Keresés

Kategóriák

Kövessen minket a Facebook-on is

Minász

Örmény név. Minász volt azon athenei bölcs férfiú is, ki Maximilianus császár alatt Krisztusért Alexandriában (Egyptom) vértanúságot szenvedett. Az örmény a Minász-t. a Mihály kifejezésére is használja. – Mennas seu Michael Pérint. Szamosújvár városi levéltár 1776 évi jegyzőkönyv. Minász Vászil. Szamosújvári Kereszteltek könyve I. köt. 79 l. E családnév előfordul Keleten is: Minászián Dikrán „Mászisz“ 1880. márcz. 9. 2559 sz. Lásd Kutká.

Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.

ÁKONCZ-KÖVÉR, FARK-SZEBENY CSALÁDOK

A család eredete a moldvai Botosaniba vezet vissza. Az itt élő ős neve /Káprikodá/ Bogdán Dzerig /1588-?/ volt. A Káprikodá jelentése kecskefarok, amelyik a román „cáprá + coádá” összetevéséből adódott és innen a koádá örmény fordítása Áki, ill. a Bocshig név. Bogdán Dzérig 3 gyermeke telepedett Erdélybe 1668-ban. Ezek voltak:

– /Bogdán/ Káprikodá Jákub /1621-?/ (akinek gyermekei Beregszászon, Ebesfalván és később Szamosújváron telepedtek le. A legidősebb fia Kabdebó Nicol /1652-?/ beregszászi Kabdebó Miklós néven kapott nemességet 1682-ben. Egy másik fia Káprikodá Mitkó /1658-1741/ néven Ebesfalván telepedett le és az itt született gyermekei közül egyesek itt maradtak, mások Gyergyóba távoztak, ahol Capdebo néven alapítottak családokat. A fenti Mitkó testvére Kabdebó Kristóf /1674-1754/ Erzsébetvároson élt és Ohán Kabdebó /1712-1786/ nevű fia Hánkovics” nevet vett fel),

  • /Botosam/ Bogdán Chácsig /1623-?/ (aki Gyergyóba telepedett és utódai több családot is alapítottak itt. Ilyenek voltak a Bocsánczi (amely a Botosán-i helységre utaló név), Bogdán, valamint az ebből kialakuló újabb családnevek (néha gúnynevek voltak), mint pl. a „Boor\ „Bángi és „Facsaros ” nevűek),
  • /Áki/ Bogdán Mánug /1627-?/, ahol az Áki a román „coáda” örmény fordítása és magyarul Fark-ot jelent (vagyis kicsi ember, amely a „Bocshig” megfelelője). Az Akiből lett az „Ákoncz” is, amely szintén erre utaló fogalom. Ennek a névnek a teljes magyarázata az, hogy a moldvai ős /Káprikodá/ Bogdán Dzerig /1588-?/ néven volt ismert, ami két román szó összevonása: cáprá + coádá, ami kecskefarkot jelent. A felmenő Mánug 3 gyermekéről vannak ismereteink: /Aki/ Bocshig Kristóf /1661-?/ (aki „Kicsi Kristóf”-ként volt ismert Gyergyóban és utódai a Bocshig-családok voltak, akik elhagyták később ezt a nevet és véglegesen áttértek a Kiss családnév használatára), Ákoncz Jakab /1663-?/ (aki szintén Gyergyóba telepedett és tőle származtak a gyergyói Ákoncz-Kövér, Meghdesz, Minász családok), Ákoncz Tódor /1667-1736/ (aki szintén Gyergyóban élt és tőle származtak a gyergyói Ákoncz családok). Gyergyóból telepedett Szépvízre a Jakabtól származó Ákoncz János /1703-1786/ az 1730-as évek elején, akinek leszármazottai közel 100 éven keresztül a „Fark” nevet viselték, majd 1820 után egyöntetűen véglegesen felvették a „Szebeny”-családnevet (összefügg a Szeben nevű erdélyi várossal, ahol valamelyik ősük tartózkodhatott). Az Ákoncz Jakabtól /1663-?/ származó család egy ága a Meghdesz előnevet viselte Szépvízen és Gyergyóban.

Ebből a családból származott a későbbi erzsébetvárosi (mechitarista) paptanár Ákoncz- Kövér István /1739-1824/ is, aki Gyergyószentmiklóson született és valamelyik őse a megkülönböztető Kövér melléknévvel toldotta meg az Ákoncz családnevet. Tehát a legrégibb családtagok akikről tudunk; /Áki/ Bocshis: Kristóf /1661-?/ (és neje N. Mélik /1673-1747/),  Ákoncz Jakab/1663-?/ (neje a szépvízi Sztephánián Oszgehad /1675- 1775/) és Ákoncz Tódor/l667-1736/ (és neje N. Sákhár /1678-1747/) voltak.

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

BOCSHIG-KISS CSALÁDOK

A család eredete a moldvai Botosaniba vezet vissza. Az itt élő ős neve /Káprikodá/ Bogdán Dzerig /1588-?/ volt. A Káprikodá jelentése kecskefarok, amelyik a román „cáprá + coádá” összetételéből adódott és innen a koádá örmény fordítása Áki, ill. a Bocshig. Bogdán Dzérig 3 gyermeke telepedett Erdélybe 1668-ban. Ezek voltak:

– /Bogdán/ Káprikodá Jákub /1621-?/ (akinek gyermekei Beregszászon, Ebesfalván és később Szamosújváron telepedtek le. A legidősebb fia Kabdebó Nicol /1652-?/ beregszászi Kabdebó Miklós néven kapott nemességet 1682-ben. Egy másik fia Káprikodá Mitkó /1658-1741/ néven Ebesfalván telepedett le és az itt született gyermekei közül egyesek itt maradtak, mások Gyergyóba távoztak, ahol Kabdebó néven alapítottak családokat. A fenti Mitkó testvére Kabdebó Kristóf /1674-1754/ Erzsébetvároson élt és Kabdebó Ohán / 1712-1786/ nevű fia ,vHánkovics” nevet vett fel)

  • /Botosam/ Boedán Chácsiz /1623-?/ (aki Gyergyóba telepedett és utódai több családot is alapítottak itt. Ilyenek voltak a Bocsánczi (a botosániból eredő), Bogdán valamint az ebből kialakuló újabb családnevek (néha gúnynevek voltak), mint pl. a „Boor”, „Bángi és „Facsaros ” nevűek).
  • /Áki/ Bogdán Mánug /1627-?/ (aki Gyergyóba telepedve megnősült és utódai a népes Akoncz, ill. a Bocshig-Kiss családokat alapították). Mánug 3 fiáról vannak ismereteink: /Aki Bocshig Kristóf /1661-?/ (aki „Kicsi Kristóf’-ként volt ismert Gyergyóban és utódai a Bocshig-családok voltak, akik elhagyták később ezt a nevet és véglegesen áttértek a Kiss családnév használatára), Ákoncz Jakab /1663-?/ (aki szintén Gyergyóba telepedett és tőle származtak a gyergyói Ákoncz, Meghdesz, Minász, Mihály családok), Ákoncz Tódor /1667-1736/ (aki szintén Gyergyóban élt és tőle származtak a gyergyói Ákoncz, valamint a szépvízi Fark-Szebeny családok). Gyergyóból telepedett Szépvízre a Tódortól származó Ákoncz János /1703-1786/ az 1730-as évek elején, akinek leszármazottai közel 100 éven keresztül „Fark” nevet viseltek, majd 1820 után egyöntetűen véglegesen felvették a „Szebeny „-családnevet, (összefügg a Szeben erdélyi várossal, ahol valamelyik ősük egy ideig tartózkodhatott). Az Ákoncz Jakabtól /1663-?/ származó család egyi ága a Meghdesz” nevet viselte Szép vízen, Gyergyóban. Az ide tartozó közvetlen családtagok: Bocshig Kristóf /1661-?/ (neje N. Mélik /1673-1747/), Ákoncz Jakab /1663- ?/ (és neje a szépvízi Sztephánián Oszgehad /1675-1775/) és Ákoncz Tódor /1667-1736/ (és neje N. Sákhár /1678-1747/).

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa