Mihály Bertalan örmény kath. Lásd az erzsébetvárosi fiú-iskola 1886-87 évi „Értesitő-jét. – Joannes Mihály civis Armenopolitanus. Szamosújvár városi levéltár 1786. Lásd Mihályfi, Mitko.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
BOCSHIG-KISS CSALÁDOK
A család eredete a moldvai Botosaniba vezet vissza. Az itt élő ős neve /Káprikodá/ Bogdán Dzerig /1588-?/ volt. A Káprikodá jelentése kecskefarok, amelyik a román „cáprá + coádá” összetételéből adódott és innen a koádá örmény fordítása Áki, ill. a Bocshig. Bogdán Dzérig 3 gyermeke telepedett Erdélybe 1668-ban. Ezek voltak:
– /Bogdán/ Káprikodá Jákub /1621-?/ (akinek gyermekei Beregszászon, Ebesfalván és később Szamosújváron telepedtek le. A legidősebb fia Kabdebó Nicol /1652-?/ beregszászi Kabdebó Miklós néven kapott nemességet 1682-ben. Egy másik fia Káprikodá Mitkó /1658-1741/ néven Ebesfalván telepedett le és az itt született gyermekei közül egyesek itt maradtak, mások Gyergyóba távoztak, ahol Kabdebó néven alapítottak családokat. A fenti Mitkó testvére Kabdebó Kristóf /1674-1754/ Erzsébetvároson élt és Kabdebó Ohán / 1712-1786/ nevű fia ,vHánkovics” nevet vett fel)
- /Botosam/ Boedán Chácsiz /1623-?/ (aki Gyergyóba telepedett és utódai több családot is alapítottak itt. Ilyenek voltak a Bocsánczi (a botosániból eredő), Bogdán valamint az ebből kialakuló újabb családnevek (néha gúnynevek voltak), mint pl. a „Boor”, „Bángi és „Facsaros ” nevűek).
- /Áki/ Bogdán Mánug /1627-?/ (aki Gyergyóba telepedve megnősült és utódai a népes Akoncz, ill. a Bocshig-Kiss családokat alapították). Mánug 3 fiáról vannak ismereteink: /Aki Bocshig Kristóf /1661-?/ (aki „Kicsi Kristóf’-ként volt ismert Gyergyóban és utódai a Bocshig-családok voltak, akik elhagyták később ezt a nevet és véglegesen áttértek a Kiss családnév használatára), Ákoncz Jakab /1663-?/ (aki szintén Gyergyóba telepedett és tőle származtak a gyergyói Ákoncz, Meghdesz, Minász, Mihály családok), Ákoncz Tódor /1667-1736/ (aki szintén Gyergyóban élt és tőle származtak a gyergyói Ákoncz, valamint a szépvízi Fark-Szebeny családok). Gyergyóból telepedett Szépvízre a Tódortól származó Ákoncz János /1703-1786/ az 1730-as évek elején, akinek leszármazottai közel 100 éven keresztül „Fark” nevet viseltek, majd 1820 után egyöntetűen véglegesen felvették a „Szebeny „-családnevet, (összefügg a Szeben erdélyi várossal, ahol valamelyik ősük egy ideig tartózkodhatott). Az Ákoncz Jakabtól /1663-?/ származó család egyi ága a Meghdesz” nevet viselte Szép vízen, Gyergyóban. Az ide tartozó közvetlen családtagok: Bocshig Kristóf /1661-?/ (neje N. Mélik /1673-1747/), Ákoncz Jakab /1663- ?/ (és neje a szépvízi Sztephánián Oszgehad /1675-1775/) és Ákoncz Tódor /1667-1736/ (és neje N. Sákhár /1678-1747/).
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa