A nigresco latin szóból (feketülök, bámulok; niger: fekete, barna) lett a román negru, negritiosu; negritiosuból: Nyegrutz. A Nyegrutz-ok Szjév-ek (örmény szó, jelentése: fekete). A Szjév-Mitko-k egyik ága románok között Nyegrutznak neveztetett, a másik ág e hazában Feketére magyarosította nevét. Olaszok is használják a Negri családnevet. – Hovágin Nyegrucz. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 185 l. 94 t. – Nyégrucz Zachar. Szamosújvár városi levéltár 1772-178 sz. – Nyegrucz vagyis Szappanyos Kristóf. Szamosújvár városi levéltár 1827-181 sz. – Ászvádur Szapanár Negrucz. Szamosújvári kereskedő társulat iratai közt. A Fekete, Nyegrucz (Szapanár), Szappanyos, Szjév-Mitko egy család. – Nyegrucz máskép Phungyérêv Gergely. Szamosújvár városi levéltár 1831. Phungyérêv a Nyegrucz család egyik ágának gúnyneve. Lásd Fekete, Negrus, Szappanyos, Szjév-Mitko.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Megrucz, Nyegrucz
Neger kicsinyítő raggal, Negerucz, Negrucz. Jelentése azonos Fekete, Szev-mitko (fekete, azaz sötétfejü, barnahajú) vezetéknévvel.
Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában