Magyar szó. Gúnynév. – Chácshig Sáská. Szamosújvári házasultak könyve II. köt. 267 l. – … eár Dsurdsoven êz Ováneszin Sáská-in tuszdrên: nőül vette Gyergyó-Szt- Miklósról Sáska János leányát. Szamosújvári házasultak könyve II. köt, 38 l. 10 t. A Susán örmény szóból csinált a nép: Suskát, Sáskát.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
/GÁHUSZEP/ SÁSKA CSALÁD
A család Foksaniból telepedett Besztercére, majd 1712-ben Szamosújvárra a nagy beköltözést követően. Tulajdonképpen két Ávák család jött be, az egyik amint már említettük Foksaniból (Foksánczhi), a másik pedig a lengyel Tisminiczából. Ez utóbbiak a bejövetelt követően többnyire csak a Novák nevet vitték tovább (őket a bejövetelkor „Chárib”-nak is nevezték). A Foksani ág felmenői Thorosz Donovákián /1622-?/ és Mégér dics Donovákián /1626-?/ voltak. Thorosz Donovákián két fiáról tudunk:
Avák Jakab /1652-1726/ (akinek utódai Szamosújváron, Gyergyóban és Szépvízen éltek, 1720-tól szintén bírói tisztséget viselt). Ávák Jakab fiai: Novák Kristóf /1684-?/ (szamosújvári kereskedő, akinek utódai között ott találjuk Novák Mártont /1795-?/, Szamosújvár tekintélyes főbíráját 1840-48 között), Novák Jakab /1686-?/ (aki Számosújváron élt, de utódai között ott találjuk Novák Sándor /1834-1914/ kézdivásárhelyi üveg- és porcelán kereskedőt). Szintén Ávák Jakabtól /1652-1726/ származtak: Donovák Meghdesz /1690-?/ gyergyói kereskedő és Donovák Dávid /1698-1763/, aki Szépvízen élt és örménybíró volt itt az 1730-as években.
Avák Salamon /1654-1720/ (aki Szamosújvári bíró volt 1718-1720 között és a Duha melléknevet is viselte.). Ávák Salamonnak több fia is volt, akik részben Számos- újváron, részben Gyergyóban is éltek mint pl. Novák Salamon /1685-?/ Szamosújvári kereskedő, akinek utódai között ott találjuk Avák Megerdics /1/16-?/ (aki Gyergyóban élt és itt apja keresztneve után /Sálámán/ „,Szánám János” néven jegyezték), Ávák Karácson /1721-?/ (aki Gyergyóban élt és apja keresztneve után itt Szánám Karácson” néven jegyezték). A családnév a Der-Ávák után Don-Ávák lett, majd ebből Donovák. A fenti A család már a beköltözés előtt nemes „Ávák” volt, de Erdélyben 1753-ban szereztek nemességet Mária Terézia uralkodása idején.
A Foksani ág másik felmenője Mézérdics Donovákián /1626-?/volt, aki a bejövetel után Csíksomlyóra került és ezért őt /Ávák/ Similovczhi Mégérdicsnek is nevezték és 3 fiáról tudunk: /Similovczhi/ Csíky Tódor /1658-?/ (aki Ebesfalvára került és itt is nősült. Itt születtek: Márton /1693-/, Dávid /1695-/, István /1691-1/, Miklós /1701-?/), /Similovczhi/ Csíky Bogdán /1668-1745/ (aki Gyergyóba került és felmenője lett a gyergyói Csíky családnak) és végül /Similovczhi/ Áruszep /1660-?/ (aki Gyergyóba került és ő alapította meg a gyergyói /Gáhuszep/-Sáska családot. Ő tulajdonképpen /Similovczhi/ Ávák Uszep /1660-?/ volt, akit Gágh-Uszepnak /Sánta József hívtak testi rendellenessége miatt és neve Gyergyóban Gáhuszep-re módosult. Utódai pedig a Sáska gúnynevet kapták, amely feltehetően a falábú ős ugráló járására való utalás.
A gyergyói „Sáska” család alapítói az Avák Uszeptől (Gáhuszep) származó 2 fiú volt: Gáhuszep /Sáska/ János /1692-1772/ és testvére Gáhuszep /Sáska/ Tamás /1698-1788/ voltak, akik Gyergyóban alapítottak családokat és az elején „Gáhuszep” néven jegyezték az utódokat, majd rövidesen áttértek végleg a „Sáska” név használatára.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
Ismert személyek ezzel a családnévvel:
Sáska László
Orvos, orvosi és természettudományi szakíró
https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1ska_L%C3%A1szl%C3%B3
Forrás: Wikipédia