Keresés

Kategóriák

Kövessen minket a Facebook-on is

Márdirosz

A görög márdirosz: vértanú, örményül: náhádág. Márdirosz a Márton (Martinus) kifejezésére használtatik az örményben. – Márdirosz Vártán. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 170 l. 51 t. E családnév elő­fordul Keleten is: Háruthiun Der-Márdiroszián. „Árévélkh” 1886. aug. 9. 765 sz. – Márdirosz Hêdêlbeh mágánu­ámp Szábondsi: Mártonfi Albert vezetéknévvel (megkülönböztető név) Szábondsi-nak (Szappanyos) neveztetik. Szamosújvári halottak könyve 8 l. 64 t. – Márdirosz vor mágánuámp Pápugdsi: Márdirosz vezetéknévvel Pápugdsi. Szamosújvári Kereszteltek könyve I. köt. 22 l. 89 t. A Szábondsi (Szappanyos) és Pápugdsi család vezetékneve Márdirosz (Mártonfi). Lásd Márton, Mártonfi, Pápugdsi. Szábondsi.

Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.

Mártonffy

A család eredeti neve: Márdirosz

A család egyes tagjai a „krasznarécsei” és a „kantai” előnevet használta.

 

Rangemelések

Címeres nemeslevél: Bécs, 1762. július 26. Kristóf és felesége Miklósy Terézia, gyermekeik: Kajetán és Rózália. (Liber Regius Transylvaniae XI. kötet, 78.o.)

Krasznarécsei előnév: Bécs, 1914. április 20. Márton ny. iparoktatasi főigazgató. (Liber Regius LXXII. kötet, 980.o.)

 

Címer

Kék pajzs, benne felülről lefelé haladó aranyrojtos piros ék, ötágú arany csillaggal megrakva; Sisakdísz: nyitott, vörös szárnyak között a pajzsbéli csillag. Takarók: arany-vörös, arany-kék.

 

Forrás: Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája

MÁRTON-MÁRDIROSZ CSALÁD

A Márton (Pászákász) család a lengyelországi Lembergből telepedett a moldvai Botosamba, majd onnan később az erdélyi Ebesfalvára és Gyergyóba költöztek. Lembergben még Szárucháneán néven voltak ismertek. Ezt onnan tudni, hogy ebből a családból a bécsi mechitaristáknál tanult később egy ilyen nevű teológus. Az egy családból származó gyergyói felmenők Pászákász, Márdirosz, Szarukán, Miklós neveket viseltek. A felmenő ős /Botosam/ Szérin Joáchim (Pásekas) /1630-1697/ volt (aki a Szérin- Szerovián helységből jött), aki 1668-ban telepedett Erdélybe. Pásekas fiai különböző nevű családokat hoztak létre Gyergyóban és Erzsébetvároson. Ilyen családok voltak a „Szárukán-Mikiós” és „dMárdirosz-Mártori” családok. Az Erzsébetvárosból Gyergyóba települt fiai közül említsük /Pászákász/ Márton Izsák-ot /1665-1727/, aki Moldvából vásárolt ökrökkel és lovakkal egészen Pestig űzött kereskedést. Az előbbi Izsák testvére Márton Márton /1670-?/ az erzsébetvárosi Márton-családok felmenője volt. Pásekas másik fia Szérin Nicol /1666-?/ a Szarukán-Miklós család felmenője volt Gyergyóban, majd ennek a a fia /Szarukán/ Miklós Jakab /alias Szurp/ nevet viselt Gyergyóban. Izsák másik testvére Márton András /1674-?/ gyergyói szekeres-fuvarozó volt és utódai a gyergyói Márton családok voltak Gyergyóban. Pászákász egy későn született lánya Márton Dorothea /1681-?/ néven Issekutz Miklós /1769-?/ főbíró neje lett 1703-ban Erzsébetvároson (aki ezúttal Szépvíz főbírója is volt).

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa