Ez a családnév e hazában alakult a Melkhon (Menyhért) szóból. Az örmény l betű nagyon hasonlít az örmény s betűhez; azért az örmény betűkkel írott Melkhon szót a végső n kihagyásával Mesko olvasták. Állításom bebizonyítására ide iktatok egy világos példái: Egy német váltón, mely 1772-ben kelt Kapnikbányán, ez az örmény aláírás: Jész Melkhon Szákoi Meskoi: Én Melkon-Mesko Izsák, és az aláírás mellett latin betűkkel: Isag Gáspár (Ez azt is bizonyítja, hogy az örmény – mint a Melkhon szónál mondottam – a Melkhon helyett a Gáspár-t is használja). Szamosújvár városi levéltár 1772. évi iratai közt. Szikucz Mesko-ián: Meskó Izsák. Szamosújvári Kereszteltek könyve II. köt. 483 l. 130 t. – Mesko alias Súlya. Szamosújvár városi levéltár 1827. Lásd Melkhon, Meskovics, Sulya.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Meskó
Erzsébetvárosban élő család. Wolf család egy része Meskónak is írja magát. Szongott e névnek igen érdekes magyarázatot ad. Egy váltót talált 1772-ből, amelyen ugyanazon váltóadós nevét Melkon-nak és Mesko-nak irta alá. Az örmény 1 (Hon) betű és s (sa) betű nagyon hasonlít egymásra, könnyen összetéveszthető a kézírásoknál. A név eredetileg Melkon volt, abból elírás folytán lett volna Meskon, majd Mesko. Melkon örmény keresztnév, Melkonian családnév, keleten ma is használatos, jelentése Melchior.
Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában
MESKÓ-ZÁRUG CSALÁD
A család eredeti neve „Mesku” volt. A szamosújvári Mesku János egyik fia Meskó Nigol /1675-1746/ került Gyergyóba az 1700-as évek elején, ahol utódai egy része „Zárug” nevet vett fel. A Zárug néven született utódok a későbbiekben már nem tartottak szorosabb rokoni kapcsolatokat az időközben más helyre költözött Meskó nevű vértestvéreikkel. így megszűntek gyakorlatilag a rokoni kapcsolatok közöttük. A kései Zárug utódok nagyon furcsán néznének arra, aki manapság azt állítaná, hogy őket régen Meskónak hívták. Pedig ez bizonyítható tény és egyik sajátos esete azoknak a névváltoztatásoknak, amely jellemezte az 1760-1780 évek közötti magyarörmény családnevek napjaink logikájának ellentmondó átalakulásait!
Meskó Nigol /1675-1746/, aki gyergyói kereskedő volt és 1710-ben nősült ugyanitt, neje N. Lusztigin/1691-1753/ volt. Itt több gyermek is született Meskó néven:
- Kristóf /17?/-?/ (aki 1742-ben nősült Gyergyóban, neje a szépvízi /Stechnó/ István Mária /1723-?/. Gyermekei közül József nevű fia vitte tovább a Meskó családnevet),
- Dzárug /1712-1782/ (Miklós), aki 1742-ben nősült először, neje Ötvös Edil /1723- 1755/. Másodszor 1757-ben nősült, neje /Ágopsa/ Mitfisz Anna /1737-1788/. (Az itt született gyermekek már „Zárug” néven fordultak elő Gyergyóban, s azt jó tudni, hogy a gyergyói Zárug család tehát innen származott). A gyergyói Zárug családok nagyrésze Meskó Dzárug utódaitól származtak, nevezetesen I. Zárug Zakariás-tól /1789-1870/, II. Zárug Zakariás-tól /1792-1866/ és Zárug János-tól /1802-1888/.
- Izekucz /1714-?/ (ő 1743-ban nősült Gyergyóban, neje Donogán Ripszime /1725-?/),
- Donig /1724-?/ (aki 1755-ben nősült, neje /Girágosz/ Gurjéch Chátun /1737-?/ és itt 5 gyermekéről maradtak adatok, közöttük a Szépvízen élt Miklósról /1756-?/ is),
- Márene /1126-?/ (aki 1757-ben Begidsán Dzerig /1121-?/ neje lett Gyergyóban),
- Bogdán /1728-?/ (aki 1759-ben nősült, neje Lengyel Mária /1739-?/),
Thorosz /1720-1732/. —Meskó Nigol /Miklós/ 1746-ban halt meg Gyergyóban.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa