Ávák

Örmény szó, jelentese: nagy, nemes (Nobilis vértanú ápr. 25.), (Eugen=Jenő,) (Ászbéd=lovag.) Ávákáni: nobiles, proceres. – Ávák Cajetán. Szamosújvár városi levéltár 1781. jk. – István Ántoni Ávákin vêrtin. Szamosújvári házasultak könyve II. köt. 257 l. 231. – Szárkisz Gáspári Ávákián Ibásfáloven: Erzsébetvárosi Ávák Gáspár fia Szárkisz (Sergius). Szamosújvári házasultak könyve II. köt. 68 l. 5 t. – Az Ávák nevet Keleten vezeték- és keresztnév gyanánt is használják. Márdirosz Ávákián. „Árévélkh” 1886. aug. 23. 770 sz. (Itt vezetéknév). Ávák Gobigián, „Árévélkh” 1890. évf. (Itt keresztnév). Az ávák-jérecz (főespe­res) összetett örmény szónak elő- és utórészét is hasz­nálják Keleten vezetéknév gyanánt (Ávákián, Jéreczián). Hovhánnesz Ávák kháháná Mêgrián: Mêgrián János főpap (főesperes). „Árevelkh“ 1887. jun. 16. 1024 sz. – Van a Szamosújvár városi levéltárban (1742) egy irat, melyben Biáthá nevű örmény elismeri azt, hogy Ávák Nerszesznek hat aranynyal tartozik. A kérelem hátiratán már ez áll: Návák Nerszesz. – Mivel a beköltözés alkalmával már volt e hazában Novák nevű nem-örmény (tót) csa­ládnév (Novac román szó: Neuling, r. Neueingewanderte, újoncz, újonnan bevándorolt) az örmények is az Ávák, Návák nevet, Novák alakban kezdették használni. Lásd Ázbej, Edel, Novák.

Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.

Ávák

Örmény szó, jelentése fő, vezető, nagy, A húsvéti nagyhét napjait „ávák“ szóval jelölik, igy avak — sapat=nagyszombat. Ahol több pap működik, ott a vezető pap cime ávák — erec (erec=pap).

Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában

DONOVÁK- ÁVÁK /SZÁNÁM/ CSALÁD

A család Foksaniból telepedett Besztercére, majd 1712-ben Szamosújvárra a nagy beköltözést követően. Tulajdonképpen két Ávák család jött be, az egyik amint már említettük Foksaniból (Foksánczhi), a másik pedig a lengyel Tisminiczából. Ez utóbbiak a bejövetelt követően többnyire csak a Novák nevet vitték tovább (őket a bejövetelkor „Chárib”-nak is nevezték). A család egyik felmenője Bogdán Donovák, alapította 1593-ban a Szucseávától 3 km.-re eső, haczkadari apácakolostor templomát. A Foksani ág felmenői Thorosz Donovákián /1622-?/ és Mégérdics Donovákián /1626-?/ voltak. Nézzük Thorosz két fiát, akiktől lehet a Donovák-családot származtatni:

Ávák Jakab /1652-1726/ (akinek utódai Szamosújváron, Gyergyóban és Szépvízen is éltek, 1720-tól szintén bírói tisztséget viselt). Ávák Jakab fiai: Novák Kristóf /1684-?/ (szamosújvári kereskedő, akinek utódai között ott találjuk Novák Mártont /1795-?/, Szamosújvár tekintélyes főbíráját 1840-48 között), Novák Jakab /1686-?/ (aki Szamosújváron élt, de utódai között ott találjuk Novák Sándor /1834-1914/ kézdivá- sárhelyi üveg- és porcelán kereskedőt). Szintén Ávák Jakabtól /1652-1726/ származtak még: Donovák Meghdesz /1690-?/ gyergyói kereskedő és Donovák Dávid /1698-1763/, aki Szépvízen élt és bíró volt itt az 1730-as években.

Ávák Salamon /1654-1720/ (aki Szamosújvári bíró volt 1718-1720 között és a Duha melléknevet is viselte.). Ávák Salamonnak több fia is volt, akik részben Szamosújváron, részben Gyergyóban is éltek mint pl. Novák Salamon /1684-?/ Szamosújvári kereskedő, akinek utódai között ott találjuk Ávák Megerdics /1714-?/ (ö Gyergyóban élt és itt apja keresztneve után /Sálámán/ Szánám János” néven jegyezték), Ávák Karácson /1721-?/ (aki Gyergyóban élt és apja keresztneve után itt „Szánám Karácson” néven jegyezték). A családnév a Der-Ávák után Don-Ávák lett, majd ebből Donovák. A fenti család már a beköltözés előtt nemes „Ávák” volt, de Erdélyben 1753-ban szereztek nemességet.

A Foksani ág másik felmenője Mégérdics Donovákián ?/626-21 volt, aki a bejövetel után Csíksomlyóra került és ezért öt /Ávák/ Similovczhi Mégérdicsnek is nevezték és 3 fiáról tudunk: /Similovczhi/ Csíky Tódor /1658-?/ (aki Ebesfalvára került és itt is nősült. Itt születtek: Márton /1693-/, Dávid /1695-/, István /1697-?/, Miklós /1701-?/), /Similovczhi/ Csíky Bogdán /1668-1745/ (aki Gyergyóba került és felmenője lett a gyergyói Csíky családnak) és végül /Similovczhi/ Áruszep /1660- ?/ (aki Gyergyóba került és ö alapította meg a gyergyói /Gáhuszep/-Sáska családot. Ő tulajdonképpen /Similovczhi/ Ávák Uszep /1660-?/ volt, akit Gágh-Uszepnak /Sánta József/ hívtak testi rendellenessége miatt és neve Gyergyóban Gáhuszep-re módosult. Utódai pedig a Sáska gúnynevet kapták, amely feltehetően a falábú ős ugráló járására való utalásból jött.

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

CSIKY CSALÁD (a Gyergyói)

A család Foksaniból telepedett Besztercére, majd 1712-ben Szamosújvárra a nagy beköltözést követően. Tulajdonképpen két Ávák család jött be, az egyik amint már említettük Foksaniból (Foksánczhi), a másik pedig a lengyel Tisminiczából. Ez utóbbiak a bejövetelt követően többnyire csak a Novák nevet vitték tovább (őket a bejövetelkor „Chárib”-nak is nevezték). A család egyik felmenője Bogdán Donovák alapította 1593-ban a Szucseávától 3 km.-re eső, haczkadari apácakolostor templomát. A Foksani ág felmenői Thorosz Donovákián /1622-?/ és Mégérdics Donovákián /1626- ?/ voltak.

A fenti Csiky család semmilyen szálon nem kapcsolódik a ditrói Csíki családhoz!

A Foksani ág első felmenője Thorosznak Donovákián /1622-?/, és két fiáról tudunk:

• Ávák Jakab /1652-1726/ (az utódai Szamosújváron, Gyergyóban és Szépvízen is éltek, 1720-tól bírói tisztséget viselt). Ávák Jakab fiai: Novák Kristóf /1684-?/ (szamosújvári kereskedő, az utódai között ott találjuk Novák Mártont /1795-?/, mint Szamosújvár főbíráját 1840-48 között), Novák Jakab /1686-?/ (aki Szamosújváron élt, de utódai között ott találjuk Novák Sándor /1834-1914/ kézdivásárhelyi üveg- és porcelán kereskedőt). Szintén Ávák Jakabtól származtak: Donovák Mezhdesz /1690-?/ gyergyói kereskedő és Donovák Dávid/1698-1763/ aki szépvízi bíró volt az 1730-as években.
• Avák Salamon /1654-1720/ (aki szamosújvári bíró volt 1718-1720 között és a Duha melléknevet is viselte.). Ávák Salamonnak több fia is volt, akik részben Szamosújváron, részben Gyergyóban is éltek mint pl. Novák Salamon /1684-?/ szamosújvári kereskedő, akinek utódai között ott találjuk Avák Megerdics /1714-?/ (aki Gyergyóban élt és itt apja keresztneve után /Sálámán/ Szánám János” néven jegyezték), Avák Karácson /1721-?/ (aki Gyergyóban élt és apja keresztneve után itt „Szánám Karácson” néven jegyezték). A családnév a Der-Ávák után Don-Ávák lett, majd ebből Donovák. A fenti A család már a beköltözés előtt nemes „Ávák” volt.

A Foksani ág másik felmenője Mégérdics Donovákián /1626-?/ volt, aki a bejövetel után Csíksomlyóra került, ezért őt /Ávák/ Similovczhi Mégérdicsnek is nevezték. Három fiáról tudunk: -/Similovczhi/ Áruszép /1660- ?/, másképp Ávák /Gágh/ Uszep (aki Gyergyóba került és ö alapította meg a gyergyói /Gáhuszep/-Sáska családot),

• /Similovczhi/ Csiky Tódor /1658-?/ (somlyói Csiky, aki Ebesfalvára került és itt alapította meg a népes erszébetvárosi Csiky családot. Az itt született 4 fiáról tudunk: Somolovi Dávid /1691-?/, Márton /1695-?/, István /1697-?/ és Miklós /1701-?/),
• /Similovczhi/ Csiky Bogdán /1668-1745/, aki Csíksomlyóról költözött Gyergyóba és itt nősült meg, tehát ö volt a gyergyói Csiky család felmenője (itt is halt meg). Bogdán elsőszülött fia Csiky Lázár /1700-?/ volt (aki nem téveszthető össze a hasonló nevet viselő Csiky Lázár későbbi erzsébetvárosi főbíróval, akinek Marcell nevű utóda erzsébetvárosi pap volt itt az 1780-as években), aki 1730-ban nősült Gyergyóban és utódai is itt lettek anyakönyvezve Csiky néven. Sajnálatos módon az elmúlt történelmi időszakokban a gyergyói Csiky nevet viselők nem tudták elkülöníteni származási besorolásukat az erzsébetvárosi családoktól és ezzel hibát-hibára halmozva (de főleg keverve) alkották meg saját családfájukat. Az itt megjelenő reális változat elfogadtatása is csak hiábavaló erőlködés lenne a családtagok által berögződött (sajnos téves) családi lajstromával szemben. Az eddig megjelent székelyföldi monográfiákban mindeddig csak a kevesebb létszámú gyergyói családrész geneológiája volt bemutatva és a népesebb erzsébetvárosi ágra nem terjed ki, még annak ellenére sem, hogy a felmenők 300 évvel ezelőtt testvérek voltak.

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa