Dobribán

(Tobribán). Thubre perzsa szó: tárcza, erszény. Dobribán: tárczás, erszényes. Chácshig Dobribán. Szamosújvári Kereszteltek könyve II. köt. 332 l. 56 t. – Mánug Dobrebán. Szamosújvári házasultak könyve I. köt. 26 l. 67 t. Lásd Chácshig, Erszényes, Hêbás, Pongrácz, Pungutz.

Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.

Dobribán

Dobrak=zsák, tarisznya. A „ban“ képző örményül foglalkozást jelent (igy például tur=ajtó, Trneban=portás, Bardez=kert, bardizban=kertész). Dobribán=aki a zsákokat őrzi, kezeli. Nincs összefüg­gésben a szláv „dobre=jó“ szóval.

Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában

/CHÁRIB/ ÁJVÁZ CSALÁD

A lengyel „Tisminiczai” részről kerültek először Besztercére majd az általános Chárib gyűjtőnévvel Erzsébetvárosba. A Lengyelországból betelepülő örmények családokat általában a „Chárib” névvel illették. Az ősök nevei /Horopszime/ Ulián Chácshumi /1629-?/ (a gyergyói Ulián család felmenője volt, lásd Ulián család) és /Horopszime/ Ovánesz Chácshumi /1627-?/ voltak. Ez utóbbi gyermekeiről maradtak feljegyzések:

• Chácshádurencz Nikolaus /1656-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett meg, utódai /Keresztesi vagyis Kristóf nevűek voltak),
• Chácshádurencz Gergely /1659-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett meg, utódai Keresztes és Kristóf nevűek voltak),
• Chácshádurencz Kristóf /1663-?/, aki Erzsébetvároson telepedett meg és fiai közül említhetők: Vertán /1694-?/ (aki Gyergyóban nősült és a gyermekeit Dobribán néven jegyezték) és /Chácsumi/ Chárib Simon /1696-?/ (aki erzsébetvárosi szakács volt és így utódai a foglalkozását jelző Ájváz nevet vitték tovább mint családnév),
• Chácshum Jakab /1667-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett és utódai /Keresztesi Kristóf és Mélik nevűek voltak),
• Chácshum Eremiá /1671-?/ és Chácshum Tódor /1675-?/ (akik Szamosújváron telepedtek le és utódaik Kristóf nevűek lettek).

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

DOBRIBÁN CSALÁD

A lengyel „Tisminiczai” részről kerültek talán először Moldvába, de a bejövetelt követően jelen voltak Gyergyóban, Erzsébetvárosban és Szamosújváron is. A Besztercére telepedett ősök /Horopszime/ Ulián Chácshumi /1629-?/ (aki a gyergyói Ulián család felmenője volt) és /Horopszime/ Ovánesz Chácshumi 1621-?/ voltak. Az utóbbinak több gyermekéről is tudunk, akik különböző helyeken telepedtek meg és alapítottak családokat: -Chácshádurencz Gergely /1659-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett meg, utódai /Keresztes/ Kristóf nevűek voltak),

• Chácshádurencz Kristóf /1663-?/ (aki Erzsébetvároson telepedett meg és fiai közül Vertán /1694-?/ Gyergyóban nősült és a gyermekeit Dobribán néven jegyezték, Chárib Simon /1696-?/aki erzsébetvárosi szakács volt, de ugyancsak Gyergyóban nősült Vazul /170/-?/ nevű fia is, akinek gyermekeit László néven is jegyezték.
• Chácshum Jakab /1661-?/(aki a gyergyói térségbe telepedett és utódai Keresztes, Kristóf és Mélik nevűek voltak),
• Chácshum Eremiá /1671-?/ (Szamosújvárra telepedett, utódai Kristóf nevűek voltak),
• Chácshum Tódor /1615-?/ (Szamosújvárra telepedett, utódai Kristóf nevűek voltak).

