(Marusán) (Már)maros-ból (megye) román án képzővel alkotott szó. – Marusán Lukács. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 1 l. 16 t. – Minász Marusán. Szamosújvári Kereszteltek könyve I. köt. 124 l. 1519 t. Lásd Árzsintár, Goldschmied, Maramaros, Marosfi, Márámorus-czhi, Ötvös, Törös.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.