(Donávák). Ágop Donovák Foksánián: Foksáni Donovák Jakab. Szamosújvári házasultak könyve II. köt. 6 l. 119 t. A Donovák család Foksánból (Románia) jött be. A bécsi mechitháristák lapja, a „Hántesz” 1893 évfolyam. 9. füzet (szept.) 272-ik lapján Bogdán Donávákovicz-ot Ászduádzádur mondja. Don-ávák = Der-ávák = főpap = Pap. Az Ávák, Donávák (Donovák), Dondon, Derder, Novák, Pap, Perint egy család. Lásd ezeket, továbbá: Dalmai, Foksánczhi, Susán. – Donovák máskép Chárib Bogdán. Szamosújvár városi levéltár 1851. A Donovák család is Chárib nevet visel.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
DÁVID CSALÁD
A család eredeti neve az örmény „Távit” keresztnévből jött, amit később Moldvában elferdített formában „Tájdoján”-ként használtak. Erdélybe Szdephán Távitián jött be, akinek négy fiáról tudunk: Mihály és Miklós (akik Szamosújváron éltek), Márton (aki Erzsébetvároson élt) és Vártán /1703-1780/ aki a szépvízi Dávid család alapítója volt. Ebből adódóan Dávid Vártán gyermekeinél sokszor a Vártán keresztnevet vezetéknévként használták, úgy mint pl. Vártán Mária /alias Dávid/ vagy Vártán Dávid formában stb., ami sok félreértéshez vezetett a szépvízi Donovák család hasonló Vertán beírásainál. A szépvízi Donovák utódok egy kissé eltérő formában használták az alias „Vertán” (néha Vártán) vezetéknevet, amely ugyancsak a Donovák Vártán után jött elő. (Az is nehezítette a családi beazonosításokat, hogy Erdélyben még számos székely családnál is igen gyakori volt a Dávid vezetéknév!)
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
DONOVÁK- ÁVÁK /SZÁNÁM/ CSALÁD
A család Foksaniból telepedett Besztercére, majd 1712-ben Szamosújvárra a nagy beköltözést követően. Tulajdonképpen két Ávák család jött be, az egyik amint már említettük Foksaniból (Foksánczhi), a másik pedig a lengyel Tisminiczából. Ez utóbbiak a bejövetelt követően többnyire csak a Novák nevet vitték tovább (őket a bejövetelkor „Chárib”-nak is nevezték). A család egyik felmenője Bogdán Donovák, alapította 1593-ban a Szucseávától 3 km.-re eső, haczkadari apácakolostor templomát. A Foksani ág felmenői Thorosz Donovákián /1622-?/ és Mégérdics Donovákián /1626-?/ voltak. Nézzük Thorosz két fiát, akiktől lehet a Donovák-családot származtatni:
Ávák Jakab /1652-1726/ (akinek utódai Szamosújváron, Gyergyóban és Szépvízen is éltek, 1720-tól szintén bírói tisztséget viselt). Ávák Jakab fiai: Novák Kristóf /1684-?/ (szamosújvári kereskedő, akinek utódai között ott találjuk Novák Mártont /1795-?/, Szamosújvár tekintélyes főbíráját 1840-48 között), Novák Jakab /1686-?/ (aki Szamosújváron élt, de utódai között ott találjuk Novák Sándor /1834-1914/ kézdivá- sárhelyi üveg- és porcelán kereskedőt). Szintén Ávák Jakabtól /1652-1726/ származtak még: Donovák Meghdesz /1690-?/ gyergyói kereskedő és Donovák Dávid /1698-1763/, aki Szépvízen élt és bíró volt itt az 1730-as években.
Ávák Salamon /1654-1720/ (aki Szamosújvári bíró volt 1718-1720 között és a Duha melléknevet is viselte.). Ávák Salamonnak több fia is volt, akik részben Szamosújváron, részben Gyergyóban is éltek mint pl. Novák Salamon /1684-?/ Szamosújvári kereskedő, akinek utódai között ott találjuk Ávák Megerdics /1714-?/ (ö Gyergyóban élt és itt apja keresztneve után /Sálámán/ Szánám János” néven jegyezték), Ávák Karácson /1721-?/ (aki Gyergyóban élt és apja keresztneve után itt „Szánám Karácson” néven jegyezték). A családnév a Der-Ávák után Don-Ávák lett, majd ebből Donovák. A fenti család már a beköltözés előtt nemes „Ávák” volt, de Erdélyben 1753-ban szereztek nemességet.
A Foksani ág másik felmenője Mégérdics Donovákián ?/626-21 volt, aki a bejövetel után Csíksomlyóra került és ezért öt /Ávák/ Similovczhi Mégérdicsnek is nevezték és 3 fiáról tudunk: /Similovczhi/ Csíky Tódor /1658-?/ (aki Ebesfalvára került és itt is nősült. Itt születtek: Márton /1693-/, Dávid /1695-/, István /1697-?/, Miklós /1701-?/), /Similovczhi/ Csíky Bogdán /1668-1745/ (aki Gyergyóba került és felmenője lett a gyergyói Csíky családnak) és végül /Similovczhi/ Áruszep /1660- ?/ (aki Gyergyóba került és ö alapította meg a gyergyói /Gáhuszep/-Sáska családot. Ő tulajdonképpen /Similovczhi/ Ávák Uszep /1660-?/ volt, akit Gágh-Uszepnak /Sánta József/ hívtak testi rendellenessége miatt és neve Gyergyóban Gáhuszep-re módosult. Utódai pedig a Sáska gúnynevet kapták, amely feltehetően a falábú ős ugráló járására való utalásból jött.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa