= Izsák. Szêhág, vor mágánuámp Chevuléncz: Szêhág vezetékneve Chevul. Szamosújvári Kereszteltek könyve I. köt 1 l. 1 t. 1721. – Szêhág vor mágánuámp gocshi Névélics: Szêhág, ki vezetéknévvel Nevelicsnek neveztetik. Szamosújvári Kereszteltek könyve I. köt. 33 l. 234 t. – Chácshádur Szêhág, mágánuámp Kolczátá: Szêhág Chácshádur vezetéknévvel Kolczátá. Szamosújvári Kereszteltek könyve I. köt. 44 l. 364 t. A Chevul-ok = Nevelics-ek (Kolczátá-k, Szêhág-ok). Lásd Bogdán, Bundá, Burádá (Burgyá), Chevul, Gárdsthév, Izsák, Kasza (Khosza, Koszá), Kopár, Nevelics, Polyák, Száva,
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
SZÁVA /ISÁÁK/ CSALÁD
Az eredeti családnév „Sahak”/=Isáák/ volt (amely az örmény Isahakián rövidebb formája, de egész más nyelvterületen pl. a sumér nyelvben az „Isak” fejedelmet jelent). A család moldvai tartózkodásáról két dokumentum is tanúskodik: az első egy olyan feljegyzésről ad említést, amelyben Stefan cél Maré /1433-1504/ két követet küldött Lengyelországba, ahol az egyiket „Isak vornik” néven említi. A másik a lembergi Coliego Armeno-ból íródott, ahol megemlítik /Bábig/ Isahak Cházári /1576-1640/ moldvai apostoli püspököt (püspöksége 1628-1640), így ő is lehetett a felmenő!? Ezt a vezetéknevet közvetlen a beköltözés után először Isáák formában használták Szépvízen, majd száz évvel később 1771-ben a valamikori még Moldvában született ős (Szavojéncz /1606-1667/) keresztneve után végleg Száva családnévre cserélték fel. Az anyakönyvek szerint még hosszú ideig használatban maradt (egyrészt megszokásból) a jól berögződött „Izsák” név. Más településeken megmaradt a név eredeti ősi formája is (néha kisebb-nagyobb eltéréssel) úgy mint az Izsák, Izsáki, Izikuc=Issekutz, Szehág, Szákucz, Gágh-Szákó=Gajzágó, Kolczátá-Izsák stb. A felmenő ősök között említhetők: /Heul/ Isahak Szavojéncz /1606-1667/ (a Száva család felmenője), /Heul/ Isahak Májráméncz /1610-?/ (aki a Szépvízről induló „Jakab” család felmenője volt) és /Heul/ Isahak Nigol /1614-?/ (az erzsébetv.-i Nikosián-Nikos család felmenője). Az előbbiek tehát a Sahak családban születtek és telepedtek le 1669 körül Erdély különböző tájain.
(Ugyancsak ehhez a családhoz tartoztak a Szamosújvárra telepedett /Száhág/ Kristóf Kolczáján /1642-?/ és ennek utódai: Lukács /1675-?/ kereskedő, János /1677-?/ tímár, Jakab /1680-?/, Tódor/1683-?/ kereskedő, Ábrahám /1685-?/ kereskedő, Márton/1689-?/ kereskedő és András /1692-?/ városszolga. Ezek leszármazottai jórészt megőrizték az „Izsák” „Kolcza” nevet, vagy ennek későbbi pl. a „Gajzágó” ill. „Issekutz” változatait).
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa