Örmény szó: Pap. Az örmény a világi személyt ághá (úr) vagy ághácshá (úr), az egyházit der (úr) czímmel tiszteli; p. ághácshá Kirkor – Gergely úr és der Kirkor – Gergely pap; de ha a pap keresztnevét elhagyja, akkor a der-t megkettőzteti, – így: derder; az egyik úr illeti a hasznos polgárt és a másik a derék lelkiatyát. Ez a kettőztetés szokásban van más nyelvekben is; a német a czímezéseknél így ír: An den Herrn Herrn.. ., vagy a latinban: Reverendissimo domino domino… Különben ezen szép szokástól eltekintve, a pap szó kifejezésére a kháháná és jérécz örmény szavak vannak használatban. Vártán Derderján. Szamosújvári házasultak könyve II. köt. 66 l. 30 t. – Nerszesz Derderáncz. Szamosújvári házasultak könyve II. köt. 471 l. 162 t. E családnév Keleten is előfordul: Káluszd Derderján. „Árévélkh” 1886. aug. 768 sz. Törökök között a Derderján családnév helyett Phápházián-t is használnak: Gárábéd Pápázián. „Árévélkh” 1886. aug. 26. 783 sz. Lásd Moldován, Pap.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Derder
A lelkészt, a plébánost nevezték „derder“-nek és keleten a nem egyesült örmények ma is ezzel a névvel jelölik meg a papot, ami der=úr szónak megkettőzéséből lett. „Der“ több családnév elején szerepel, Dér Kirkor — Pap Gergely, Dér Szimon=Pap Izsák stb… Dér szócskával keleten a családnevekben gyakran találkozunk, igy például Der-Hagopian, ami ott használatos, ahol valamelyik papnak leszármazójáról van szó. (A nem — egyesült örményeknél az alsópapság házasságot köthet.) Ha a lelkész neve Hagop volt, őt Dér Hagopnak, azaz Jakab tisztelendő úrnak szólították, gyermeke pedig Dér Hagopian családnevet vehette fel és ez a név átment a további leszármazókra is mint vezetéknév.
Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában
/DERDER/ DEÉR-CSALÁD
A családnév az örmény „Derder ”-ből jön, amelynek magyar jelentése Pap. Maga a név úgy keletkezett^ hogy a Der-Chácshádúr és a Der-Ohánnesz család összeházasodásából származott utódok kihagyták mind a két családnevet és így jött létre a „Derder”. Mivel a Dér szláv megfelelője a Don, így a Derder szláv változata a „Dondon” lett. A Derder román változata viszont a „Perint” volt. A családfelmenő neve Pap János /1675-?/, akinek ideiglenes moldovai tartózkodása volt, de Gyergyó volt a fő lakhelye az 1700-as évek körül és az itt születetteket először „Pap”-nak jegyezték. Az 1770-es évektől már vegyesen használták mint vezetéknév a „Pap” ill. a „Deér” (a Derder-ből adódó) változatokat. A gyergyói felmenő tehát /Pap/ Ohánnesz Derder /1702-?/ volt, aki már Gyergyóban halt el Pap János néven. A fiairól a következő mondható el: -/Derder/ Deér Bemárd /1746-?/ aki már a gyergyói térségben élt és itt kell említeni /Sárga/ Dondon Vártánt /1748-?/ aki a szamosújvári „Sárga” család felmenője lehetett és -/Derder/ Deér János /1750-?/ aki a magyarországi Pilis térségébe telepedett át az 1770-as évek közepén és utódait később a Pilis térségében, (Poócs Megyer) ill. a Heves megyei Besenyőtelke és Hatvan körzetében találjuk. Az előbbi Deér János egyik unokája József /1828-?/ honvéd volt Csépán 1848-ban. Talán az utóbbi József fia lehetett a Heves megyei Ó-Varsányban született dr. Deér Endre /1865-1938/ neves gyógyszerész.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa