Keresés

Kategóriák

Kövessen minket a Facebook-on is

Vertán

Örmény szó; a Vártán másik alakja. Dondon Vertán. Szamosújvár városi levéltár 1766. Hazánkban a Vertán-ok között kitűnt a kunágotai Vertán András. (Kunágota, puszta Csanádmegyében.) Praedii Kunágota subarendator Stephanus Vártán. Szamosújvár városi levéltár 1805-1094 sz. Lukács Vertán alias Dumitru. Szamosújvár városi levéltár; összeírás. – Christophorus Vertán alias Káterev. Szamosújvár városi levéltár összeírás. Lásd Csoribán, Dumitru, Gud, Káterev, Káttero, Pátrubán.

Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.

Vertán (szombatsági)

A család egyik ága szombatsági Sármezey néven él.

 

Rangemelések

Címeres nemeslevél: 1830. András fiai János és Emánuel.

 

Címer

Kék mezőben pejlován balra vágtató vitéz, vörös zsinóros dolmányban, fekete csizmában, fején tollakkal díszített vörös csákóval, jobbjával hosszú lándzsáját a lova mellett hátán fekvő, farkát felfelé csapó zöld sárkány szívébe döfi. A pajzsot háromlevelű arany korona fedi.

 

Forrás: Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája

/CHÁRIB/ ÁJVÁZ CSALÁD

A lengyel „Tisminiczai” részről kerültek először Besztercére majd az általános Chárib gyűjtőnévvel Erzsébetvárosba. A Lengyelországból betelepülő örmények családokat általában a „Chárib” névvel illették. Az ősök nevei /Horopszime/ Ulián Chácshumi /1629-?/ (a gyergyói Ulián család felmenője volt, lásd Ulián család) és /Horopszime/ Ovánesz Chácshumi /1627-?/ voltak. Ez utóbbi gyermekeiről maradtak feljegyzések:

  • Chácshádurencz Nikolaus /1656-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett meg, utódai /Keresztesi vagyis Kristóf nevűek voltak),
  • Chácshádurencz Gergely /1659-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett meg, utódai Keresztes és Kristóf nevűek voltak),
  • Chácshádurencz Kristóf /1663-?/, aki Erzsébetvároson telepedett meg és fiai közül említhetők: Vertán /1694-?/ (aki Gyergyóban nősült és a gyermekeit Dobribán néven jegyezték) és /Chácsumi/ Chárib Simon /1696-?/ (aki erzsébetvárosi szakács volt és így utódai a foglalkozását jelző Ájváz nevet vitték tovább mint családnév),
  • Chácshum Jakab /1667-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett és utódai /Keresztesi Kristóf és Mélik nevűek voltak),
  • Chácshum Eremiá /1671-?/ és Chácshum Tódor /1675-?/ (akik Szamosújváron telepedtek le és utódaik Kristóf nevűek lettek).

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

VERTÁN CSALÁD

A család Moldvából telepedett először Besztercére, majd ezt Szamosújvár és Gyergyó követte. A moldvai ős neve (Csoribán) Vertán Christophorus /1582-?/ volt, akit tehát a Csoribán=őszvérárus melléknévvel illettek. Az örmény Csoribán törők megfelelője a „Káterev”, így a fenti Vertán család ezt a megkülönböztető nevet használta a továbbiakban. Vertán Christophorus két fiáról tudunk, akik különböző nevű családokat alapítottak Erzsébetvároson, Szamosújváron és Gyergyóban. Ezek voltak Vertán Mánug (Csoribán) /1614-?/ és Vertán Krikor (Hásztián) /1618-?/ (akinek leszármazottai alapították a későbbi Kosotán, Kosztin, Kosztándi családokat).

Vertán Mánug (Csoribán) fiai közül /Káterev/ Vertán Isávár (Csoribán) /1645-?/ Erzsébetvárosba telepedett és utódait már „Pátrubán” néven lehetett itt feltalálni. Mint erzsébetvárosi családalapítót említsük pl. Pátrubán Zakariást /1679-?/. Vertán Mánug másik fiai /Káterev/ Vertán Dumitrász /1647-?/ és /Káterev/ Vertán Vazul /1653-?/ először Besztercét választották, majd 1712-ben átköltöztek Szamosújvárra. A Számosújváron megtelepedett /Káterev/ Vertán Dumitrász utódai a későbbiekben „Csercsel” néven fordultak elő Gyergyóban is. A név maga onnan adódik, hogy a Dumitrász (Vertán család gúnyneve) a Demeter román alakja volt és ez a Czerealis-t takarja, ami magvetést jelent. Innen adódóan a család ezen ága az elferdített „Ceres=Csercsel” nevet vette fel. A szamosújvári Csercsel János /1679-?/ fia Cseresel Kristóf /17?/ -1790/ került Gyergyóba az 1730-as évek közepén.

A fenti /Káterev/ Vertán Vazul /1653-?/ Szamosújvárra telepedett 1712-ben és itt indította el a népes Vertán családot. Gyermekei közül Vertán Márton /1687-?/, Vertán Donig /1693-?/ kerültek Gyergyóba az 1720-as évek elején, majd testvére Vertán Emmánuel /1709-?/ az 1730-as évek közepén. A Gyergyóban született utódok közül többen Kézdivásárhelyre (Wertán néven) telepedtek át az 1840-es évektől kezdődőleg.

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

BUSLIG CSALÁD

A család Moldvából telepedett először Besztercére, majd ezt Szamosújvár és Gyergyó követte. A moldvai ős neve (Csoribán) Vertán Christovhorus /1582-?/ volt, akit tehát a „Csoribán=őszvérárus” melléknévvel illettek. Az örmény Csoribán törők megfelelője a Káterev, így a fenti Vertán család ezt a megkülönböztető nevet használta a továbbiakban. Vertán Christophorus két fiáról tudunk, akik különböző nevű családokat alapítottak Erzsébetvároson, Szamosújváron és Gyergyóban. Ők névszerint Vertán Mánug (Csoribán) /1614-?/ és Vertán Krikor (Hásztián) /1618-?/ voltak.

Az utóbbi Krikor Hásztián leszármazottai alapították a későbbi Kosotán, Kosztin, Kosztándi családokat. Vertán Mánug (Csoribán) fiai közül /Káterev/ Vertán Isávár /1645-?/ Erzsébetvárosba telepedett és utódait már „Pátrubán” néven lehetett itt feltalálni. Mint erzsébetvárosi alapítót említsük Pátrubán Zakariást /1679-?/. Vertán Mánug másik fiai /Káterev/ Vertán Dumitrász /l647-?/ és /Káterev/ Vertán Vazul /1653-?/ először Besztercét választották, majd 1712-ben átköltöztek Szamosújvárra. Az utóbbi Vertán Vazultól származó utódok a „ Vertán ” (Wertán) családok felmenői lettek Szamosújváron, Gyergyóban és Kézdivásárhelyen.

A Szamosújváron megtelepedett /Káterev/ Vertán Dumitrász utódai a későbbiekben „Cseresei” néven fordultak elő Gyergyóban. Ez onnan adódik, hogy a Dumitrász (a Vertán család gúnyneve) a Demeter román alakja szerint ez a Czerealis-1 takarja (ami magvetést jelent). Ebből adódóan a család ezen ága az elferdített „Ceres”, vagyis a .. Cseresei” nevet vette fel. Gyergyóba a szamosújvári Cseresei János /1619-?/ két fia Cseresei Kristóf /1712-1790/ (Csercsel-család) és Cseresei (Buslig) János /1708-1794/ került, akik itt nősültek meg. Cseresei {Buslig) János rövidlátó volt (itt az örmény Buslig=rövidlátó) és így utódai is a „Buslig” vezetéknevet vitték tovább.

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

Ismert személyek ezzel a családnévvel:

Vertán Endre

Ügyvéd, megyei hivatalnok és országgyűlési képviselő

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vert%C3%A1n_Endre

Forrás: Wikipédia