Az örmény kosz szónak jelentése: szikkadt, száraz, kopár; a kosz-ból á betű hozzáragasztással: kosz-á. Koszánán (örmény ige) szárad (az élőfa, kéz.) A Koszá magyarosan így Íratott „Hasza.“ Chácshig Bedrosz Khoszáján Horodenkáczhi: Horodenka-i Khosza Bedrosz Kristóf. Szam. kereskedő-társaság 1768 évi iratai közt. A Khosza család ezen ága Horodenkából és a másik ág, mely Koszá-nak (h nélkül) irta nevét Tisminiczából jött. Mindkét helység Lengyelországban van, azért a Koszá (Kasza, Khoszá) Lengyel-nek is neveztetik. – Kájtán Khoszá ilách; Lengyel-Khosza Kajtán. Szamosújvári Kereszteltek könyve II. köt. 432 l. 76 t. – Mánug Khoszá. Szamosújvár városi levéltár 1806 év – és ugyanez abban az iratban magyarul így irta nevét: Kopár Emánuel. – Kopár Simon, ki később esperes-plebános lett (Szamosújvártt) örményül így irta nevét: Szimon Khoszá kordzágczhogh kháháná (Kopár Simon segédlelkész). Szamosújvári Kereszteltek könyve IV. köt. 227 l. Tehát Kasza, Khoszá, Koszá, Kopár egy család. – Kopár Maxin (=Ángszend) és mellette örményül Ángszend Jogomosi: Kopár vagyis Jogomos Ángszend. Szamosújvár városi levéltár 1736 évi összeírás. A Kopár család csak mint más országból jött advena neveztetik Jogomost-nak, de azért sem a Jagamast, sem a Lengyel nevet nem használta. – Khoszá Szêhágéncz Chácshig: Kosza-Izsák Kristóf. Erzsébetvárosi kereszteltek I. köt. 39 l. 1733 év. A Kasza (Khoszá, Koszá), Kopár család vezetékneve Szêhág (Izsák). Lásd Kasza, Kopár, Kosza, Szêhág.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.