Ul, ulig örmény szó: gödölye, gidó. Toder Uliáni. Szamosújvár városi levéltár 1768 (Gyergyó-Szt-Miklósról). Gyergyai Ulyán máskép Keresztes István. Szamosújvár városi levéltár 1811-306 sz. Ulián = Keresztes. Az Aki, Bocshig, Fark, Gyergyai, Kepri (Káprikodá). A Keresztes család örmény vezetékneve Ulián. Lásd ezeket, és Hulián, Lulián.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
ULIÁN-NÁDAS CSALÁD
A bejövetelt követően a gyergyói térségben voltak jelen. A Besztercére telepedett ősök Ovánesz Chácshumi /1627-?/ és Ulián Chácshumi /1629-?/ voltak. Az utóbbinak több gyermekéről is tudunk, akik különböző helyeken telepedtek meg és alapítottak családokat: -Chácshádurencz Nikolaus /1656-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett meg, utódai /Keresztes/ Kristóf nevűek voltak), -Chácshádurencz Kristóf /1663-?/ (aki Erzsébetvároson telepedett meg és fiai közül Vertán /1694-?/ Gyergyóban nősült és a gyermekeit Dobribán néven jegyezték, Chárib Simon /1696-?/ (aki erzsébetvárosi szakács volt), de ugyancsak Gyergyóban nősült Vazul /1707-?/ nevű fia is, akinek gyermekeit László néven is jegyezték. -Chácshum Jakab /1667-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett, utódai Keresztes, Kristóf és Mélik nevűek voltak), -Chácshum Eremiá /1671-?/ és Chácshum Tódor /1675-?/ (Utódai Szamosújváron Kristóf nevűek). Ulián Chácshumi /1629-?/ a gyergyói Ulián-Nádas család felmenője, aki a bejövetelnél Besztercét választott, majd később innen költözött Tóder Uliáni /1660-?/ nevű fia Gyergyóba az 1680-as évek elején és itt is nősült meg 1691-ben. Itt több gyermeke is született és ezek közül említsük meg a következőket:
- Ulián Tódor /1692-1728/ (1722-ben nősült, neje N. Mánuság/1702-1765/),
- Ulián Miklós /1694-?/ (1724-ben nősült Gyergyóban, neje N. Chátun/1705-1775/),
- Ulián Kristóf! 1704-1772/ (1736-ban nősült, neje Ábrahám Chátun/1717-1798/),
- Ulián Lukács /1706-?/ (aki 1737-ben nősült, neje Ákoncz Chátun /1717-1791/),
- Ulián Gulicz /1710-1783/ (aki 1732-ben Záchnó Miklós /1701-1758/ neje lett).
Az Ulián család később a vezetéknevét később „Nádas”-ra cserélte fel, de az innen származó Ulián István /1753-1825/ elején az 1780-as évek elején nevét Keresztes Istvánra cserélte fel és gyermekei is ezzel a névvel voltak jegyezve. Ez talán egyértelmű utalás arra, hogy felmenőjük révén a Kristóf családhoz volt kötődésük.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
/ZÁCHNÓ/ ZAKARIÁS-KERESZTES CSALÁD
Az eredeti családnév a lengyeles Záchnovszki volt. Lengyelországból (Podolia) települtek Besztercére, innen kerültek Gyergyóba, Szépvízre majd Szamosújvárra. A Gyergyóba telepedett felmenő ős neve Záchnovszki Márton /1666-1753/ (Záchnóh /Polják/ Márton) és neje N. Dsischátun /1678-1739/ volt, akik 1697-ben keltek össze és sok gyermekük közül csak a Kristóf/1699-1770/ nevű élt Szépvízen, de ennek a leszármazottai viszont Szépvízen „Keresztes” nevet vettek fel az 1740-es évektől kezdődően. Az 1720-as évek után a család többsége Gyergyószentmiklóson élt először Záchna néven (majd Zakariás néven), sőt az időközben Keresztesekké vált szépvíziek közül is sokan visszatértek Gyergyóba. Ez a két család a legnépesebb családok közé tartozott. Az 1800-as évektől a Záchnó-Zakariások közül többen elvándoroltak a háromszéki régiók felé (Kézdivásárhely, Brassó, Sepsiszentgyörgy stb.) és ezek beazonosítása a későbbiek folyamán igen nehézkes lett volna, mivel pl. Orbaiteleken már ennek előtte az 1600-as években éltek nem örmény származású Zakariás családok is.
Fontos azt tudni, hogy az 1800-as évek elejétől kezdődően a gyergyói Záchnó Zakariástól /1740-1790/ származóak felvették a „Zakariás” családnevet, aminek eredményeképpen a többi testvérek gyermekei is ezt a nevet fogadták el és kezdték használni. Ehhez hasonlóan vették fel amint már említettük Gulin Hankucz (Zádig) a Zakariás nevet Szamosújváron, vagy Thumán Zádigtól a Zakariás nevet Erzsébetvároson. így született meg tehát az a „Zakariás-család”, amelynek eredeteti neve Záchnovszki (Záchnó) volt. így már világos, hogy a gyergyói Zakariások nevének eredete nem azonos a szépvízi Zakariásokéval, akik hasonlóan úgy lettek Zakariások, hogy a Khontikár Zádig utódai felvették ennek keresztnevét családnévnek. Ez a két Zakariás család tehát nem azonos eredetű, mert két különböző nevű család vett fel azonos családnevet. A megtévesztő benne az, hogy a névváltoztatás időpontja is (az 1800-as évek eleje) kevés eltéréssel majdnem azonos időszakra esik és ez akkor volt zavartkeltő, amikor pl. egy szépvízi Császár-Zakariás Gyergyóba költözött, vagy amikor a gyergyói Záchnó-Zakariás költözött Szépvízre.
A fenti (Polják) Záchnóh Márton /1666-1753/ testvérei Gergely, Lukács, Dávid és Sándor 1735 után elköltöztek Gyergyóból és Szamosújváron telepedtek le.
Az 1730-as évektől kezdve a szépvízi Záchnók a „Keresztes” előnevet kezdték használni (de semmi közük nem volt az akkor Gyergyóban élő Kristófi-hoz /alias Keresztes/, akiknek eredeti családnevűk Chácsum /Chácseresz/ volt), hogy megkülönböztessék magukat a szépvízi Zakariásoktól. Ennek az lett a következménye, hogy rövid időn belül elég nehézkessé vált a családtagok nyomon követése, mert mint tudjuk Gyergyóban a már említett (Chácsum) Kristóf családból is az 1716-os években előszeretettel Keresztesnek nevezték magukat és 200 év távlatából a mai kor embere nehezen különböztette meg őket az időközben Szépvízről Ditróba visszatelepedett (Záchnó) Keresztesektől. A későbbiek folyamán majdnem képtelenség volt eldönteni, hogy valójában ki melyik családhoz is tartozik. Azok a Keresztes nevűek, akik még Szépvízen fordultak elő, ezekről még lehetett következtetni, hogy ők a Záchnó családból valók, de akik innen elköltöztek (mert szépvízi Keresztes is költözött Gyergyóba és ezek néha nevük elé oda tették a megkülönböztető „Polják” szót), azoknak hovátartozását ennyi év távlatából elég bonyolult eldönteni és dokumentálni. Napjainkban az azonos nevű Zakariásoknál is nehéz néha eldönteni, hogy valójában melyik őstől származtak; a gyergyói Záchnóktól, avagy éppen a szépvízi Chonthi- károktól. Egy jó példa erre, amely a két világháború közötti szépvízi helytörténetből meríthető, hogy itt egyszerre két dr. Zakariás István is élt a faluban, és mindkettő orvos volt. Az egyik dr. Zakariás István /1853-1930/ a Záchnó családból származott, míg a másik dr. Zakariás István /1871-1940/ a Khontikár-Császár családból származott, (megj.: a gyergyói Ulián családból akadt olyan is, aki Keresztes vezetéknevet használt egy időben, de ez eltűnt miután az Ulián család „Nádas”-ra magyarosította nevét az 1780-as évektől).
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa