Örményül kárimisz (néha igy is Kárêmisz) jelentése: bárányhús, miből a hús kihagyásával lett Bárány. A Bárány családnév itt e hazában alakult a Bároncs névből. Martinus Bároncs 1767-ben a cs kihagyásával így irta nevét: Martinus Báron; 1768-ban ugyanaz így: Martinus Bárány és 1773-ban (Szamosújvár városi levéltár 105. sz.) Martinus Bárány alias Kárimisz. Lásd Bároncs.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Bárány
Báron szóból fejlődött ki. Az értelmiséghez tartozó férfinak az örmény nyelvben „báron” megszólítás jár, urat jeleni. Baronból Bárány lett és később az anyakönyvekben c/í .1 Bárány nevet visszaörményesitették tévesen Karimis/ re, ami bárányhúst jelent. Az örmény származást csupán a Szamosujvári eredetű „Bárány“-okról feltételezhetjük.
Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában
BÁRÁNY CSALÁD
A család Moldvából telepedett Erdélybe. A felmenő ős Seremet Kárimiszján (aki 1660 körül született Moldvában) volt. Maga az örmény „Kárimisz” név, értelmezése szerint „bárányhúst” jelent. A felmenő besztercei ős két fia Besztercéről telepedett Gyergyóba az 1720-as években, névszerint: Seremet Urszul /1696-?/ és Seremet Lukács /1706-?/. Mindketten először a felmenő ősük ragadványnevét a „Seremef”-t kezdték használni, amely még Moldvában ragadt rá és a román „sfarimat” (megtört) szóból ered, majd ebből csináltak némi áthallással egy könnyebb kiejtésű „Seremef’-t nevet. Gyergyóban a kései unokák visszatértek az eredeti vezetéknév használatára, és így lett a családnév „Bárány”, amely a Kárimisz szó magyar megfelelője. Ebből a családból sokan Selyem nevet vettek fel és használnak a mai napig is Gyergyóban anélkül, hogy tudnának nevük örmény eredetéről, őket már nem lehetett megtalálni az örmény anyakönyvben!
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa