A hazai örmények első anyakönyvének 4. lapja tanúskodása szerint Budách (Budákovics) örmény pap Gyula-Fehérvártt 1714. okt. 28-án kereszteli meg Száko Emanuel fiát (Száko = Izsák, tehát Izsák Emanuel.) Ezen anyakönyv 15. lapja (1721. jan. 18.) még egy más Száko Mánugról (Emanuel) tesz említést, ki megkülönböztetésül az elsőtől „gágh“ (sánta) Száko Emanuel-nek neveztetett; később a jelző (gágh) a jelzett szóval (Száko) egybeiratott, így: Gághszáko, miből lágyitással lett a Gajzágó. Szamosújvártt a Gajzágó-kat örményül most is Gághszáko-knak hívják. A Gághszáko nevet 1778-ban (Szamosújvári Kereszteltek könyve II. köt. 502 l.) így is találtam: Gághszágo. A Gajzágó nevet következő alakokban találtam: Adeodatus Gajzago. Szamosújvári Kereszteltek könyve III. köt. 12. l. 19. t. Novák Péter pap irja, 1800 febr. 16. „Ego Christ. Gaizágo“ így irja maga a pap saját nevét, 1807. dec. 23. III. köt. 154. l. 142. t. – és Christ. Gajzago szintén maga a pap 1822. jul. 12. III. 430. lapon. – Gajszáko Ferencz. Szamosújvár városi levéltár 1801-26 sz. Joachimus Gájszáko. Szamosújvár városi levéltár 1785-294 sz. – Gág Száko Dávid. Szamosújvár városi levéltár 1766. – Gáj Száko Péter. Szamosújvár városi levéltár 1766, – Szamosújvári halottak könyve II. köt. 135 l. 47 t. – Emanuel Gach Száko alias Szêkucz. Szamosújvári házasultak könyve II. köt. 134. l. 30 t. – Dzerig Gajzágó Szêkutzján: Szêkutz-Gajzágó Simon. Szamosújvári Kereszteltek könyve III. köt. 122. l. 62. t. – Máriám Szákoi Székutzi, vor e Gághszáko. Szêkutz Száko, a ki Gajzágó, leánya Mária. Szamosújvári Kereszteltek könyve III. köt. 445. l. márcz. 24. – Ezek szerint a Gajzágó család Szêkutz-nak is neveztetik. (Apáink Krímben genuai olaszokkal érintkeztek. Az olasz az Izsák-ot Isaaco-nak mondja: ebből lett az I kihagyásával a Száko. Később Moldva-Oláhországban a Szakiból csináltak utz (acska, ecske) román kicsinyítő képzővel Szêkutz-ot [=Szákutz=Izsákocska, kis Izsák]. V. ö. Issekutz. Gajzágó alias Dávidás Kristóf (így kell érteni: Gajzágó Dávid fia Kristóf). Szamosújvár városi levéltár 1795-2 sz. A Gajzágó család azon ága, melyből Gajzágó János (Szamosújvártt) eredt, Dávidásnak is neveztetett. Martinus Lukács alias Gajzágó. Szamosújvár városi levéltár összeírás. – Isaacus Márton és mellette örményül Száko Gághszákoji. Szamosújvár városi levéltár 1738. évi összeírás. A Gajzágó név itt e hazában alakult. A Gajzágó család őse Márton (Mártonfi). A Márton és Lukács család egy eredetű. A Mártonfiak még most is tartják a rokonságot a Gajzágók-kal. Lásd Bogdánffi, Gágh-Száko.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Gajzágó (apanagyfalusi)
A család eredeti neve: Gághszáko
Rangemelések
Magyar nemesség, előnév, címer: Ischl, 1879. augusztus 5. (Liber Regius LXVIII. kötet, 278. oldal) László orvostudor, Szolnok-Doboka vármegyei főorvos, neje: Lázár Karolina, fiai: Sándor és László.
Címer
Kék pajzsban zöld alapon ugró őz, a pajzsfőben jobbról és balról egy-egy ezüst csillag. Sisakdísz: a pajzsbeli őz növekvően, takarók: mindkét oldalt ezüst-kék.
Forrás: Gudenus János József: Örmeny eredetű magyar nemesi családok genealógiája
Bogdánffy
A család eredeti neve: Gajzágó
Névváltozatok: Bogdánfi, Bogdánfy
Rangemelések
Címeres nemeslevél: Bécs, 1762. július 26. Gábor és felesége, Simai Katalin, gyermekeik: György, Bogdán (Deodat), Kristóf és Mária. (Liber Regius Transsylvaniae, XI. kötet, 63. oldal.)
Címer
Vágott pajzs felső kék mezejében repülő fehér galamb, csőrében arany pálmaágat tart; az alsó ezüst mezőben három vörös gyűrű, kettő lent, egy fent. Sisakdísz: összecsukott szárnyú galamb, arany pálmaágat tart. Takarók: ezüst-kék, ezüst-vörös.
Bogdánfy (vajdahunyadi)
Rangemelések
Magyar nemesség: 1667. január 29. Vajda-Hunyadi Simon másképp Bogdán György és fiai, János és Miklós. (I. Apafi Mihály erdélyi fejedelemtől). Kihirdette Hunyad vm. 1667. február 19.
Címer
Csücsköstalpú kék pajzsban zöld pázsiton szemközt álló, kissé jobbra forduló aranyzsinóros (sujtásos) zöld dolmányt, sárga csizmát, fején barna prémes süveget, vörös leffentyűvel viselő magyar vitéz, jobbjában aranykosaras görbe kardot tart, balját csípőjén nyugtatja. Takaró: jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös.
Forrás: Gudenus János József: Örmeny eredetű magyar nemesi családok genealógiája
Gajzágó
A régi örmény nevek között gyakran találkozunk Gagh, Gah jelzővel, ami örményül sántát jelent. így pl. Gah Lukács, Gagh Márton stb. A gh torokhangot sok helyen „h“-nak ejtik ki. Szakó az örmény Szahagnak népies formája (igy Margosz helyett Margó, Mardirosz helyett Mardo, Mrdo stb…) Szahag Izsákot jelent. Gagh Szakó tehát Sánta Izsák. Gagh— Szakó, Gáh—Szakóból lett Gajzágó. A sok módosítás ellenére ez a név örményhangzású ma is annyiban, amennyiben Gajdzág—villámot jelent. Egyesek ez utóbbi magyarázatot fogadják el és hivatkoznak arra, hogy az egyik, Itáliába került Gajzágó neve olasz alakban mint „Fulgore” szerepel, török nyelven pedig Yildirim-nek van jelölve, ami ugyancsak villámot jelent. Szamosujvárott az örmények Gajzágot hosszú évtizedekig Gagh—Szákónak ejtették ki, ekként hívták a Gaj- zágókat, az ottani anyakönyvekben a név Gág Szákó, Gáj Szákó, Gaghszákó alakban is szerepel.
Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában
SZÁVA /ISÁÁK/ CSALÁD
Az eredeti családnév „Sahak”/=Isáák/ volt (amely az örmény Isahakián rövidebb formája, de egész más nyelvterületen pl. a sumér nyelvben az „Isak” fejedelmet jelent). A család moldvai tartózkodásáról két dokumentum is tanúskodik: az első egy olyan feljegyzésről ad említést, amelyben Stefan cél Maré /1433-1504/ két követet küldött Lengyelországba, ahol az egyiket „Isak vornik” néven említi. A másik a lembergi Coliego Armeno-ból íródott, ahol megemlítik /Bábig/ Isahak Cházári /1576-1640/ moldvai apostoli püspököt (püspöksége 1628-1640), így ő is lehetett a felmenő!? Ezt a vezetéknevet közvetlen a beköltözés után először Isáák formában használták Szépvízen, majd száz évvel később 1771-ben a valamikori még Moldvában született ős (Szavojéncz /1606-1667/) keresztneve után végleg Száva családnévre cserélték fel. Az anyakönyvek szerint még hosszú ideig használatban maradt (egyrészt megszokásból) a jól berögződött „Izsák” név. Más településeken megmaradt a név eredeti ősi formája is (néha kisebb-nagyobb eltéréssel) úgy mint az Izsák, Izsáki, Izikuc=Issekutz, Szehág, Szákucz, Gágh-Szákó=Gajzágó, Kolczátá-Izsák stb. A felmenő ősök között említhetők: /Heul/ Isahak Szavojéncz /1606-1667/ (a Száva család felmenője), /Heul/ Isahak Májráméncz /1610-?/ (aki a Szépvízről induló „Jakab” család felmenője volt) és /Heul/ Isahak Nigol /1614-?/ (az erzsébetv.-i Nikosián-Nikos család felmenője). Az előbbiek tehát a Sahak családban születtek és telepedtek le 1669 körül Erdély különböző tájain.
(Ugyancsak ehhez a családhoz tartoztak a Szamosújvárra telepedett /Száhág/ Kristóf Kolczáján /1642-?/ és ennek utódai: Lukács /1675-?/ kereskedő, János /1677-?/ tímár, Jakab /1680-?/, Tódor/1683-?/ kereskedő, Ábrahám /1685-?/ kereskedő, Márton/1689-?/ kereskedő és András /1692-?/ városszolga. Ezek leszármazottai jórészt megőrizték az „Izsák” „Kolcza” nevet, vagy ennek későbbi pl. a „Gajzágó” ill. „Issekutz” változatait).
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
Ismert személyek ezzel a családnévvel:
Gajzágó László
Jogtudós, diplomata, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gajz%C3%A1g%C3%B3_L%C3%A1szl%C3%B3
Gajzágó Salamon
Valóságos belső titkos tanácsos, a Vaskoronarend lovagja, katona, az Állami Számvevőszék első elnöke
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gajz%C3%A1g%C3%B3_Salamon
Forrás: Wikipédia