Örmény szó, jelentése: aranymíves, ötvös, aurifaber, olaszul: orefice. Ezen család a magyarok között Ötvös, a szászok között Goldschmied nevet visel. Gárábéd Oszkerics. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 172 l. 91 t. – Ábrahám Toderási Oszgericsján. Szamosújvár városi levéltár 1784. (Egy Kolozsról küldött örmény levélből). – Oszgerics János, Láth Jánosnak is neveztetett. Szamosújvári Kereszteltek könyve IV. köt. 61 l. 1829. = Árzsintár, Chászoján, Goldschmied, Márámorusczhi, Őtves egy család. Lásd ezeket.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
ÖTVÖS /OSZKERICS/ CSALÁD
A családnak lengyelországi eredete van, ahol „Golorig” (jelentése Kopasz) néven voltak nyilvántartva. A későbbi örmény „Oszkeritsián” (jelentése aranymíves) név már a foglalkozásból adódó nevet takarja. A felmenő ős Oszkerics Ábrahám /1624-?/ név alatt telepedett Besztercére. Ábrahám testvére Gárábéd Szamosújvárra került és utódai mind Ötvös néven fordultak elő. Ábrahám gyermekei Besztercéről rajzottak el, Erzsébetváros, Gyergyó (innen Szépvízre is) és a kézdivásárhelyi Kanta irányában. Ezek névszerint sorban: Kantai Ábrahám /1655-1723/ (aki Kantán élt és utódai részben Kantai /Boghosz/, Ábrahám néven voltak jelen Gyergyóban), Ötvös Kristóf /1659-?/ (aki erzsébetvárosi kereskedő volt és utódai utódai Ötvös Kristóf, János és Bogdán), Kopacz Lukács /1671-?/ (erzsébetvárosi kereskedő volt, utódai Kopacz nevűek lettek), Oszkerics Tódor /1663-1729/ (gyergyói kereskedő aki 1694-ben nősült, itt született Todor /1695-1749/ gyergyói tímár-kereskedő), /Oszkerics/ Ábrahám Márton /1669-?/ (gyergyói kereskedő és az ö unokája volt Oszkerics /Ábrahám/ János /1735-1808/ aki 1765-1774 között mint káplán teljesített szolgálatot Gyergyóban) és /Oszkerics/ Ötvös János /1673-1748/ (aki gyergyói kereskedő volt és utódai Ötvös nevűek voltak).
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa