Pátrubán

= Csoribán. Az örmény csori (öszvér) hangra hasonlít a szintén örmény cshorsz (négy) szóhoz, – a vég bán jelentése az örményben felügyelő, főnök, áros (p. csághcsebán: molnár; bárdezbán: kertész). De a nép nem törődve a Csoribán jelentésével, e nevet Moldvában Pátrubánra forditotta. (Pátru [román] négy és bánu [román] pénz): tehát Pátrubán négy pénzű, négy pénzzel bíró. E család nemesi czímerében is meg van a négy darab pénz. Mêgêrdics Pátrubán. Szamosújvári Kereszteltek könyve II. köt. 79 l. 728 t. Lásd Csoribán, Káterev, Kátrov, Káttero, Kolcza, Vertán.

Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.

Pátrubán, Patrubány

Román szó, négy (patru) pénzt (báni) jelent. Mint névnek igy nem volna értelme. A család neve eredetileg Csoriban volt, ami öszvérpásztort jelent. A névnek románra való átfordítá­sánál Csőri szót összetévesztették „csorsz“=négy örmény szóval, azt patrunak fordították le, a „ban“ képző pedig a román „bani“ lett. Nemességet kapott a család.

Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában

BUSLIG CSALÁD

A család Moldvából telepedett először Besztercére, majd ezt Szamosújvár és Gyergyó követte. A moldvai ős neve (Csoribán) Vertán Christovhorus /1582-?/ volt, akit tehát a „Csoribán=őszvérárus” melléknévvel illettek. Az örmény Csoribán törők megfelelője a Káterev, így a fenti Vertán család ezt a megkülönböztető nevet használta a továbbiakban. Vertán Christophorus két fiáról tudunk, akik különböző nevű családokat alapítottak Erzsébetvároson, Szamosújváron és Gyergyóban. Ők névszerint Vertán Mánug (Csoribán) /1614-?/ és Vertán Krikor (Hásztián) /1618-?/ voltak.

Az utóbbi Krikor Hásztián leszármazottai alapították a későbbi Kosotán, Kosztin, Kosztándi családokat. Vertán Mánug (Csoribán) fiai közül /Káterev/ Vertán Isávár /1645-?/ Erzsébetvárosba telepedett és utódait már „Pátrubán” néven lehetett itt feltalálni. Mint erzsébetvárosi alapítót említsük Pátrubán Zakariást /1679-?/. Vertán Mánug másik fiai /Káterev/ Vertán Dumitrász /l647-?/ és /Káterev/ Vertán Vazul /1653-?/ először Besztercét választották, majd 1712-ben átköltöztek Szamosújvárra. Az utóbbi Vertán Vazultól származó utódok a „ Vertán ” (Wertán) családok felmenői lettek Szamosújváron, Gyergyóban és Kézdivásárhelyen.

A Szamosújváron megtelepedett /Káterev/ Vertán Dumitrász utódai a későbbiekben „Cseresei” néven fordultak elő Gyergyóban. Ez onnan adódik, hogy a Dumitrász (a Vertán család gúnyneve) a Demeter román alakja szerint ez a Czerealis-1 takarja (ami magvetést jelent). Ebből adódóan a család ezen ága az elferdített „Ceres”, vagyis a .. Cseresei” nevet vette fel. Gyergyóba a szamosújvári Cseresei János /1619-?/ két fia Cseresei Kristóf /1712-1790/ (Csercsel-család) és Cseresei (Buslig) János /1708-1794/ került, akik itt nősültek meg. Cseresei {Buslig) János rövidlátó volt (itt az örmény Buslig=rövidlátó) és így utódai is a „Buslig” vezetéknevet vitték tovább.

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

VERTÁN CSALÁD

A család Moldvából telepedett először Besztercére, majd ezt Szamosújvár és Gyergyó követte. A moldvai ős neve (Csoribán) Vertán Christophorus /1582-?/ volt, akit tehát a Csoribán=őszvérárus melléknévvel illettek. Az örmény Csoribán törők megfelelője a „Káterev”, így a fenti Vertán család ezt a megkülönböztető nevet használta a továbbiakban. Vertán Christophorus két fiáról tudunk, akik különböző nevű családokat alapítottak Erzsébetvároson, Szamosújváron és Gyergyóban. Ezek voltak Vertán Mánug (Csoribán) /1614-?/ és Vertán Krikor (Hásztián) /1618-?/ (akinek leszármazottai alapították a későbbi Kosotán, Kosztin, Kosztándi családokat).

Vertán Mánug (Csoribán) fiai közül /Káterev/ Vertán Isávár (Csoribán) /1645-?/ Erzsébetvárosba telepedett és utódait már „Pátrubán” néven lehetett itt feltalálni. Mint erzsébetvárosi családalapítót említsük pl. Pátrubán Zakariást /1679-?/. Vertán Mánug másik fiai /Káterev/ Vertán Dumitrász /1647-?/ és /Káterev/ Vertán Vazul /1653-?/ először Besztercét választották, majd 1712-ben átköltöztek Szamosújvárra. A Számosújváron megtelepedett /Káterev/ Vertán Dumitrász utódai a későbbiekben „Csercsel” néven fordultak elő Gyergyóban is. A név maga onnan adódik, hogy a Dumitrász (Vertán család gúnyneve) a Demeter román alakja volt és ez a Czerealis-t takarja, ami magvetést jelent. Innen adódóan a család ezen ága az elferdített „Ceres=Csercsel” nevet vette fel. A szamosújvári Csercsel János /1679-?/ fia Cseresel Kristóf /17?/ -1790/ került Gyergyóba az 1730-as évek közepén.

A fenti /Káterev/ Vertán Vazul /1653-?/ Szamosújvárra telepedett 1712-ben és itt indította el a népes Vertán családot. Gyermekei közül Vertán Márton /1687-?/, Vertán Donig /1693-?/ kerültek Gyergyóba az 1720-as évek elején, majd testvére Vertán Emmánuel /1709-?/ az 1730-as évek közepén. A Gyergyóban született utódok közül többen Kézdivásárhelyre (Wertán néven) telepedtek át az 1840-es évektől kezdődőleg.

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

Ismert személyek ezzel a családnévvel:

Patrubány Gergely

Magyar orvos, sebész, császár és királyi tanácsos, egyetemi magántanár, Budapest első tiszti főorvosa

https://hu.wikipedia.org/wiki/Patrub%C3%A1ny_Gergely

Patrubány Lukács

Nyelvész, az örménység kutatója

https://hu.wikipedia.org/wiki/Patrub%C3%A1ny_Luk%C3%A1cs

Patrubány Miklós

Erdélyi magyar villamosmérnök, politikus, közíró

https://hu.wikipedia.org/wiki/Patrub%C3%A1ny_Mikl%C3%B3s

Forrás: Wikipédia