Perzsa szó: fejedelemfi, herczeg, előkelő férfi. Merza Perzsiában czím, mely a név után téve az uralkodó-ház tagját jelezi; a név előtt a magyar úr szónak felel meg. Mirzáczhi Várteresz: Mirza Várteresz. Szamosújvári halottak könyve 31 l. 308 t. – Gregorius Mirza. Szamosújvári Kereszteltek könyve II. köt. 636 l. 32 t. 1786 év. – Áruthiun Mérzá. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 13 l. 241 t. – Luszig Merza. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 12 l. 220 t. – Merza Márton fia Florik Márton. Szamosújvár városi levéltár 1803 év. („Mitfisz” crida). A Merza (=Ámirá, Ámirás) család vezetékneve: Várteresz (= Flora, Florik). – Joannes Merza alias Énekes. Szamosújvár városi levéltár 1810-852 sz. – Joannes Drágics Merza. Szamosújvár városi levéltár; Összeírás. A Merza család egyik ága Énekes és másik ága Drágics (= Mêgêrdics) melléknevet nyert. Norin vêsze- mápháruthiunê Meeszut Mirzá Zêlle-el-Szulthán árkháh orti (Ő felsége Meeszut Mirzá Zêlle-el-Szulthán királyfi). Az „Árévélkh” 1886. jún. 25. 732. számában megjelent Nor-Csuchá-i levélből. – Ághá Mámud Sáh Örményországba megy; itt többeket elfogat… és a foglyokat Teheránba viszi és itt kényszeríti őket, hogy térjenek a mohamedán vallásra; ezek közt volt Mirza Korkin chán, Mirzá Jákub chán. „Mászisz” 1879. szept. 13. 2417 sz. A Merza családnév előfordul Keleten is: Szdephán Mirzá- ján. „Mászisz” 1880. márcz. 5. 2556 sz. – Hovszeph Mirzájáncz. „Árévélkhu 1886. nov. 25. 859 sz. – Choren Mírzabek-ián. „Mászisz” 1879, okt. 11. 2437 sz. – Dikrán Emirzáján. „Árévélkh” 1887. febr. 5. 917 sz. – Ovánnesz Luszigi Hárágá-i alias Mêrzá-i. Szamosújvári kereskedő társulat. 1804. évi iratai közt. Lásd Ázád, Cshicshág, Drágics, Eránosz, Énekes, Flora, Florián, Florik, Hárágá, Vártán, Várteresz, Virág.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Merza
Mirza perzsa nyelven előkelő urat, herceget jelent, valamivel magasabb rang, mint a khán. Mirzából lett Merza, Régi Írásokban Mirza alakban fordul elő. A mirza szó mint cim az örményeknél is használatos volt. (Mirza, Mrza, Merza)
Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában
MERZA-VÁRTIG CSALÁDOK
A család a moldvai Szucseávából telepedett Besztercére 1669-ben. Az eredeti családnév /Mirzáczhi/ „Hériánosz” volt és a felmenők között három testvérről vannak adatok:
- Hériánosz Khisizádé /1616-?/ (akitől származtak az Kiss-Azád és Frenkul-Ficzus /Frénkucz/ családok), -Hériánosz Jakab /1620-?/ (akitől származtak a Merza, Flórián, Goskár-Eránosz és Amira családok) és -Hériánosz Girágosz /1626-?/ (akitől származtak a Gurjéch /Cziriák/, Biáthá és /Ászkricsencz/ Kritsa családok).
Tehát a fenti Merza-Vártig család felmenője Hériánosz Jakab /1620-?/ volt, aki 1654- ben telepedett Gyergyóba/Révucz/ Azbeján Kándrá-val /1623-?/, az Ázbé család felmenőjével. Az ö fiai voltak /Mirzáczhi/ Amira Nerszesz /1652-?/ (Erzsébetv.), /Mirzáczhi/ Vártig Lukács /1655-?/ (alias Merza gyergyói kereskedő) és /Hériánosz/ Drágus Jakab /1658-?/ (gyergyói kereskedő, aki az Eránosz-Goskár család alapítója volt). Az Eránosz név maga a Merza (Amira) név görög változata és moldvai formája a Goskár volt. Ebből a családból származott tehát az első, nem helyi jellegű szépvízi örménybíró /Merza/ Vártig Lukács /1655-?/ (habár ő Erzsébetvároson lakott), akinek fiai telepedtek Gyergyóba. /Mirzáczhi/ Vártig Lukács utódai főleg Gyergyóban, de Erzsébetvároson is jelen voltak. /Mirzáczhi/ Vártig Lukács /1655-?/ a legelső szépvízi örménybíró volt erzsébetvárosi székhellyel és utódain keresztül a gyergyói Merza-Vártig család alakult. Lukács közvetlen gyergyói utódai: Merza Száko /1689-1762/ és Merza Erem /1703-?/.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
ÁMIRA /FOJSZ/ CSALÁD
Az eredeti családnév „Hériánosz” volt és a felmenők között három testvérről vannak adatok: Hériánosz Khisizádé /1616-?/ (akitől származtak az Kiss-Azád és Frenkul- Ficzus /Frénkucz/ családok), Hériánosz Jakab /1620-?/ (akitől származtak a Merza, Flórián, Goskár-Eránosz és Amira családok) és Hériánosz Girágosz /1626-?! (akitől származtak a Gurjéch /Cziriák/, Biáthá és /Ászkricsencz/ Kritsa családok).
Tehát az Ámira-Fojsz /Mózes/ család felmenője Hériánosz Khisizádé /1616-?/, akinek /Mirzáczhi/ Ámira Nerszesz /1652-?/ nevű fia erzsébetvárosi kereskedő volt, majd az itt született Ámira /Mózesi Izsák /1689-1755/ Gyergyóba telepedett, és leszármazottai Gyergyóba, Szépvízen, ill. Maroshévízen éltek. A fenti Ámira /Moyses/ Izsák Gyergyóban még alias „Csontos” néven is előfordult. A Nerszesz-t rosszul fordítva először „Mózes” lett a családnév, majd ez is torzított formában kapta a Moisa, majd a „Fojsz” alakot. így tartották őket nyilván Gyergyóban is, ahol tehát a felmenő ős Ámira /Mózes/ Izsák /1689-1755/ volt, akinek legkisebb fia János /1738-?/ a háromszéki Málnás faluba telepedett le és itt nevét „Málnási”-ra cserélte fel. A család az 1860-as évekig volt kimutatható Gyergyóban. Valamivel később az 1890-es években a szépvízi ág is elvándorolt innen. Gyergyóban az utolsó elhalálozási bejegyzéseknél szerepelt Ámira Lukács 1851-ben, Ámira Kristóf 1856-ban (és neje Verzár Mária 1851-ben), Ámira /Mózes/ Mária /1817-1871/ (aki Urmánczi Gergely /1805-?/ neje volt), Ámira Margit /1819-1873/ aki Árahám Imre /1808-?/ neje volt, s Ámira Czeczil /1821-1877/ aki Szekula Antal /18?/-1886/ neje volt-
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
ERÁNOSZ-GOSKÁR CSALÁD
Az eredeti családnév „Hériánosz” volt és a felmenők között három testvérről vannak adatok: -Hériánosz Khisizádé /1616-?/ (akitől származtak az Kiss-Azád és Frenkul- Ficzus /Frénkucz/ családok), -Hériánosz Jakab /1620-?/ (akitől származtak a Merza, Flórián, Goskár-Eránosz és Amira családok) és -Hériánosz Girágosz /1626-?/ (akitől származtak a Gurjéch /Cziriák/, Biáthá és /Ászkricsencz/ Kritsa családok).
Tehát a fenti Eránosz-Goskár család felmenője Hériánosz Jakab /1620-?/ volt, aki 1654- ben telepedett Gyergyóba az Ázbé család felmenőjével /Révucz/ Ázbeián Kándrá-val /1623-?/. Az ö fiai voltak /Mirzáczhi/ Amira Nerszesz /1653-?/ (erzsébetvárosi kereskedő és tőle származtak az Amira/Mózes/-Fojsz családok), /Mirzáczhi/ Vártig Lukács /1655-?/ (erzsébetvárosi kereskedő az első, de nem helyi jellegű szépvízi örménybíró volt Erzsébetvároson) és végül /Hériánosz/ Drágus Jakab /1658-?/ (alias Goskár gyergyói kereskedő, aki az Eránosz-Goskár család alapítója volt).
Az Eránosz maga a Merza /Amira/ név görög változata és moldvai formája a Goskár volt. Ez utóbbi /alias Goskár/ Drágus Jakab volt tehát a Goskár-Eránosz család közvetlen felmenője és névalapítója. /Hériánosz/ Drágus Jakab /1658-?/ mint gyergyói kereskedő ugyanitt nősült 1687-ben. A Jakab gyermekei először Goskár néven voltak ismertek, de a későbbi utódok már Eránosz néven kerültek be az anyakönyvbe és így tőlük származtak a gyergyói, ill. szépvízi Eránosz családok. A Drágus Jakab utódai főleg Gyergyóban, Erzsébetvároson, de kisszámban Szép vízen is jelen voltak. Amit tudni kell az Eránosz név eredetére vonatkozólag az, hogy ezt a végleges Eránosz formát az eredeti Hériánoszból vette át a későbbi generáció.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
Ismert személyek ezzel a családnévvel:
Merza Gyula
Magyar néprajzkutató, az örménység kutatója (armenológus), turisztikai szakíró
https://hu.wikipedia.org/wiki/Merza_Gyula
Forrás: Wikipédia