szentpéteri /Lázár/ Vártánt (akinek családja „Bor” melléknevet használt, ebből a családból került Csíkszép- vízre az 1740-es évek körül Tódor) és Szentpéteri Jánost /1679-1748/, akinek 2 fiáról tudunk: János /1713-?/, Gergely /1725-1799/. Ez előbbi János családjában a megkülönböztető „Flukszián” gúnynév is használatos volt. Egyébként a János unokái közül Péter /1745-1831/ és Antal /1757-1843/ is Szépvízen éltek, ahol a Péter leszármazottai megőrizték a Szentpéteri nevet, míg az Antal gyermekei visszatértek arra a „Potoczky” névre, amellyel őket illették még a lengyel Podóliából való betelepedés idején (Potoczyska-ból származó örmény, vagyis ide települt különös nevű idegen).

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

SZENTPÉTERI-POTOCZKY CSALÁD

A család a lengyelországi Potoczyska helységből telepedett Erzsébetvárosba és a felmenő ős neve (Kámenski) Potoczky Lázár /1644-?/ volt. A betelepedés idején a családnév Potoczki volt, mert hát ugye a Potoczyska helységből jöttek, (lásd Potoczky Márton /1640-1702/ papot, aki 1685-ben Gyergyóból költözött Ebesfalvára 20 gyergyói családdal együtt. Az ő vezetésével 1692-ben jelentős számú örmény család telepedett vissza Moldvába, mindazok, akik nem fogadták el azt a vallási uniót, amelyet Verzár Oxendius püspök szorgalmazott). Ennek a /Potoczki/ Lázár-családnak egyik tagja elköltözött a kolozsmegyei Uzdi-Szentpéter faluba, amely falu nevéről magukat Szent-péterinek kezdték nevezni. Később a család visszaköltözött Erzsébetvárosba, ahol előre Uzdiszentpéteri Lázárnak, majd később csak Szentpéterinek nevezték magukat. A felmenők között kell említeni Szentpéteri /Lázár/ Kristófot, Szentpéteri /Lázár/ Vártán! (akinek családja Bor melléknevet használt, ebből a családból került Csíkszépvízre az 1740-es évek körül Tódor) és /Szentpéteri/ Lázár Jánost /1679-1748/, aki 1740 körül nemességet szerez és 2 fiáról tudunk: János /1713-?/, Gergely /1725-1799/ Ez előbbi János családjában a megkülönböztető „Flukszián” gúnynév is használatos volt. Egyébként a János unokái közül Péter /1745-1831/ és Antal /1757-1843/ is Szépvízen éltek, ahol a Péter leszármazottai megőrizték a Szentpéteri nevet, míg az Antal gyermekei visszatértek arra a „Potoczky” névre, amellyel őket illették a Podóliából való betelepedés idején (Potoczyska-ból származó örmény, vagyis ide települő idegen).

Azt ne tévesszen meg senkit, hogy Számosújvár levéltárában van egy erkölcsi bizonyítvány, amelyet 1768-ban egy Joannes Potoczki Comes állított ki egy (Gámenczböl való) Lázár számára és ezt elküldte Szamosújvárra. Egyébként a fenti Potoczki herceg Lisk lengyelországi város hercege és örökös ura volt, amelyet történelmi adatokkal lehet alátámasztani és a herceg sose járt Erdélybe. Minden logikának ellentmondana az a/ elképzelés, amely szerint egy lengyelországi herceg felhagyta volna anyagi jólétét, hogy Erdélybe térve marhakereskedéssel kezdjen foglalkozni és közben örménynek adja ki magát Erzsébetvároson. A családi bonyodalmak átláthatatlanságához még az is hozzájárult, hogy a család egy Gergely nevű tagja még az 1750-es évek körül visszament Przemysl-be (Galíciába) és később az ebből a családból származó Potoczky János /1787-?/püspök levelet írt az erzsébetvárosi tanácsnak 1832-ben, amelyben értesíti őket, hogy 3000 fid. alapítványt tett letétbe a lembergi kamarai pénztárnál az erzsébetvárosi tanuló ífjak számára. Ez az alapítvány 64 évig ugyan pihent a lembergi lamarai pénztárban, és csak 1895-ben terjesztették fel a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz a cél megvalósítása végett. Az alapítvány így került végül is az erdélyi róm. kat. Status kezébe, amely ebből különböző ösztöndíjakat fizetett.

Gyakorlatilag a Szentpéteri-Potoczky névcsere csak az 1820-as évek után került be a hivatalos névhasználatba Szépvízen, addig minden családtag Szentpéterinek volt jegyezve. Ennek a névváltoztatásnak teljesen helyi, megkülönböztető jellegű oka volt annak ellensúlyozására, hogy a családban Szentpéteri János és Mihály Szépvízről nemesi oklevelet szereztek 1838-ban. A névváltoztatást látni lehet a szépvízi örménynyelvű anyakönyvben úgy, hogy Szentpéteri Antal gyermekei, akik 1787 után születtek a későbbiekben mind Potoczky néven lettek bejegyezve. Erzsébetvároson már az 1733- as összeíráskor említenek Potoczky nevüeket, mint pl. Potoczki Istvánt és Mihályt (Kristóf vagy Vártán fiai), de itt ugyanekkor (1733-ban) a családból olyanok is voltak, akik megmaradtak az eredeti „Lázár” név mellett, mint Lázár Márton. János, Mihály!)

A Szentpéteri név egyoldalú megőrzésében talán az is közbejátszhatott, hogy Péter két fia, János és Mihály 1838. júl. 19-én nemeslevelet kaptak V. Ferdinándtól, az akkori monarchia uralkodójától, természetesen Szentpéteri név alatt.

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

Ismert személyek ezzel a családnévvel:

Szentpétery Tibor

Ferenczy Noémi-díjas iparművész

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szentp%C3%A9teri_Tibor

Forrás: Wikipédia