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

/CHÁCSHUM/ KRISTÓF CSALÁD

A lengyel „Tisminiczai” részről kerültek talán először Moldvába, de a bejövetelt követően jelen voltak Gyergyóban, Erzsébetvárosban és Szamosújváron is. A Besztercére telepedett ősök /Horopszime/ Ulián Chácshumi /1629-?/ (aki a gyergyói Ulián család felmenője volt) és /Horopszime/ Ovánesz Chácshumi /1621-?/ voltak. Az utóbbinak több gyermekéről is tudunk, akik különböző helyeken telepedtek meg és alapítottak családokat: -Chácshádurencz Nikolaus /1656-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett meg, utódai /Keresztes/ Kristóf nevűek voltak),

• Chácshádurencz Kristóf /1663-?/ (aki Erzsébetvároson telepedett meg és fiai közül Vertán /1694-?/ Gyergyóban nősült és a gyermekeit Dobribán néven jegyezték, Chárib Simon /1696-?/ (aki erzsébetvárosi szakács volt), de ugyancsak Gyergyóban nősült Vazul /1707-?/ nevű fia is, akinek gyermekeit László néven is jegyezték.
• Chácshum Jakab /1667-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett és utódai Keresztes, Kristóf és Mélik nevűek voltak),
• Chácshum Eremiá /1671-?/ (Szamosújvárra telepedett, utódai Kristóf nevűek voltak),
• Chácshum Tódor /1675-?/ (Szamosújvárra telepedett, utódai Kristóf nevűek voltak).

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

ULIÁN-NÁDAS CSALÁD

A bejövetelt követően a gyergyói térségben voltak jelen. A Besztercére telepedett ősök Ovánesz Chácshumi /1627-?/ és Ulián Chácshumi /1629-?/ voltak. Az utóbbinak több gyermekéről is tudunk, akik különböző helyeken telepedtek meg és alapítottak családokat: -Chácshádurencz Nikolaus /1656-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett meg, utódai /Keresztes/ Kristóf nevűek voltak), -Chácshádurencz Kristóf /1663-?/ (aki Erzsébetvároson telepedett meg és fiai közül Vertán /1694-?/ Gyergyóban nősült és a gyermekeit Dobribán néven jegyezték, Chárib Simon /1696-?/ (aki erzsébetvárosi szakács volt), de ugyancsak Gyergyóban nősült Vazul /1707-?/ nevű fia is, akinek gyermekeit László néven is jegyezték. -Chácshum Jakab /1667-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett, utódai Keresztes, Kristóf és Mélik nevűek voltak), -Chácshum Eremiá /1671-?/ és Chácshum Tódor /1675-?/ (Utódai Szamosújváron Kristóf nevűek). Ulián Chácshumi /1629-?/ a gyergyói Ulián-Nádas család felmenője, aki a bejövetelnél Besztercét választott, majd később innen költözött Tóder Uliáni /1660-?/ nevű fia Gyergyóba az 1680-as évek elején és itt is nősült meg 1691-ben. Itt több gyermeke is született és ezek közül említsük meg a következőket:

• Ulián Tódor /1692-1728/ (1722-ben nősült, neje N. Mánuság/1702-1765/),
• Ulián Miklós /1694-?/ (1724-ben nősült Gyergyóban, neje N. Chátun/1705-1775/),
• Ulián Kristóf! 1704-1772/ (1736-ban nősült, neje Ábrahám Chátun/1717-1798/),
• Ulián Lukács /1706-?/ (aki 1737-ben nősült, neje Ákoncz Chátun /1717-1791/),
• Ulián Gulicz /1710-1783/ (aki 1732-ben Záchnó Miklós /1701-1758/ neje lett).

Az Ulián család később a vezetéknevét később „Nádas”-ra cserélte fel, de az innen származó Ulián István /1753-1825/ elején az 1780-as évek elején nevét Keresztes Istvánra cserélte fel és gyermekei is ezzel a névvel voltak jegyezve. Ez talán egyértelmű utalás arra, hogy felmenőjük révén a Kristóf családhoz volt kötődésük.

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa