(Simay). E családnév az örmény Simávon (= Simeon, Simon) két első szótagjából (Simá) és a jelentős örmény sajátitóeset i (é, nak, nek) ragjából alakult. Simá-i = Simon-nak (fia). – Maga Simái Kristóf pap Szamosújvári Kereszteltek könyve II. köt. 578 l. 22 t. alatt 1783-ban így irta nevét: Jész Der-Chácshig Simá. Ismét egy más pap így irja saját nevét (latin betűkkel): Lucas Simaji. Szamosújvári Kereszteltek könyve II. köt. 800 l. 116 t. Egy Nagybányáról Szamosújvárra küldött kérvényben ez van: „Theodorus Simai:”’ és kívül a. hátiraton: „Theodorus Simoni.” Szamosújvár városi levéltár 1767-21 sz. Tehát Simai = Simoni (Simon-nak fia). A Simai-ak legnagyobb része az örményes Simá alakhoz szított és állandóan Simái alakot irt, így: Ászvádur Simái. Szamosújvár városi levéltár 1804-1462 sz. – Néhai Páter Simai Kristóf. Szamosújvár városi levéltár 1799. („Mitfisz crida“). – Krikor Simáján. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 50 l. 51 t. – Ovánesz Simáji Vártáni. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 66 l. 259 t. – Martinus Simaj. Szamosújvári házasultak könyve II. köt, 212 l. 37 t. – Ellenben nehányan a magyaros Simon alakot is használták; így: Adeodatus Simoi. Szamosújvár városi levéltár 1804-261 sz. – Szamosújvár városi levéltár 1804-1334 sz. alatt sajátkezűleg így irják neveiket: Simoi Bogdány, Simoi Lukács. – A Simai-akat „Szutás“-oknak is nevezik. Suta szónak jelentése a román nyelvben száz és sutaş: százados. A hazai örmény azonban: centumvir, centumpater értelemben használja. A „szutá-i“ ághácshá nyelvünkben még mai napság is tanácsbeli, közgyűlési tagot jelent. Ághácshá Luszig szutásinê Simáján: Szutás-Simai Lukács úr. Szamosújvári Kereszteltek könyve I. köt. 139 l. 1639 t. Mivel minden közgyűlési tag „szutás” (=centumpater) volt, nagyon természetes, hogy a szutás szót családi neveik mellett másolj is használták: Chácshlun jéghév szutásê Gághszákoin Ászvádurê: Gajzágó Bogdán szutás volt a násznagy. Szamosújvári házasultak könyve I. köt. 3 l. 14 t.; de mikor a vezetéknév elhagyásával csak egyedül szutás szót használtak, a szutás alatt mindig Simai-t értettek: Szutás Kirkor. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 67 1. 263 t. – Vártán Szutásján. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 307 l. 127 t. – Szutás Dzerigin Chácshigin jégéghéczhpánin ginê: Szutás-Simon Kristóf főgondnok felesége. Szamosújvári Kereszteltek könyve II. köt. 102 l. 893 t. A Simai család Szutás és Dzerig (Simon, Simávon) név alatt jött be; a Simai név itt e hazában alakult. – Régen, midőn az „esküdt közönség” (communitas) gyűléseinek a főszónok (főoralor) volt a feje, a hazai örmény a főszónokot: médz-szutásnak és az alszónokot bizdi-szutásnak nevezte: Ághácshá Ohánneszin Turcsáján médz-szutásin timácz: Turcsa Jinos főszónok úr jelenlétében… Szamosújvári házasultak könyve III. köt. 11. l. 1829. febr. 24. – Miklós Tódor alias Simai (helyesen : Simai Tódor fia Miklós). Szamosújvár városi levéltár; összeirás. – Theodorus Simai alias Gyömbér. Szamosújvár városi levéltár 1812. 2036 sz. Lásd Bátrin, Brêndzár, Dzerig, Gyömbér, Jolbej, Simávon, Simon, Szutás.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Simay
A család eredeti neve: Simavon
Rangemelések
Címeres nemeslevél: Bécs, 1760. május 26. Lukács és neje Hankovics Mária, fia Márton és ennek neje Caspar Kata; testvére Salamon és neje Paszakász Herebsima, fia Miklós. (Liber Regius Transsylvaniae X. kötet, 581.o.)
Bécs, 1760. október 7. Gergelyné Frankut Katalin, gyermekei: Tódor, Márton, Izsák és Salamon szamosújvári kereskedők. (Liber Regius Transsylvaniae X. kötet, 653.o.)
Gyula dr. ítelőtáblai bíró magyar nemességét és címerét örökbefogadott fiára, dr. Simay-Molnár Aladár Gergely István ügyvedjelöltre átruházta: Bad-Ischl, 1910. augusztus 26. (Liber Regius LXXII. kötet, 426.o.)
Címer
Vágott pajzs felső vörös mezejében két, egymással szembeforduló fehér galamb, csőrükben arany olajágat tartanak; az alsó kék mezőben hegyestornyú templom, tornyán arany kereszttel. Sisakdísz: két fekete színű nyitott sasszárny. Takarók: arany-vörös, ezüst-kék.
Forrás: Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája
ZÉRIGH-SIMON CSALÁD
A felmenő ősök a lengyel „Tisminiczai” részről kerültek először a moldvai Szucseávába, majd innen az erdélyi Besztercére. A család egyik felmenője Dzeron Simeon (Simái Simon) alapította Szucseávában a Szent Simeon templomot 1600-ban. Az eredeti családnév „Khoszáján” volt, aminek jelentés „száraz-kopárA Besztercére települő ős (Ohánnesz) Dzérig Koszoiéncz /1618-?/ és annak utódai:
-/Koszovén/ Dzérig Gergely /1651 -?/ (aki Szamosújvárra telepedett),
- /Dzérig/ Thukcsi András /1655-?/ aki Ebesfalván telepedett meg és mivel szűcs volt, a gyermekei az örmény Thukcsi=Szőts nevet vitték tovább. Ezekből jöttek Gyergyóba is és Szőts néven alapítottak családot (lásd Szőts család fejezete),
- /Koszovén/ Dzérig Simon /1657-1732/. Gyergyóba telepedett, mint kereskedő és itt alapított családot, aki itt is halt meg és a keresztneve után /Szimájéncz = Dzérig/ az utódok Zérigh és Simon néven fordultak elő. Itt fiairól tudunk többet, akik szintén Gyergyóban nősültek és itt alapítottak családokat: /Szaka/ Zérigh Izsák /1693-1762/ (az utódai Zérigh és Szaka családnevüek voltak), -/Zérighi/ llách Mámig /1703-?/ (aki családnevét llách-ra /vagyis Lengyel-re/ cserélte és utódai Ilách-Lengyel nevet viseltek), és /Zérigh/ Simon János /1707-?/ (utódai Simon és Simonovics nevűek voltak).
- /Koszovén/ Dzérig Izsák /1659-1744/ (Husztról telepedett Gyergyóba, több gyermeke született, akik Izsák-Kosza néven voltak jegyezve. Ezek közül: -Izsák-Kosza János /1694-1751 /, aki a bécsi Mechitaristáknál tanult és felszentelése után Gyergyóban /ill. Szépvízen/ volt örm. kath. pap. Izsák alapítója volt a gyergyói Kosza-Izsák családnak). Tehát a család egészében ..Simái család” néven volt közismert az 1700-as években a Gyergyóban fellelhető írásokban, valamint a családi
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
Ismert személyek ezzel a családnévvel:
Simay Gergely
Armenológus, kiharcolta az örmény katolikus vallás egyenjogúságát
https://hu.wikipedia.org/wiki/Simay_Gergely
Simay Imre
Szobrász, festő, grafikus, 1925 és 1927 között az Iparművészeti Főiskola rektora
https://hu.wikipedia.org/wiki/Simay_Imre
Ady Endre
Költő, újságíró, anyai ágon örmény származású a dédmama (Simai Zsuzsanna)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ady_Endre
Forrás: Wikipédia