Az Ártmách magyar forditása. Stephanus Tarisnyás. Szamosújvári házasultak könyve III. köt. 64 l. 1851. máj. 29. Lásd Árthmách, Gáborfi, Gábrus, Hêbás, Karátsonyi, Trásztádsi.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
TARISNYÁS-GÁBRIEL CSALÁD
A család Moldvából érkezett Erdélybe, így az eredeti családnév „Trásztádsi”’ volt, ami a román „traista’’ (jelentése tarisnyás) és a török „dsi” képzőből jött létre. A családnév örmény megfelelője az „Ártmách”. A moldvai Szucseávában született ős neve Kápriel /Trásztádsi/ Chutlube /1632-?/ volt. Ő telepedett 1668-ban Erdélybe és gyermekei közül a fiatalabbak Tarisnyás Gergely /1612-?/ és Tarisnvás Tamás /1675-?/ Erzsébetvárost választották, míg az idősebb testvérük Tarisnvás Miklós /1665-1732/ az 1695-ös években költözött végleg a gyergyói medencébe és itt nősült meg 1695-ben. Miklós gyermekei közül az idősebb Simon felvette családnévnek a nagyszülő keresztnevét Így lett /Chutlube=Bodó/ Simon /1726-1783/ néven a gyergyói ..Bodó ” család alapítója. Hogy miért kell a gyergyói Tarisnyás családot együtt említeni a Gábriel családdal, arra a válasz a következő: Tarisnyás Miklósnak a Lukács /1706-1754/ fiától született unokája Antal /1738-?/, a testvéreitől eltérően visszatért a család eredeti vezetéknevére és az így született gyermekeit mind „Gábriel néven anyakönyvezték. Antal többi testvérei többnyire megmaradtak a Tarisnyás név mellett igaz előfordult, hogy néha őket is Gábrielként szólították meg. A családban még előfordult az ősi „Cháftándsi” név is.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
/CHUTLUBEJ/ BODÓ CSALÁD
A család Moldvából érkezett Erdélybe, így az eredeti családnév „Trásztádsi” volt, ami a román „traista”(jelentése tarisnyás) és a törők „dsi” képzőből jött létre. A családnév örmény megfelelője az „Ártmách”. A moldvai Botosaniban született ős neve Kápriel /Trásztádsi/ Chutlube /1632-?/ volt. Ő telepedett 1669-ben Erdélybe és gyermekei közül a fiatalabbak Tarisnyás Gergely /1673-?/ és Tarisnyás Tamás /1675-?/ Erzsébetvárost választották, mig az idősebb testvérük Tarisnyás Miklós /1665-1732/ az 1690-es években költözött végleg a gyergyói medencébe és itt nősült meg 1695-ben. Miklós gyermekei közül Simon felvette családnévnek a nagyszülő keresztnevét így lett /Chutlube=Bodó/ Simon /1726-1783/ néven a gyergyói „Bodó ” család alapítója. A „chutlube” örmény szó és először keresztnévként fordult elő a felmenőknél és ennek jelentése „bódog”, ami feltehetően tulajdonságot hordozó melléknév lehetett. Ezt először „Bedo”-nek írták, majd később a Bodó változata honosodott meg. Ugyancsak ide sorolhatók még a hasonló jelentésű „ Boldog” (görögül Mákárián) nevű családok is.
A családi felmenők között volt Tódor /1702-?/ aki a „Cháftándsi” nevet vette fel.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
Ismert személyek ezzel a családnévvel:
Tarisznyás Györgyi
Kereskedelmi iskolai nyelvtanárnő, műfordító, könyvkiadói főszerkesztő
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tariszny%C3%A1s_Gy%C3%B6rgyi
Tarisznyás Márton
Romániai magyar muzeológus, helytörténész, néprajzkutató
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tariszny%C3%A1s_M%C3%A1rton
Forrás: Wikipédia