Lukácsi

Lukács névből az örmény sajátitóeset i ragával képezett családnév; p. Chácshig Lukács-i: Lukács­nak Kristófja, vagy Lukács fia Kristóf. Szamosújvári Kereszteltek könyve 1744. II. köt. 28 l. 336 t. E család büszkesége, a „Magyarok őselei,“ „História Armenorum Transsilvaniae^” és a t. munkák szakavatott írója, Szamosújvár volt derék plébá­nosa: Lukácsi Kristóf munkásságának irányával, tudo­mányosságával, jótékony intézkedéseivel (Szent Gergely-árvaintézet alapítása és a t.) fényt szerzett a hazai örmény névnek. Áldás emlékére! Életrajzát e dolgozat írójának igénytelen tolla irta meg. Lásd „A Szamosújvár városi örm. kath. gymnasium Tudósitványát“ (1876 7 tanév). Gur-Lukács Domokos és Joachim (így magyarul a számos­újvári kereskedő-társaság 1821. évi iratai között; ugyan­ott 1822-ben csak Lukács Domokos). Ugyanaz, ki apja a nagy Lukácsi Kristófnak, magyarul így irta nevét: Lukácsi (ez használja először a Lukácsi nevet Lukács-i helyett) Domokos és örményül így: Jész Dominik Lukács: Én Lukács Domokos). Szamosújvár városi levéltár 1830-328 sz. – Jész Krikor Lukács-i Kiperdsu: Én Kiperdsi-Lukácsi Gergely. Szamosújvár városi levéltár 1777 év. A Kiperdsi (Borsos, Piperdsi) vezetékneve Lukácsi. Lásd Gágugh, Kiperdsi, Lukács, Lukácsfi.

Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.