Keresés

Kategóriák

Kövessen minket a Facebook-on is

Karácson

Gratianus = Karátson (Páriz-Pápai, 612 l.) Karátsony Karátson civis Armenopolitanus. Szamosújvár városi levéltár 1785-284 sz. S kívül a borítékon: suplex litellus D. Gratiani Karátson. E család örmény neve Snorkhján. a Gratianusból csináltak Moldva-Oláhországban Krecsun-ián-t (Krátson. Szamosújvár városi levéltár 1721.) és hazánk­ban Karátsonyi-t. Catharina Iszikutz Jacobi quondam Karácson consors. Szamosújvári Kereszteltek könyve II. köt. 628 l. 90 t. A Snorkhján családnév előfordul Keleten is: Snorkhján Nigoghosz „Árévélkh“ 1887. nov 7. 1143 sz. Lásd Karátsonyi.

Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.

KARÁCSON CSALÁD

A család örmény neve „Snorkhján” volt. Ennek latinos megfelelőjéből a „Gratianus”- ból csináltak Moldvában „Krecsun-ián”-t. Valójában a „Karácson” türk-magyar eredetű szó. Az első rész jelentése egyértelmű: KARA = fekete, sötét. A második részre két olvasat is létezik. Az egyik szerint CSŐN, CSUN = fordul, változik. E szerint tehát a teljes szó jelentése: a -sötét változása, vagy a -fekete(ség) fordulása.

Ebből a családból két nagycsalád vált ki, az egyik volt a „Karácsony-család”, a másik a „Cziffra-család”. Az Erdélybe települő besztercei ős neve /Gratiani/ Krecsun Donig /1622-?/ volt, aki még Moldvában nősült 1651-ben és itt több gyermeke született,: Luszig /Zerif Krecsunián /1652-?/ (aki Gergely Miklós főbíró mellett, az örmény Compánia helyettes bírójának volt kinevezve 1689-ben Apaffi Mihály rendeletével. Az ő fia volt Cziffra Jakab /1684-1719/), aki Gyergyószentmiklósi plébános volt 1709-1719 között), Zerif Krecsunián /1654-1724/, Drágics Krecsunián /1756-?/, Ászvádur /Bogdán/ Krecsunián, Kristóf Krecsunián /1660-?/, Krecsun János /1662-?/ (aki Gyergyóból költözött Ebesfalvára 1689-ben), Ágopsa Krecsunián /1666-?/, Gregor Káluszd /1669-?/ (az előbbi Kristóf Erzsv.-on, Drágics pedig Szúv.-on telepedett le !). Ezek közül is elsőként csak Zerif Krecsunián /1654-1724/ (akitől származott a „Cziffra” család) került Gyergyóba. Az Erzsébetvárosba költözött Krecsun János fiai közül Lukács /1698-?/ és Kristóf /1710-?/ költözött vissza Gyergyóba az 1720-as évek körül, akik már itt is nősültek meg és utódaik a Karácsonycsaládnevet vitték tovább.

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa