(Nurichán). Nur arab szó: világosság, chán perzsa, szó: ur; nurichán: a világosság ura; Lucius, Luczian, Fényes. Mánug Nuridsán. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 35 l. 622 t. – (1461. Theodosiai felirat. Gapha = Kaffa = Theodosia. Krímben), (Nur arab szó: a mi nyelvünkön világosságot jelent. „E forrás Várteresz és feleségének Nur-Melikh-nek emléke.“ Mivel Várteresz neje Lucián angyal nevét örökölte, a forrás is nevéről Melikján-nak neveztetett. A krimi örmény nők mai napig viselik a Melikh [Angyal] nevet). Kherovpe Kusnenán „Pázmáveb” 1889. febr. 17.- Christophorus Nuridsán alias Zuhál. Szamosújvár városi levéltár 1800-647 sz. Nuridsán, a Zuhál család arab neve. Lásd Bokor, Csillag, Hurmuz, Zuhál.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Nuridsan, Nuritsan, Nuridsány
Nur arabul világosság, fény, dsán=lélek ; Nuridsan=világos- ság lelke. Használják e szót „lelkem, szemem fénye” értelmében is. Keresztnév ma is keleten. Nur szó arab nevekben gyakran fordul elő, igy Nureddin. Nurichan szóval csak az esetben hozható összefüggésbe, ha a nevet „Nurikhán”-nak ejtették volna ki.
Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában
PETELÁCZ-PETELEI /NURIDSÁN/ CSALÁD
A család a lengyelországi Gdanskból telepedett Podoliába, majd Erdélybe. A család „danszkai Pattantyús” nemesi előnevet viselt már a bejövetelnél. A felmenő /Danczki/ Abrahám Arisztágesz /1625-?/ nevű lehetett, akinek 3 fiáról tudunk: /Danczki/ Tákesz Ábrahám /1658-1739/, aki Besztercéről telepedett először Görgényszentimrére, majd Szamosújvárra. Gyergyó utódai „Ábrahám” és „Danczki” nevet viseltek, /Ábrahám/ Tákesz Ágop /1656-7A aki Besztercéről először Görgényszentimrére, majd a Maros- Torda megyei Petele faluba telepedett, ahol utódai „Petelácz” családnevet vettek fel, /Ábrahám/ Tákesz Nigol /1660-7A aki Besztercéről telepedett először Görgényszentimrére, majd innen Szamosújvárra és tudunk /Görgényi/ Tákesz Lukács /1695-?/ nevű fiáról, aki szamosújvári kereskedő volt.
Tákesz Ágop elsőszülött fia Petelácz Jakab /1686-1748/ néven költözött Gyergyóba és itt alapított családot, míg Petelácz Péter /1696-?/ nevű fia Szamosújvárra távozott, itt megnősült 1729-ben és itt született Petelácz Zádig /1732-?/, akitől a többségi Szamosújvári Petelácz családok, származtak.
A Nuridsán családnak ebben a fejezetben való tárgyalása nem véletlenszerű. Ez onnan adódik, hogy az 1725-ben született Petelácz Nuridsán gyermekei apjuk keresztnevét a „Nuridsán”-t vitték tovább mint családnév. Ennek az lett a következménye, hogy elindította azt a /téves/ felfogást, hogy az összes Nuridsánok Szamosújvárról származtak. Az se kizárható, hogy éppen a gyergyói ágból került Szamosújvárra Nuridsán Kristóf is és utódai származtak vissza Gyergyóba. Kétséget kizáró tény, hogy az 1710-es években Besztercéről került Szamosújvárra egy eredetileg is Nuridsán nevet viselő család, de ennek a családnak vérségileg semmi köze nem volt a gyergyói „alias Nuridsán” családhoz. Ezekre bizonyíható adatok vannak a gyergyói örmény anyakönyvek alapján. Ennek tudatában lesznek tehát bemutatva vegyesen a gyergyói-, és csíki Nuridsán nevet viselő családok, eltekintve attól, hogy eredetileg a Petelácz, avagy a szamosújvári Nuridsánok- hoz tartoztak. Mindkét családból jelen voltak úgy Gyergyószentmiklóson mint Szépvízen, de akik Szépvízen kötöttek házasságot, azok később beköltöztek Csíkszeredába az 1800-as évek végén. Remélhetőleg egyszer akad olyan személy, aki a vérségileg más eredetű szamosújvári Nuridsány családot is feldolgozza teljes terjedelmében, de akkor ez a fejezet legalább segítséget nyújt az alapokhoz.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
Ismert személyek ezzel a családnévvel:
Nuridsány Zoltán
Festőművész
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nurids%C3%A1ny_Zolt%C3%A1n
Forrás: Wikipédia