Örményül Temesvárczhi. – Esztephán Temesvári. Szamosújvári Kereszteltek könyve IV. köt. 321 l. 1857. E család neve Thorosz, mit később a Szultán névvel cserélt fel. A gyergyó-szt-miklósi örmények közül Szultán volt az első – a jelen század elején – ki a temesvári vásárokat felkereste, azért neveztetett Temesvári-nak. Lásd Dsis-cháthun, Khel, Szultán, Thorosz.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Temesváry (uzoni)
Rangemelések
Magyar nemesség: Elhat. Bécs, 1911. március 28. János uzoni földbirtokos. (Liber Regius LXXII. kötet, 300.o.)
Előnév: Elhat. Bécs, 1914. március 15. (Liber Regius LXXII. kötet, 959.o.)
Címer
A Liber Regius fenti hivatkozásai csak a nemesség- és előnév adományozás uralkodói elhatározásáról szólnak, az I. Világháborús körülmények miatt minden bizonnyal címeradományozás nem történt.
Forrás: Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája
Temesváry
Előfordul Temesvárczi alakban is, ami Temesvárból valót jelent. Eleinte csak megkülönböztető melléknévül szolgált és alkalmasint azokat jelölték meg e névvel, akik Temesváron is megfordultak.
Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában
SZULTÁN-TEMESVÁRI CSALÁD
A nagy betelepedéskor Erzsébetvárost választották letelepedésük helyének, de később Gyergyóban, Háromszéken és Szépv.-en éltek. Az eredeti családnév /Bahagián/ Begidsán Thorosztól származik, aki Moldvában élt, viszont gyermekei közül /Begidsán/ Thorosz Simon /1624-?/ és /Begidsán/ Thorosz Lukács /1639-?/ települtek be az erdélyi Besztercére az 1668-as évek körül. Az örmény Bahagián török neve Begidsán, amely a török Bekdsi”-ből jön és jelentése felügyelő. Ebből csináltak Moldvában „Beská ’-t, amely-nek jelentése kopasz. Így a /Begidsán/ Thorosz Simontól származó utódok /Thorosz/-Khel vezetéknevet is használtak. Ez pedig onnan jön, hogy a Khel = Szultán tatár szó (jelentése szintén kopasz). Ebből a családból alakultak ki a következő családnevek: Begidsán /Beniáth/, Bergár, Tódor, Tódorffi, Todorás, Khell, Szultán.
Az Erdélybe települő egyik felmenő tehát /Begidsán/ Thorosz Simon /1624-?/ volt, akinek 3 gyermekéről van információ, akik a gyergyói térségben és Szépvízen alapítottak családokat. Ők név szerint említve: /Thorosz/ Khell Bogdán /1655-?/, /Thorosz/ Begidsán Miklós /1661-?/ és /Besidsán/ Thorosz Kristóf /1770-?/.
Az Erdélybe települő egyik felmenő tehát /Begidsán/ Thorosz Simon /1624-?/ volt, akinek 3 gyermekéről van információ, akik a gyergyói térségben és Szépvízen alapi tottak családokat. Ők név szerint említve: /Thorosz/ Khell Bogdán /1655-?/ (Erzsébetváros), /Thorosz./ Begidsán Miklós /1661-?/ és /Thorosz,t Ergán Kristóf /1657-1742/. A másik felmenő ős Kristóf testvére /Begidsán/ Thorosz Lukács /1636-?/ volt, akinek gyermekei Erzsébetvároson maradtak és itt alapítottak családokat.
Erzsébetvárosi /Thorosz/ Ergán Kristóf/1657-1742/ gyermekei közül /Thorosz/ Szultán Vazul /1685-?/ volt az, aki Gyergyóban Szultán név alatt szerepelt. Szultán Vazul fiai köSlT Jalbé /1717-1769/ és Gergely /1121-21 nevüket Szultán Jakabnak és Szultán Gergelynek írták és ők már Gyergyóban nősültek. Majd időközben Gyergyóból eljárva a temesvári vásárokra rájuk ragadt végleg a Temesvári név, így lett a Szultánból elég rövid idő alatt „TemesváriJakabnak és nejének (Izmáéi Szultána /1728-1771/) több gyermeke is született Gyergyóban. Testvérük az anyakönyvek alapján Szultán Sándor /1730-?/ volt, akiről csak annyit lehet tudni, hogy 1764-ben nősült és neje 1767-ben halt meg Gyergyóban. A Szultán-Temesvári család Szépvízen nem volt alapító törzscsalád, ide csak az 1800-as években költöztek. A családi nevek szóródásánál Erdélyben még az 1912-ös évek statisztikai felmérése alapján is lehetett Szultán nevezetű családot találni, amelynek eredete egyértelműen ide vezethető vissza. A túlélő családnév azonban mégis csak a Temesvári lett.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
Ismert személyek ezzel a családnévvel:
Temesváry János
Hegedű- és brácsaművész, a Waldbauer–Kerpely-vonósnégyes alapító tagja. Érdemes művész
https://hu.wikipedia.org/wiki/Temesv%C3%A1ry_J%C3%A1nos_(heged%C5%B1m%C5%B1v%C3%A9sz)
Temesváry János
Történetíró, bölcseleti doktor, erdélyi egyházmegyei áldozópap és főgimnáziumi tanár, gimnáziumi igazgató, múzeumigazgató
https://hu.wikipedia.org/wiki/Temesv%C3%A1ry_J%C3%A1nos_(t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%ADr%C3%B3)
Forrás: Wikipédia