Magyar szó. A Sásádá családnév magyar forditása – Sárga Domokos. Szamosújvár városi levéltár 1812. 2014-2018 sz. – Ászvádur Sárgá Vártán Dondon: Sárga-Dondon Vártán fia Bogdán. Szamosújvár városi levéltár 1781. (Lásd a szénarétről készített kimutatás. A Sárga család vezetékneve Dondon (Derder, Pap). – Márko diráczhu Nigol-i Sárgáján (magyarul kiegészítve: Dondon-Sárga Miklós kántornak fia Márk). Szamosújvári házasultak könyve II. köt. 33 l. 644 t. – Ennek fia már így irta nevét: Auxentius Márko Sárgá. Szamosújvár városi levéltár 1788. Lásd Derder, Dondon, Pap, Sásádá.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
/DERDER/ DEÉR-CSALÁD
A családnév az örmény „Derder ”-ből jön, amelynek magyar jelentése Pap. Maga a név úgy keletkezett^ hogy a Der-Chácshádúr és a Der-Ohánnesz család összeházasodásából származott utódok kihagyták mind a két családnevet és így jött létre a „Derder”. Mivel a Dér szláv megfelelője a Don, így a Derder szláv változata a „Dondon” lett. A Derder román változata viszont a „Perint” volt. A családfelmenő neve Pap János /1675-?/, akinek ideiglenes moldovai tartózkodása volt, de Gyergyó volt a fő lakhelye az 1700-as évek körül és az itt születetteket először „Pap”-nak jegyezték. Az 1770-es évektől már vegyesen használták mint vezetéknév a „Pap” ill. a „Deér” (a Derder-ből adódó) változatokat. A gyergyói felmenő tehát /Pap/ Ohánnesz Derder /1702-?/ volt, aki már Gyergyóban halt el Pap János néven. A fiairól a következő mondható el: -/Derder/ Deér Bemárd /1746-?/ aki már a gyergyói térségben élt és itt kell említeni /Sárga/ Dondon Vártánt /1748-?/ aki a szamosújvári „Sárga” család felmenője lehetett és -/Derder/ Deér János /1750-?/ aki a magyarországi Pilis térségébe telepedett át az 1770-as évek közepén és utódait később a Pilis térségében, (Poócs Megyer) ill. a Heves megyei Besenyőtelke és Hatvan körzetében találjuk. Az előbbi Deér János egyik unokája József /1828-?/ honvéd volt Csépán 1848-ban. Talán az utóbbi József fia lehetett a Heves megyei Ó-Varsányban született dr. Deér Endre /1865-1938/ neves gyógyszerész.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
TOTOBEJ /GYÖRFI/ CSALÁD
A család a besztercei betelepedést követően Ebesfalvára került, de később a született gyermekek közül többen eltávoztak innen Gyergyó és Szamosújvár irányába. A betelepülő ős neve Krikor Nikosián /1645-?/ volt, aki egész fiatalon került Erdélybe. A név eredete az arab „Nukus”-ból jön (ami festékest jelent), de később ennek a családnak a leszármazottai más-más neveket is felvettek. A Gyergyóba települtek első felvett név a „Dsurdsoven” volt, de ezt követte a felvett nevek egész sora: „Tájeg” „Csordás” „Piktor” „Sárga” „Pápin” „Nikula” „Kukula”(gúnynév) „Miklós” „Miklósy”. De ebből a családból vált ki a „Totobej” család is. A Totobej név se volt maradandó, mert a kései utódok ezt „Györfi”-re magyarosították és utána teljesen beleolvadtak a székely társadalomba. Talán egy családban sem fordult elő ennyi névfelvétel (beleértve a gúnyneveket is) mint amennyi ebben a családban előfordult.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa