(Fegulán, Fégulán, Fogulán, Fogolyán, Fogulyán, Fugalyán). Fug-ul-ián három részből áll; fug(ar): futó, ul román névhatározó (az, a, mely hátul a szóhoz ragad) és ián, ján örmény családnév képző; Fugulyán jelentése: a futó fia, futófi. Kirkor Fugulyán gám Kándrá: Fugulyán vagyis Xandra Gergely. Szamosújvári Kereszteltek könyve 1819. III. köt. 382. l. 5 t. A Fugulyán család egyik ága Kandra nevet vett fel. Lásd Fuga, Kandra.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Fogolyan
Eredetileg Fugulyan alakban. Szongott a román fug—^futó szóra vezeti vissza akként: fug=futó, fugul a futó, hozzá a családképző rag: -ián, Fugulian, Fuguljan, majd Fogolyan. A név Fogulan, Fegulan alakban is előfordul. A család egyik része Kandra nevet vette fel, egy másik része pedig Forgácsra magyarosította a nevét.
Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában
FUGULYAN CSALÁD
Az eredeti családnév viszont „Krikor ” volt a moldvai tartózkodás idején. A család eredetileg a beszarábai Chutniból került Botosaniba. Tehát a felmenő moldvai ős /Vázán/ Aszvádur Krikorián /1637-?/ volt a nagy betelepüléskor. Moldvából kerültek először Besztercére, majd innen telepedtek meg Erdély különböző vidékein, előbb a szamosújvári térségben, majd később a Maros megyei részeken. Aszvádur utóda, akit a Fugó-Fugulyán-Fogolyán család ősének lehet tekinteni /Vázán=Fugár/ Donig Krikorián /1668-?/, majd ennek fia /Fugár/ Krikor Iliás /1700-?/, aki /Futó/ Moldován Ilyés néven volt ismeretes. A Vázán=Fugár= Futó (Fugó) értelmezése egy távolról jött menekültet, jövevényt takar (a Fugár görög változata a Megrán /ezt is használták/ is erre utaló !). A „Fugár”=Futó /Fugó/ melléknév az utódoknál idővel „Fugulyán”-ra változott olymódon, hogy a Fug(ar)= futó, az -ul román névhatározó és az -ián utóragból lett az új családnév a Fugolyán Az 1800-as évek elején jellemző, hogy a Fugulyán rövid változata a Fugó volt használatos Gyergyóban és Marosludason. A család Besztercéről került Szamosújvárra /Fugár/ Krikor Iliás /1700-?/ felmenővel. (Itt említhető szamosújvári Fugulyán Izsák /1735-? és testvére Fugulyán Kristóf /1737-?/. Izsák 1767-ben nősült, neje Láng Róza /1747-?/. Az itt született egyik utód Fugulyán Zakariás /1768-1836/, aki 1797-ben elvette Korbuly Máriát /1777-?/ és ők lettek a kolozsvári Fugulyán-dinasztia terjesztői). Izsák testvére Kristóf /1737-?/ Marosludas környékére költözött az 1760-as években és itt született Fugulyán Mélik /1770-?/, aki Fugó (Mélik) Menyhért /1770-?/ néven nősült Gyergyóban 1801-ben, neje /Ákoncz/ Kövér Sára /1?/9-?/. A marosludasi ágból származtak el Fugolyán Kristóf /1836-1922/ és Endre /1834-?/ nevű testvére Sepsiszentgyörgyre mint kereskedők és itt alakítottak ki egy jómódú életformát, ill. alapítottak családokat. Ebből a családból származott a neves sebészorvos dr. Fogolyán Kristóf /1878-1954/ is, akinek az egészségügyben végzett tevékenysége meghatározó volt a térség számára, valamint Fogolyán András-Vilmos /1916-1976/ és Fogolyán Miklós Lukács /1927-1999/ mechitarista szerzetesek.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
Ismert személyek ezzel a családnévvel:
Fogolyán Kristóf
Magyar orvos
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fogoly%C3%A1n_Krist%C3%B3f
Fugulyán Katalin (Katus)
Szemorvos orvos, orvosi szakíró, az első erdélyi orvosnők egyike.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fuguly%C3%A1n_Katalin
Forrás: Wikipédia