Keresés

Kategóriák

Kövessen minket a Facebook-on is

Pánitz

= Pannika. Pannika kicsinyzőleg annyi mint Panni; Panna (előtétellel) = Anna, – Pánicz Lukács. Szamosújvár városi levéltár, 1818 év. Lásd Ánisor.

Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.

/ÁNISOR/ LÁZÁR CSALÁD

Ez az (Anisor) Lázár család nem téveszthető össze a szárhegyi Lázár grófok családjaival, akiknek eredete Csíkszenttamásra vezethető vissza. A felmenő ős náluk egy Lázár András /1480-?/ nevű volt, aki megalapította a szárhegyi dinasztiát. Az utódok között említhetjük a családalapító unokáját gróf II. Lázár Istvánt /1576-?/, aki Csík-, Gyergyó-, és Kászonszék főkirálybírója volt 1615-től. Ennek unokája pedig gróf Lázár Ferenc /1675-1742/ (aki V.Lázár István és Keresztúri Krisztina fia) Csík-Gyergyó- és Kászon-szék főkapitánya volt. És később utód gróf Lázár György (aki Lázár Imre és Nemes Klára fia) marosszéki főkirálybíró volt. Ők a XVI. századtól kezdődőleg elég magas közéleti pozíciókat töltöttek be Erdély közigazgatási struktúrájában.

Az itt tárgyalt család eredeti családneve Ánisor” (ill. Pánicz) volt, amely 100 évvel a beköltözés után lassan Lázár-ra cserélődött. A szépvízi Lázárok a könyv /Szentpéteri/ Lázár-család besorolásnál találhatók. A nagy betelepedéskor a család egyrésze a gyergyói medencét választotta és innen szóródtak később a többi települések felé. A Gyergyóba került felmenő ős Ánisor Gházárián /1654-1728/ volt, aki 1688-ban nősült és gyermekei közül ketten is Szamosújváron éltek. (Gházár egyik testvére Márton, aki Szamosújvárra került és utódai „Jursa” név alatt is előfordultak). Viszont az erzsébetvárosi Lázárok nem ebből a családból származtak, mert ők azok a Lázárok, akik Lengyelországból jöttek (majd innen származtak az erzsébetvárosi Lázár, Szentpéteri és Potoczky családok). A Gyergyóban született „Ánisor” családból elsőnek említhető meg a felmenő Anisor Gházár gyermekei:

  • János /1689-1756/ (aki Gyergyószentmiklóson örménybíró volt),
  • Mihály /1693-1743/ (gyergyói kereskedő, aki nőtlen volt),
  • Bogdán /1695-1770/ (gyergyói tímár-kereskedő volt),
  • Kristóf /1697-1777/ (gyergyói tímár-kereskedő volt),
  • Pánicz Miklós /1699-?/, aki Szamosújvári kereskedő volt és róla jó tudni, hogy az itt született egyik fia Pánicz Vártán /1730-?/ volt. Ez utóbbi Vártán két fia (Vártus) Lázár Gergely /1761-1838/ és (Vártus) Lázár Lázár /1769-?/Gyergyóba költöztek, ahol családot alapítottak és az utódaik a „Vártus” megkülönböztető előnevet viselték.

Pánicz Márton /1703-?/ (szamosújvári kereskedő volt, és Lázár nevű fia Jursa Lázár nevet viselt. Az utóbbi fia Jursa Ignácz néven jött Gyergyóba, aki itt nősült).

Külön említésre szorulnak a gyergyói Lázár család nemességére vonatkozó eddigi írások elemzése is. Itt kell megállapítani, hogy sajnos ez a gyergyói magyarörmény Lázár család nem szerzett magának soha nemességet (sőt még „Armálist” sem, amelyet pedig 2020 rénes forintért könnyen megszerezhettek volna abban az időben!).,A tévedés onnan van, hogy felmenőjüket összetévesztik Jánosi Lázár /1683-1743/ örménybíróval akinek valóban volt nemeslevele és ezt a fennmaradt pecsétes okiratok is igazolják. Nemességet az örökké csak Erzsébetvároson élő Lázárok (de vérségileg nem rokonság a fenti Anisor Lázárokkal) közül egyedül /Szentpéteri/ Lázár János /1679-1748/ nyert Erzsébetv.-on 1740 körül. Itt lehet kitérni egy kicsit az erzsébetvárosi Lázár családra vonatkozó adatokra: a család a lengyelországi „Potoczyska” helységben élt előzőleg és eredeti neve (Kámenski) Gházár volt. A betelepedés idején a családnév egyszerűen Potoczki volt, mert hát, ugye, a Potoczyska helységből jöttek. Ennek a családnak egyik tagja elköltözött a Kolozs megyei Uzdi-Szentpéter faluba, amely falu nevéről magukat Szentpéterinek kezdték nevezni. Később a család visszaköltözött Erzsébetvárosba, ahol később is csak Szentpéterinek nevezték magukat. így tehát ez a család Erzsébetvároson már három név alatt is előfordult: „Lázár”, „Szentpéteri” és „Potoczki”. Az 1760-as években egyes Szentpéteriek nemesi címet is szereztek (vásároltak) maguknak.

Most pedig lássuk, mi a helyzet a gyergyói Lázár-családdal. Itt az eredeti családnév Anisor (Pánicz) volt. Az első családfő, aki Gyergyóba telepedett Anisor Gházárián /1654-1728/ néven lett közismert. Ennek fia (Ánisor) Lázár János /1689-1756/, aki gyergyói örménybíró is volt és ő összekeverhető a későbbi /Diráczhu/ Jánosi Lázár /1683-1743/ aki szintén gyergyói örménybíró volt (de akinek nemessége bizonyított). Tehát az előbbi Lázár János azonban nem téveszthető össze gr. Lázár János /1716-?/ királyi biztossal se. Az előbbi Lázár János örménybírótól származott a Gudenus könyvben tárgyalt Lázár Mózes /1736-1796/ gyergyói kereskedő is (akinek nemessége tévesen van ebben a könyvben besorolva, t.i. a ?/ testvéréről szó sem esik, talán ők akkor nem voltak nemesek, miért csak a fenti Mózes?) és az itt felsorolt kései utódai. Ennek egyik bizonyítéka lenne a dr. Endes Miklós által írt Csík-, Gyergyó-, Kászon- Székek (Csík Megye) Földjének és Népének Története 1918-ig című kötet, ahol felsorolásra kerülnek az összes gyergyói lófők, primőrök és földbirtokos nemesek 1702-től 1918-ig. Ebben Lázár néven csak a szárhegyi gr. Lázár család szerepel, és sehol sem tesznek említést az örmény eredetű Lázár család egyetlen tagjáról sem.

Dr. Temesváry János 1896-ban kiadott könyvében egy Lázár Lázár (t.i. ő erzsébetvárosi volt, és akkor így minden rendben van) nemességére tett adatközlés ugyanúgy téves mint a Gudenus könyvben megjelölt Lázár Mózes nemessége.

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa