Keresés

Kategóriák

Kövessen minket a Facebook-on is

Thorosz

Tódor az örményben: Thorosz, latinul Tharasius. Erzsébetvároson Thorosz = Todorfi. Thorosz, vor mágánuámp gocshi Begidsánkh: Thorosz, ki veze­téknévvel Begidsán-nak neveztetik. Szamosújvári Kereszteltek könyve I. köt. 23 l. 134 t. – Thorosz, vor mágánuámp gocshi Estrángá. Szamosújvári Kereszteltek könyve I. köt. 66 l. 693 t. Lásd Begidsán, Bleská, Chéngánosz, Dániel, Dsecshegh, Estrángá, Khel, Kopasz.

Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.

Török

A család eredeti neve: Thurkh, Thorosz, Turukján

 

Rangemelések

Címeres nemeslevél: Laxenburg, 1756. május 24. Tódor erzsébetvárosi polgár és neje Miklós Kata, gyermekei: János, Peter, Anna, Mária és Kata. Testvére: Izsák és Kristóf. (Liber Regius Transsylvaniae X. kötet, 439.o.)

 

Címer

Hasított pajzs, a jobboldali vörös mezőben egymás alatt három hatágú arany csillag, a baloldali arany pólyával vágott kék mezőben felül arany bőségszaru, alul ugráló fehér ökör. Sisakdísz: jobbról vörössel és ezüsttel, balról arannyal és kékkel vágott két szarv között kardot tartó kar. Takarók: ezüstvörös, arany-kék.

 

Forrás: Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája

Dániel báró és nemes (szamosújvárnémeti)

A család eredeti neve: Toderás, Thorosz, Hengenosztorosz

Névváltozat: Dániel

 

Rangemelések

Címeres nemeslevél: Bécs, 1725. július 3. Tódor, Jeremiás és Pál; Tódor fiai: Demjén, Miklós, Lukács és Minas. (Liber Regius Transsylvaniae VII. kötet, 531.oldal.)

Magyar bárói rang, örökös főrendiházi tagsági jog: Bécs, 1896. november 5. Ernő, kereskedelemügyi miniszter. (Liber Regius LXIX. kötet, 926. oldal.)

Dániel Lázár aradi lakos, családnevet és címerét örökbefogadott fiára, Uray Lajosra átruházta.

 

Címer

Vörös mezőben hármas zöld halomból kinövő s egymást keresztező két pálmaág között egyenlő szárú aranykereszt; a diploma sisakdíszt, takarót nem említ. (Egyes címerváltozatok takarókat tüntetnek fel: jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.)

 

Forrás: Gudenus János József: Örmeny eredetű magyar nemesi családok genealógiája

TÓDOR CSALÁD

A nagy betelepedéskor Erzsébetvárost választották letelepedésük helyének, de később sokan Gyergyóban és Szépvízen is éltek. Az eredeti családnév /Bahagián/ Begidsán Thorosztól származik, aki Moldvában élt, viszont gyermekei közül /Begidsán/ Thorosz Simon/1624-?/ és /Begidsán/ Thorosz Lukács /1639-?/ települtek be az erdélyi Besztercére az 1668-as évek körül. Az örmény Bahagián török neve Begidsán, amely a török „Bekdsi”-ből jön és jelentése felügyelő. Ebből csináltak Moldvában „Beská”-t, amelynek jelentése kopasz. Így a /Begidsán/ Thorosz Simontól számlázó utódok /Thorosz/-Khel vezetéknevet is használtak. Ez pedig onnan jön, hogy a Khel = Szultán tatár szó (jelentése szintén kopasz). Ebből a családból alakultak ki a következő családnevek: Begidsán /Beniáth/, Bergár, Tódor, Tódorffi, Todorás, Khell, Szultán.

Az Erdélybe települő egyik felmenő tehát /Begidsán/ Thorosz Simon /1624-?/ volt, akinek 3 gyermekéről van információ, akik a gyergyói térségben és Szépvízen alapítottak családokat. Ők név szerint említve: /Thorosz/ Khell Bogdán /1655-?/, /Thorosz/ Besidsán Miklós /1661-?/ és /Besidsán/ Thorosz Kristóf/1770-?/.

A másik felmenő ős Thorosz Kristóf testvére /Begidsán/ Thorosz Lukács /1636-?/ volt, akinek gyermekei Erzsébetvároson maradtak, itt alapítottak családokat. Ők név szerint említve: /Begidsán/ Tódor Kristóf /1670-?/, Tódor György /1673-1749/, Tódor Dávid /1675-?/, Tódor Miklós /1679-?/, Tódor István /1681-?/ és Khell Lukács /1685-?/.

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa