A román capu albu, latin caput album-ból: fehér fej, fehér fejű. A Dsermág család román neve. Lásd Bedrosz, Dsermág, Fehér.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
/GERGELY/ FEJÉR CSALÁD
A család Moldvából telepedett Erdélybe és eredeti nevük „KrikoriánTöbb testvér telepedett Besztercére 1669-ben, névszerint: /Vázán=Futó/ Ászvádur Krikorián /1670-?/ (a Fugó-Fugulyán család őse), Mánug Krikorián /1641-?/ (más néven Kancsal Mánug, ill. „Silmánug”), Bedrosz Krikorián /1644-1647/ és Nikol Krikorián /1650-?/ (akit később Apafy fejedelem elsőként nevezett ki az erzsébetvárosi Campania főbírójának 1696-ban. Családi állapotát tekintve annyit tudunk, hogy Emmánuel nevű unokájának üzlete volt Erzsébetvároson /a jelenlegi klastrom közelében/). Az előbbi Simánug utódok egy kis része Sil=Szőcs nevet vett fel, de ez nem azonos a gyergyói Thukcsi (=Szőts) névvel. A család eredeti neve „Krikorián” volt, amelyet Szépvízen a Bedrosz Krikorián gyermekei rövid ideig elhagytak és a Pétert (Bedrosz) kezdték családnévként használni apjuk keresztneve után. Legelsőként a Krikor Péter /1714- 1784/ unokája Fejér Péter /1782-1848/ örménybíró írta nevét „Fejérinek, amelyet aztán mindenki átvett és így a családnév végleges formát kapott. A Gergely név is csak 1776-tól került be a névjegyzékbe, mert előtte csak a Krikort használták. Később Szamosújváron és Gyergyóban a nem közvetlen Krikor Pétertől származóak többnyire a „Gergely” családnév használata mellett maradtak. (Gyergyóban az elején Bedrosz néven jegyezték az 1780-as évekig, de utána még Kápálb” nevet is használtak 1810-tól). A családalapító Bedrosz gyermekeit néha „Krikor” „Gergely” „Bedrosz” „Péter” ill. „Fejér” névvel illették.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa