(A perzsa nyelv után) Jelentése: kincstárnok. Ászvádur Gáspár. Szamosújvári Kereszteltek könyve II. köt. 188. l. 35. t. – Bogdán Bányai alias Gáspár, – Gáspár=Bányai. Szamosújvári Kereszteltek könyve 1852. IV. köt. 291. l. Lásd Bájáczhi, Máli, Melchon.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Gáspár
Rangemelések
Címeres nemeslevél: 1761. október 25. Miklós, felesége: csíky Anna, gyermekeik: István, Dávid, Antal, Anna, Mária, Rebeka, Veronika és Terézia. Kihirdették: Csanád vm.-ben 1762. november 22.
Címer
Függélyesen osztott pajzs; a jobboldali rész vízszintesen osztott; a felső kék mezőben arany egyszarvú fej szügyéig látható; szarva és sörénye ezüst; az álló vörös mezőben jobbról balra rézsútosan fehér csík (pólya) vonul; a baloldali rész kék mezejében páncélos kar emelkedik fölfelé, arany borostyánkoszorút markolva. A vért feletti sisak koronájából két elefánt ormány között – a jobboldali rész kék, a baloldali vörös – a leírt egyszarvú látható. Takaró: arany-kék, ezüst-vörös.
Forrás: Gudenus János József: Örmeny eredetű magyar nemesi családok genealógiája
JOLBEJ-GÁSPÁR CSALÁD
A család eredetileg Erzsébetvároson telepedett le, itt az alapító személy Melkhon (Mélik) Jolbeján /1667-?/ volt. Több gyermekéről is tudunk, akiknek nagyobb része az 1730-as évek körül Gyergyóba telepedett: -Aranka /1710-?/,
- Ohánnesz /1698-1765/ (Erzsétvárosi kereskedő és örménybíró 1755-1757 között. Az ő fiai voltak: Gáspár Miklós /1730-?/ és Gáspár Kristóf /1738-?/),
- Chácsum (Kristóf) /1700-1768/ (aki 1731-ben nősült Gyergyóban),
- Bogdán /1702-?/ (aki Gyergyóban élő csizmadia volt és 1733-ban nősült, neje N.N. és az itt született Antal, akinek gyermekei már Gáspár néven voltak jegyezve),
- Mária /1705-?/ (aki 1724-ben Lázár Mihály /1694-1763/ neje lett Gyergyóban),
- László /1709-?/ (aki a Jolbej nevet a magyar Albert”-re cserélte fel Gyergyóban),
- Kajtán /1/12-?/ (segédlelkész volt először Gyergyóban, majd Erzsébetvároson),
- Vertán /1715-?/ (aki 1746-ban nősült, neje Mánug Anna /1725-?/ és a továbbiakban Erzsébetvároson élt. 1773-ban házában fogadta az Erdélybe látogató II. József /akkor még/ társkormányzót, a későbbi uralkodót).
Amint látszik a család nem teljességgel élt Gyergyó vidékén és amint később látható, hogy Bogdán leszármazottai a családnevet „Gáspár”-ra változtatták. Az erzsébetvárosi családtagok legtöbbje is a „Gáspár” nevet használta a későbbiek folyamán.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa