Örmény szó, jelentése: kacsa, kácsa, récze, rucza; a spanyol nyelvben: pato. A Pát-okat Rácz-oknak is nevezik, mely nevezet a része-ruczából alakult; rucza, románul ratia. Ágopsá Pátján. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 22 l. 4681. – Száko mágánuámp Pát. Szamosújvári Kereszteltek könyve I. köt. 33 l. 235 t. – „Antonius Kristóffy” és mellette örményül Ánton Chácshigi Pát-i. Szamosújvár városi levéltár 1736. évi összeírás. A Száko (Izsák) és Kristóf család egyik ágát Pát-nak is nevezik. A szamosújvári Ázbej család örményül Pát-nak és magyarul Rátz-nak neveztetik. Lásd Ázbej, Borbiró, Kristóffy, Pátubán, Rácz, Száko.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Rátz
A család korábbi neve: Pát
Rangemelések
Címeres nemeslevél: Bécs, 1762. július 26. Jakab erzsébetvárosi kereskedő, neje Moises Katalin, gyermekei: Joachim, János, Anna-Mária és Borbála-Julianna. (Liber Regius Transsylvaniae XI. kötet, 73.o.)
Címer
Ezüst mezőben lobogó sörényű fekete lófej, két ezüst liliom között öt szirmú arany rozsával megrakva. Sisakdisz: jobbról arany-vörössel, balról ezüst-feketével vágott szarv. Takarók: aranyvörös, ezüst-fekete.
Forrás: Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája