Arab szó: király; örményül: thákávor. A Melik család legtöbb tagja a Székelyföldön lakik. E családnév előfordul Keleten is: Kárekin Melikhián. „Árévélkh“ 1887. máj. 17. 999 sz. Lásd Chontikhár, Császár, Melchon, Thákvor.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Mélik, Melikh
Arab szó, törzsfőnököt, családfőt jelent, sőt bizonyos vonatkozásban fejedelmet jelent; vallási vonatkozásban az angyal szó kifejezésére is használják, gyergyószentmiklósi család. Melikian keleten ma is előforduló vezetéknév. Kaukázus népeinél, különösen a georgiaiaknál igen sok a „rnelik”, akik fejedelmi ősökkel dicsekednek.
Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában
(KRISTÓF) MELIK CSALÁD
A bejövetelt követően jelen voltak Szamosújváron, Erzsébetvárosban és Gyergyóban is. A Besztercére telepedett ősök /Horopszime/ Ulián Chácshumi /1629-?/ (aki a gyergyói Ulián család felmenője volt) és /Horopszime/ Ovánesz Chácshumi /1627-?/ voltak. Az utóbbinak több gyermekéről is tudunk, akik különböző helyeken telepedtek meg és alapítottak családokat: -Chácshádúr Gergely /1659-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett meg, utódai Keresztes, Kristóf nevűek voltak), -Chácshádúr Kristóf /1662-?/ (aki Erzsébetvároson telepedett meg és fiai közül Vertán /1694-?/ Gyergyóban nősült és a gyermekeit Dobribán néven jegyezték, ugyancsak Gyergyóban nősült Vazul /1707.?/ nevű fia is, akinek gyermekeit László néven is jegyezték. -Chácshum Jakab /1661-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett és utódai Keresztes, Kristóf és Mélik nevűek voltak. Itt a Mélik a Melkhonból jön és jelentése Menyhért), -Chácshum Eremiá /1671-?/ (Szamosújváron telepedett le, utódai Kristóf nevűek voltak), -Chácshum Tódor /1675-?/ (aki szintén Szamosújváron telepedett meg és utódai Kristóf nevűek voltak).
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
DOBRIBÁN CSALÁD
A lengyel „Tisminiczai” részről kerültek talán először Moldvába, de a bejövetelt követően jelen voltak Gyergyóban, Erzsébetvárosban és Szamosújváron is. A Besztercére telepedett ősök /Horopszime/ Ulián Chácshumi /1629-?/ (aki a gyergyói Ulián család felmenője volt) és /Horopszime/ Ovánesz Chácshumi 1621-?/ voltak. Az utóbbinak több gyermekéről is tudunk, akik különböző helyeken telepedtek meg és alapítottak családokat: -Chácshádurencz Gergely /1659-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett meg, utódai /Keresztes/ Kristóf nevűek voltak),
- Chácshádurencz Kristóf /1663-?/ (aki Erzsébetvároson telepedett meg és fiai közül Vertán /1694-?/ Gyergyóban nősült és a gyermekeit Dobribán néven jegyezték, Chárib Simon /1696-?/aki erzsébetvárosi szakács volt, de ugyancsak Gyergyóban nősült Vazul /170/-?/ nevű fia is, akinek gyermekeit László néven is jegyezték.
- Chácshum Jakab /1661-?/(aki a gyergyói térségbe telepedett és utódai Keresztes, Kristóf és Mélik nevűek voltak),
- Chácshum Eremiá /1671-?/ (Szamosújvárra telepedett, utódai Kristóf nevűek voltak),
- Chácshum Tódor /1615-?/ (Szamosújvárra telepedett, utódai Kristóf nevűek voltak).
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
ULIÁN-NÁDAS CSALÁD
A bejövetelt követően a gyergyói térségben voltak jelen. A Besztercére telepedett ősök Ovánesz Chácshumi /1627-?/ és Ulián Chácshumi /1629-?/ voltak. Az utóbbinak több gyermekéről is tudunk, akik különböző helyeken telepedtek meg és alapítottak családokat: -Chácshádurencz Nikolaus /1656-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett meg, utódai /Keresztes/ Kristóf nevűek voltak), -Chácshádurencz Kristóf /1663-?/ (aki Erzsébetvároson telepedett meg és fiai közül Vertán /1694-?/ Gyergyóban nősült és a gyermekeit Dobribán néven jegyezték, Chárib Simon /1696-?/ (aki erzsébetvárosi szakács volt), de ugyancsak Gyergyóban nősült Vazul /1707-?/ nevű fia is, akinek gyermekeit László néven is jegyezték. -Chácshum Jakab /1667-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett, utódai Keresztes, Kristóf és Mélik nevűek voltak), -Chácshum Eremiá /1671-?/ és Chácshum Tódor /1675-?/ (Utódai Szamosújváron Kristóf nevűek). Ulián Chácshumi /1629-?/ a gyergyói Ulián-Nádas család felmenője, aki a bejövetelnél Besztercét választott, majd később innen költözött Tóder Uliáni /1660-?/ nevű fia Gyergyóba az 1680-as évek elején és itt is nősült meg 1691-ben. Itt több gyermeke is született és ezek közül említsük meg a következőket:
- Ulián Tódor /1692-1728/ (1722-ben nősült, neje N. Mánuság/1702-1765/),
- Ulián Miklós /1694-?/ (1724-ben nősült Gyergyóban, neje N. Chátun/1705-1775/),
- Ulián Kristóf! 1704-1772/ (1736-ban nősült, neje Ábrahám Chátun/1717-1798/),
- Ulián Lukács /1706-?/ (aki 1737-ben nősült, neje Ákoncz Chátun /1717-1791/),
- Ulián Gulicz /1710-1783/ (aki 1732-ben Záchnó Miklós /1701-1758/ neje lett).
Az Ulián család később a vezetéknevét később „Nádas”-ra cserélte fel, de az innen származó Ulián István /1753-1825/ elején az 1780-as évek elején nevét Keresztes Istvánra cserélte fel és gyermekei is ezzel a névvel voltak jegyezve. Ez talán egyértelmű utalás arra, hogy felmenőjük révén a Kristóf családhoz volt kötődésük.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa