Tiera román szó: ország, föld. A hazai örmény tiera alatt Moldovát érti. Czárán (ţĕran) moldovai, Moldován. A Czárán az ergêrczhi román forditása. A Czárán család Dél-Magyarországon most is jelentékeny szerepet játszik. Lásd Ergêrczhi, Moldován, Moldovczhi, Násztur, Retezár.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Czárán (seprősi)
Rangemelések
Címeres nemeslevél, „seprősi” előnév: Pozsony, 1830. október 1. Antal, János, István és Kristóf. (Liber Regius LXV. kötet, 644. oldal.)
Címer
Négyelt pajzs; 1. és 4. kék mezőben zöld alapon, fehér lovon ülő, vörös tollas páncélos, jobbra fordult, indulásra kész lovag, jobbjában vörös zászlót tart; 2. vörös mezőben szélesen végződő ezüst színű kereszt; 3. vörös mezőben fészkén ülő pelikán, melle vérével kicsinyeit táplálja. Sisakdísz: jobbra fordult, könyöklő, páncélos kar görbe kardot tart. Takarók: ezüst-kék, ezüst-vörös.
Forrás: Gudenus János József: Örmeny eredetű magyar nemesi családok genealógiája
Czárán
Dél-Magyarországba költözött erdélyi örmény család. Erdélyben, Erzsébetvárosban élnek még Czáránok. Egyik ága magyar nemességet kapott. Moldovából vándorolt be a család Erdélybe, onnan pedig egy része Dél-Magyarországba ment.
Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában
ERGÉRCZIN-CZÁRÁN-MOLDOVÁN CSALÁDOK
A fenti három családot azért szükséges egy fejezetben tárgyalni, mert eredetük egy felmenő őstől írható. Az Ergérczi családnév az örmény „Ergir”-ből (földet, országot jelent) származik és ez alatt az erdélyi örmények Moldovát értették. Az Ergérczi moldovai, ebből az országból való, tehát onnan eredő. Az eredeti családnév viszont „Keork” volt a moldvai tartózkodás idején. A család eredetileg a beszarábai Chutniból került Botosaniba, tehát a felmenő ős Násztur Keorkián /1644-?/ a nagy betelepüléskor innen került Besztercére (itt nősült 1679-ben) és itt kezdte el használni az Ergérczi előnevet. A legnagyobb fia Moldován /Tuluk/ János /1682-?/ (Csíkszépvízre kerül az 1700-as évek elején és részben itt születtek gyermekei), a másik fia Ergérczin /Mámig/ Minász /1684-1758/ szintén az 1700-as évek elején telepedett Gyergyóba. (Ergérczin Minásztól származtak az Ergérczi, Moldován és Czárán családok), a legkisebb fiú Szamosújvárt választotta (ő névszerint /Keork/ Ergérczin Eránosz /1686-1759/ volt). Ez utóbbi Keork Eránosz később ő is Gyergyóba költözött és mivel ő Szamosújvárról (Gherla) telepedett át, így családjára rámondták, hogy a gherlai, tehát „Gerláczi”. így az elején Gerláczi néven jegyezték, de mellette a Keork és György neveket is használták.
A Moldvából, utólag Besztercéről betelepült ős tehát Ergérczi /Mánug/ Minász /1684- 1758/ (alias Megerdics Mánug) volt, aki az 1700-as évek elején telepedett Gyergyóba mint moldvai kereskedő és itt is nősült 1717-ben. Az itt született 8 gyermeke közül az elsőszülőttek még megtartották az Ergérczi családnevet, de voltak akik Csorsza és Csohár” melléknéven fordultak elő, mások a Moldován nevet preferálták. A később született gyermekei már ismét más néven fordultak elő, t.i. ők eltértek a korábbi név használatától és a „Czárán” (ami az Ergérczi román fordítása) nevet kezdték el használni Gyergyóban. Most 300 év távlatából furcsának tűnik, hogy az édestestvérek is más-más neveket viseltek, de ez akkor amúgy természetes dolognak számított.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
/GERLÁCZI/ -GYÖRGY CSALÁD
Az eredeti családnév viszont „Keork” volt a moldvai tartózkodás idején. A család eredetileg a beszarábai Chutniból került Botosaniba, tehát a felmenő ős Násztur Keorkián /1644-?/ a nagy betelepüléskor innen került Besztercére (itt nősült 1679-ben) és itt kezdte el használni az Ergérczi előnevet. A legnagyobb fia Moldován /Tuluk/ János /1682-?/ (Csíkszépvízre kerül az 1700-as évek elején és részben itt születtek gyermekei), a másik fia Ergérczin /Mámig/Minász /1684-1758/ szintén az 1700-as évek elején telepedett Gyergyóba. (Ergérczin Minásztól származtak az Ergérczi, Moldován és Czárán családok), a legkisebb fiú Szamosújvárt választotta (ő névszerint IKeorkl Ergérczin Eránosz /1686-1759/ volt). Ez utóbbi Keork Eránosz később ő is Gyergyóba költözött és mivel ő Szamosújvárról (Gherla) telepedett át, így családjára rámondták, hogy a gherlai, tehát „Gerláczi”. így az elején Gerláczi néven jegyezték, de mellette a Keork és György neveket is használták. Tehát a Gyergyóba betelepült családi ős /Gerláczi/Keork Eránosz /1686-1759/ volt, aki itt alapított családot, a kései utódai szétszóródtak a Székelyföldön, egyesek még Magyarországra is telepedtek (ehhez hasonló névvel a felvidéki származású Gerlóczy Károly /1835-1900/ Budapest alpolgármestere volt). A György név amúgy is igen elterjedt volt egész Székelyföldön és az innen származók már nem ragaszkodtak őseik örmény származásához és múltjához.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
Ismert személyek ezzel a családnévvel:
Czárán Emanuel
Író ügyvéd, író, Czárán Gyula nagybátyja.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Cz%C3%A1r%C3%A1n_Em%C3%A1nuel
Czárán Gyula
Turisztikai szakember, útépítő, barlangkutató és szakíró volt
https://hu.wikipedia.org/wiki/Cz%C3%A1r%C3%A1n_Gyula
Forrás: Wikipédia