(Káringécz) Az örmény kári szónak jelentése: árpa (v. ö. török árphá). Kári czêkél árpaszemeket vetve jósolni; kárêngeczh (árpavetés, árpaszórásból jósló). Mágus, ki árpaszemeket szór, vet, hány, hogy ebből jövendőt mondjon. – Kárêngecz Krikor. Szamosújvári Kereszteltek könyve I. köt. 170 l. 1878 t. – Bádvéli Der-Ászvádur Kárênkeczián: tisztelendő Kárêngecz Bogdán úr. Szamosújvári házasultak könyve II. köt. 91 l. 36 t. – Káringicz Mánug. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 67 l. 179 t. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 5 l. 95 t. Lásd Gecző.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
/ERZERUMCZI/ TÖRÖK CSALÁD
A fenti család eredeti nevén „Erzerumczí” volt. Ezzel a névvel érkezett Erdélybe a család és először a kézdivásárhelyi Kantán állapodtak meg, ahonnan legtöbbjük Erzsébetvárosba, és kevesen Gyergyóba is költöztek. Az egyik családalapító Thorosz Erzerumczi /1698-1774/ volt, aki Erzsébetvároson alapított családot (neje a gyergyói /Szérin/ Miklós Chátun /1706-1753/ volt) és a gyermekei nagy része is itt élt, azonban György /1738-1807/ nevű fia Gyergyóba költözött az 1760-as évek közepén és itt alapított családot. György testvére Ferenc /1742-?/ szépvízi örmény tanító volt az 1789- es években. Az Erzerumczi név onnan származik, hogy a felmenők a törökországi Erzerum városából jöttek és így rámondták, hogy Erzerumi. Egyébként ez a város régen Gárin nevet viselt és ezért az innen származók még Kárinczhi (innen jött ennek elferdített formája a gyakran előforduló Kárengecz név is) nevet is viseltek. Az 1800-as évek elejétől a családnevet végleg „Török-re változtatták.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa