Zachariás

Bibliai név, jelentése: Istenre gondoló. Ánton Zachariás-i. Szamosújvári házasultak könyve III. köt. 24 l. 1832. – Stephanus Zachariás alias Herczeg. Szamosújvár városi levéltár; összeírás. – Zacharias alias Hornoj János. A Szamosújvári kereskedő társulat 1824 évi iratai közt. A Zachariás család egyik ága Szamos­újvártt Herczegnek, másik Hornoj-nak is neveztetett. Záchno = Zachariás. Lásd Ánieczhi, Chontikhár, Császár, Dájbukát, Gul, Hornoj, Misug, Thákvor, Zádig.

Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.

CSÁSZÁR-ZAKARIÁS CSALÁD

A család eredeti neve „Chonthikár” volt, ami örményül királyt jelent és innen magya­rosodon „Császár” formára a betelepedést követően. Még tovább lépve, 1807-től kezdődőleg a család egyes tagjai a Szép vízen született Khontikhár Zádis (Zádig Zakariás) keresztneve után családnévként kezdték használni a Zakariás nevet. így került sor arra, hogy rossz adatokból kiindulva többen tévesen sorolták a szépvízi Császár család leszármazottad azon úgymond „ch”-ás Zachariások közé, akik Szamosújváron a felmenő Gulin Hankucz után írták magukat Zakariásnak. Erzsébetvároson Thumán Zádig fiait Gergelyt és Jánost írták már az 1733-as összeírásnál „Zakariásnak ” (a Gyergyóba települt Thumán család viszont megőrizte nevét). Gyergyóban például Záchnó Zakariás neve után lett a családnév Zakariás. Ezen családok a betelepüléskor Besztercén, Erzsébetvároson, Szamosújváron, ill. Gyergyóban telepedtek le és akiknek vérségileg semmi közük nem volt egymáshoz, avagy a szépvízi „Császárok”-hoz (esetenként Zakariás), ahogy ezt Gudenus János Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája c. könyvében tévesen tette közé. A Császár család nem szerzett nemesi címet se, mint ahogy ez is tévesen lett közreadva a Gudenus-féle könyvben, mert akkor a címet logikus, hogy „Chonthikár ” név alatt kapták volna. Szépvízen pl. hivatalosan bizonyítható nemességet Kövér Kajtán és János, valamint Szentpéteri János és testvére Mihály szereztek (1838. júl. 19-én). Erről viszont egyáltalán nem tesz említést Gudenus. Ezt teljes bizonysággal ellenőrizni lehet a meglevő anyakönyvek alapján, ahol a fenti Szentpéteriek esetében pl. ettől a dátumtól kezdődőleg a nevük elé odatették a nemességet jelentő „nob.” szócskát.

A Chonthikár-család eredetileg Moldvából telepedett a kézdivásárhelyi Kantára és innen költözött Szépvízre 1702-1703 között. Akik Szépvízre költöztek az Khonthikár Grigor /1664-?/ és testvére Khonthikár Nigol /1670-?/ aki 1701-ben nősült, neje /Diráczhu/ Jánosi Mária /1681-?/ és itt születtek: Khonthikár Szárkisz /1702-?/, Khonthikár Zádig /1706-1782/ (aki a tulajdonképpeni szépvízi családalapító lett), Khonthikár Oszgehad /1709-?/ (aki 1729-ben /Persián/ Dsumerd Jakab /1699-?/ neje lett Gyergyóban) és Khonthikár Dzáhig /1712-1751/ (Ákoncz János /1701-1786/ neje lett). Császár Grigornak /1664-?/ (Gergely) Kantán volt családja, ahol Ferenc /1695-?/ és Adám /1697-1751/ nevű fiairól lehet tudni; Ferenc aki a háromszéki régióban maradt mint kereskedő és már az 1725-ös években utódainak jómódú emberek voltak Császár néven, de mint beilleszkedett polgárok nem tartották örménységüket. A másik fia Ádám kantai-szépvízi kereskedő volt, aki jóllehet Kantán élt és alapított családot, de utódai később többnyire Gyergyóban éltek (ők lettek a zversvói Császár családok ősei).

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

/ZÁCHNÓ/ ZAKARIÁS-KERESZTES CSALÁD

Az eredeti családnév a lengyeles Záchnovszki volt. Lengyelországból (Podolia) települtek Besztercére, innen kerültek Gyergyóba, Szépvízre majd Szamosújvárra. A Gyergyóba telepedett felmenő ős neve Záchnovszki Márton /1666-1753/ (Záchnóh /Polják/ Márton) és neje N. Dsischátun /1678-1739/ volt, akik 1697-ben keltek össze és sok gyermekük közül csak a Kristóf/1699-1770/ nevű élt Szépvízen, de ennek a leszármazottai viszont Szépvízen „Keresztes” nevet vettek fel az 1740-es évektől kezdődően. Az 1720-as évek után a család többsége Gyergyószentmiklóson élt először Záchna néven (majd Zakariás néven), sőt az időközben Keresztesekké vált szépvíziek közül is sokan visszatértek Gyergyóba. Ez a két család a legnépesebb családok közé tartozott. Az 1800-as évektől a Záchnó-Zakariások közül többen elvándoroltak a háromszéki régiók felé (Kézdivásárhely, Brassó, Sepsiszentgyörgy stb.) és ezek beazonosítása a későbbiek folyamán igen nehézkes lett volna, mivel pl. Orbaiteleken már ennek előtte az 1600-as években éltek nem örmény származású Zakariás családok is.

Fontos azt tudni, hogy az 1800-as évek elejétől kezdődően a gyergyói Záchnó Zakariástól /1740-1790/ származóak felvették a „Zakariás” családnevet, aminek eredményeképpen a többi testvérek gyermekei is ezt a nevet fogadták el és kezdték használni. Ehhez hasonlóan vették fel amint már említettük Gulin Hankucz (Zádig) a Zakariás nevet Szamosújváron, vagy Thumán Zádigtól a Zakariás nevet Erzsébetvároson. így született meg tehát az a „Zakariás-család”, amelynek eredeteti neve Záchnovszki (Záchnó) volt. így már világos, hogy a gyergyói Zakariások nevének eredete nem azonos a szépvízi Zakariásokéval, akik hasonlóan úgy lettek Zakariások, hogy a Khontikár Zádig utódai felvették ennek keresztnevét családnévnek. Ez a két Zakariás család tehát nem azonos eredetű, mert két különböző nevű család vett fel azonos családnevet. A megtévesztő benne az, hogy a névváltoztatás időpontja is (az 1800-as évek eleje) kevés eltéréssel majdnem azonos időszakra esik és ez akkor volt zavartkeltő, amikor pl. egy szépvízi Császár-Zakariás Gyergyóba költözött, vagy amikor a gyergyói Záchnó-Zakariás költözött Szépvízre.

A fenti (Polják) Záchnóh Márton /1666-1753/ testvérei Gergely, Lukács, Dávid és Sándor 1735 után elköltöztek Gyergyóból és Szamosújváron telepedtek le.

Az 1730-as évektől kezdve a szépvízi Záchnók a „Keresztes” előnevet kezdték használni (de semmi közük nem volt az akkor Gyergyóban élő Kristófi-hoz /alias Keresztes/, akiknek eredeti családnevűk Chácsum /Chácseresz/ volt), hogy megkülönböztessék magukat a szépvízi Zakariásoktól. Ennek az lett a következménye, hogy rövid időn belül elég nehézkessé vált a családtagok nyomon követése, mert mint tudjuk Gyergyóban a már említett (Chácsum) Kristóf családból is az 1716-os években előszeretettel Keresztesnek nevezték magukat és 200 év távlatából a mai kor embere nehezen különböztette meg őket az időközben Szépvízről Ditróba visszatelepedett (Záchnó) Keresztesektől. A későbbiek folyamán majdnem képtelenség volt eldönteni, hogy valójában ki melyik családhoz is tartozik. Azok a Keresztes nevűek, akik még Szépvízen fordultak elő, ezekről még lehetett következtetni, hogy ők a Záchnó családból valók, de akik innen elköltöztek (mert szépvízi Keresztes is költözött Gyergyóba és ezek néha nevük elé oda tették a megkülönböztető „Polják” szót), azoknak hovátartozását ennyi év távlatából elég bonyolult eldönteni és dokumentálni. Napjainkban az azonos nevű Zakariásoknál is nehéz néha eldönteni, hogy valójában melyik őstől származtak; a gyergyói Záchnóktól, avagy éppen a szépvízi Chonthi- károktól. Egy jó példa erre, amely a két világháború közötti szépvízi helytörténetből meríthető, hogy itt egyszerre két dr. Zakariás István is élt a faluban, és mindkettő orvos volt. Az egyik dr. Zakariás István /1853-1930/ a Záchnó családból származott, míg a másik dr. Zakariás István /1871-1940/ a Khontikár-Császár családból származott, (megj.: a gyergyói Ulián családból akadt olyan is, aki Keresztes vezetéknevet használt egy időben, de ez eltűnt miután az Ulián család „Nádas”-ra magyarosította nevét az 1780-as évektől).

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa