Ágoston

A latin augustusból, értelme: becsületben gazdag. A Szent-István-társulat néhai titkára: Ágoston Antal is e családból származott. E családnév előfordul Keleten is: Okoszdinoszián Ándon. „Árévélkh“ 1887 évf. jún. 28. 910 sz. Lásd Belcsug, Chodsá, Dobál, Máli, Sánta.

Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.

Ágoston

A keleti örményeknél kevésbbé használt keresztnév, amiből Erdélyben vezetéknév is lett. Miután e névre ismételt név­magyarosítások történtek, csak az örmény-katolikus plébániák területéről való leszármazás engedhet vélelmet örmény eredetre.

Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában

KOSOTÁN /ÁKSZEND/ CSALÁD

A család Moldvából telepedett Erdélybe és eredeti nevük Vertán volt (Christophorus Vertán /1582-?/), amelyhez járult az örmény „Csoribán” melléknév. A Csoribán török neve viszont Káterev volt, így a felmenők ezt is használták mint családnév. Az Erdélybe telepedett névszerinti családtag, akitől a Kosotán család származott az /Katerev/ Vertán Erikor (Hásztián) /1618-?/ volt. Ő Besztercéről telepedett Ebesfalvára és mivel őt a Hászt = Erős-Vastag melléknévvel illették, utódai az Erdélybe való költözést követően Ákszend /Sándor/, Kosztin, Kosotán, ill. Kosztándi nevekkel voltak jegyezve. A család a betelepedést követően Ebesfalvát választotta, de jelen voltak mint törzscsalád Gyer- gyóban és Szépvízen is már az 1700-as évek elején. Tehát a felmenő moldvai ősök /Katerev/ Krikor Hásztián /1618-?/ és a fia Kosotán Ákszend (Sándor) /1652-?/ voltak (Ákszend kisgyermekként került Erdélybe). Kosotán Ákszend 4 fiáról és egy lányáról tudunk: Gergely /1684-1737/, Márk /1686-?/, Jakab /1690-1751/, Izsák /1692-1751/ és Zátrég /1705-?/ (aki 1729-ben Gáhuszep /Sáska/ Tamás /1698-1788/ neje lett). Ezek utódai Gyergyóban először „Ákszend” vagyis Sándor néven lettek jegyezve az 1780-as évekig. Az utódok többségét „Kosotán ”, „Kosztin ”, ill. Kosztándi néven jegyezték.

A Jakabtól származó Kosotán Lukács utódait „Kosztándi” néven lehetett feltalálni Gyergyóban. A kései utódok között lehet említeni Kosztándi Terézt /1894-?/, aki ikefalvi Dénes Imre /1889-?/ esztelneki kereskedő neje lett és testvérét Kosztándi Vilmos gyergyóhollói igazgató tanítót, aki Kurtapatakon született 1896-ban és Csík- somlyón szerezte meg oklevelét, majd hadba vonult és mint tizedes esett orosz fogságba. Leszerelése után magántisztviselő volt 1939-ig. A fogságból hozta orosz nejét Anna Ivanovna Terentyevát (fiai: Kosztándi Vilmos /1928-?/ és Árpád /1930-?/).

A Gergelytől származó Gergely és utódai „Kosztin” néven Csíkszépvízen éltek. A „Kosztin” névalapító Gergely Szépvízen halt meg 1790-ben. A késői Kosztin leszár­mazottak közül egyesek Szatmár vidékén is felbukkantak az 1880-as években. Itt említsük meg Kosztin Péter /1909-1997/ igazgató tanítót, aki Györkefalván született (az ő apja Kosztin István első világháborús frontharcos volt) és Szatmáron végezte a tanítóképzőt, majd 1940 után a kolozsvári piarista gimnáziumban dolgozott.

A gyergyói Jakab ágából való leszármazottak Kosztándi, Ákszend^r, végül Ágoston néven voltak nyilvántartva az 1800-as évek elejétől. Az Ágoston nevűek Gyergyócsomafalván telepedtek meg, itt kell említeni Ágoston Ágoston /1819-1889/ utódait, akik a gyergyócsomafalvi kereskedelmi társaság képviselői voltak az 1904-1906 évek között.

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa