= Moldovai. Moldován Szimon. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 65 l. 224 t. – Luszig Moldován-ián. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 136 l. 62 t. – Simon Ládái Moldovánián. Szamosújvári házasultak könyve III. köt. 47 l. – Ego Cajetanus Moldován coadjutor (segédlelkész) Eccl. Szamosújváriensis. Szamosújvári Kereszteltek könyve II. köt. 1778. ápr. 4. – Ászvádur Moldován-i Kriszdoszdurján. Szamosújvár Kereszteltek könyve. II. köt. 59 l. 568 t. – Ászvádur Der-Szimáoni Moldován. Szamosújvár városi levéltár 1784. A Búzát (Buzeskul), Kriszdoszdur, Ládái, Pap család egyik ága (Der-Szimávon) Moldovából jöttek be. – Martinus Moldován alias Fakna. Szamosújvár városi levéltár 1811-911 sz. – Moldován Gergely alias Angyal. Szamosújvár városi levéltár 1862. – Joannes Moldován alias Izsák. Szamosújvár városi levéltár; összeírás. – Theodorus Isaak alias Moldován (összeírás). Ennek a terjedelmes családnak, mely a Budzát, Budzeskul, Czárán, Edéi, Ergêrczhi, Moldovai, Moldovczhi, Moldován, Násztur, Retezár családokat foglalja magába, vezetékneve Keork (György). – Petrus ex Moldávia alias Gászáko (helyesen Gághszáko = Gajzágó). Szamosújvár városi levéltár 1766 („Placsintár crida“). Ászvádur Der-Szimáoni Moldován. Szamosújvári házasultak könyve II. köt. 6 l. 55 t. A Moldován család vezetékneve Pap. Lásd Angyal, Czárán, Derder, Ergêrczhi, Fakna, Fugá (Fugulyán, Vázán), Izsák, Pap (Pop), Tuchtár, Tuluk.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Buzáth (szigeti)
A család eredeti neve: Moldován,
Névváltozatok: Budzát, Buzát
Rangemelések
Magyar nemesség, előnév: Elhat. Gödöllő, 1898. május 24. Lajos egri lakos. (Liber Regius LXX. kötet, 378.o.)
Címer
Bajai Béla főrendiházi irodatiszt a Király Személye Körüli Minisztériumnak Budapesten 1899. február 4-én a nemesi oklevél kiállításához benyújtott két címertervezetet és annak két leírását, de – úgy látszik – annak kiállítására és a Királyi Könyvekbe való bevezetésére nem került sor.
Forrás: Gudenus János József: Örmeny eredetű magyar nemesi családok genealógiája
Móldóván
Moldvai, Moldovian alakban is szerepelt ez a név. Előfordul a Moldovczi név is, ami ugyancsak Moldová-ból valót jelent.
Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában
ERGÉRCZIN-CZÁRÁN-MOLDOVÁN CSALÁDOK
A fenti három családot azért szükséges egy fejezetben tárgyalni, mert eredetük egy felmenő őstől írható. Az Ergérczi családnév az örmény „Ergir”-ből (földet, országot jelent) származik és ez alatt az erdélyi örmények Moldovát értették. Az Ergérczi moldovai, ebből az országból való, tehát onnan eredő. Az eredeti családnév viszont „Keork” volt a moldvai tartózkodás idején. A család eredetileg a beszarábai Chutniból került Botosaniba, tehát a felmenő ős Násztur Keorkián /1644-?/ a nagy betelepüléskor innen került Besztercére (itt nősült 1679-ben) és itt kezdte el használni az Ergérczi előnevet. A legnagyobb fia Moldován /Tuluk/ János /1682-?/ (Csíkszépvízre kerül az 1700-as évek elején és részben itt születtek gyermekei), a másik fia Ergérczin /Mámig/ Minász /1684-1758/ szintén az 1700-as évek elején telepedett Gyergyóba. (Ergérczin Minásztól származtak az Ergérczi, Moldován és Czárán családok), a legkisebb fiú Szamosújvárt választotta (ő névszerint /Keork/ Ergérczin Eránosz /1686-1759/ volt). Ez utóbbi Keork Eránosz később ő is Gyergyóba költözött és mivel ő Szamosújvárról (Gherla) telepedett át, így családjára rámondták, hogy a gherlai, tehát „Gerláczi”. így az elején Gerláczi néven jegyezték, de mellette a Keork és György neveket is használták.
A Moldvából, utólag Besztercéről betelepült ős tehát Ergérczi /Mánug/ Minász /1684- 1758/ (alias Megerdics Mánug) volt, aki az 1700-as évek elején telepedett Gyergyóba mint moldvai kereskedő és itt is nősült 1717-ben. Az itt született 8 gyermeke közül az elsőszülőttek még megtartották az Ergérczi családnevet, de voltak akik Csorsza és Csohár” melléknéven fordultak elő, mások a Moldován nevet preferálták. A később született gyermekei már ismét más néven fordultak elő, t.i. ők eltértek a korábbi név használatától és a „Czárán” (ami az Ergérczi román fordítása) nevet kezdték el használni Gyergyóban. Most 300 év távlatából furcsának tűnik, hogy az édestestvérek is más-más neveket viseltek, de ez akkor amúgy természetes dolognak számított.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
/GERLÁCZI/ -GYÖRGY CSALÁD
Az eredeti családnév viszont „Keork” volt a moldvai tartózkodás idején. A család eredetileg a beszarábai Chutniból került Botosaniba, tehát a felmenő ős Násztur Keorkián /1644-?/ a nagy betelepüléskor innen került Besztercére (itt nősült 1679-ben) és itt kezdte el használni az Ergérczi előnevet. A legnagyobb fia Moldován /Tuluk/ János /1682-?/ (Csíkszépvízre kerül az 1700-as évek elején és részben itt születtek gyermekei), a másik fia Ergérczin /Mámig/Minász /1684-1758/ szintén az 1700-as évek elején telepedett Gyergyóba. (Ergérczin Minásztól származtak az Ergérczi, Moldován és Czárán családok), a legkisebb fiú Szamosújvárt választotta (ő névszerint IKeorkl Ergérczin Eránosz /1686-1759/ volt). Ez utóbbi Keork Eránosz később ő is Gyergyóba költözött és mivel ő Szamosújvárról (Gherla) telepedett át, így családjára rámondták, hogy a gherlai, tehát „Gerláczi”. így az elején Gerláczi néven jegyezték, de mellette a Keork és György neveket is használták. Tehát a Gyergyóba betelepült családi ős /Gerláczi/Keork Eránosz /1686-1759/ volt, aki itt alapított családot, a kései utódai szétszóródtak a Székelyföldön, egyesek még Magyarországra is telepedtek (ehhez hasonló névvel a felvidéki származású Gerlóczy Károly /1835-1900/ Budapest alpolgármestere volt). A György név amúgy is igen elterjedt volt egész Székelyföldön és az innen származók már nem ragaszkodtak őseik örmény származásához és múltjához.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
Ismert személyek ezzel a családnévvel:
Moldován Domokos
Magyar etnográfus, opera- és filmrendező
https://hu.wikipedia.org/wiki/Moldov%C3%A1n_Domokos
Moldován Gergely
Erdélyi román etnográfus, irodalomtörténész, egyetemi tanár, újságíró
https://hu.wikipedia.org/wiki/Moldov%C3%A1n_Gergely
Moldován Stefánia
Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő (drámai szoprán)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Moldov%C3%A1n_Stef%C3%A1nia
Forrás: Wikipédia