Az Uach és Leháczhi magyar forditása. Erzsébetvároson a Chárib-ok Lengyel-ek. Szamosújvártt is a Lengyel család egyik ága Chário-nak neveztetik. Lengyel Budzát Mihály. Szamosújvár városi levéltár 1796 év 327 sz. Lengyel vagy Gábrus Mennász. A Szamosújvári kereskedő társaság 1838. évi iratai közt. Lengyel Jásik auriga Gorove Christophori, Szamosújvári halottak könyve II. köt. 86 l. 158 t. – Lengyel Szöcs Lázár. Szamosújvár városi levéltár 1766. – Lengyel András máskép Szöcs Donig (ezt így kell érteni: Lengyel Donignak, a szöcsnek fia András). Lengyel Szöcs Donig Kristóf (Lengyel Donignak, a szöcsnek fia Kristóf). Szamosújvár városi levéltár; összeírás. – Lengyel András, Szöcs Kristóf fia (helyesen: Lengyel-Szöcs Kristóf fia András). Szamosújvár városi levéltár 1800. – Lengyel Gergely és mellette örményül Kirkor gur Zádigi (Vak-Zakariás Gergely). Szamosújvár városi levéltár 1736 évi összeírás. – Hánkoin vêrtin Ohánneszê Ilácháczergêrinê: Lengyelországi Hánko fia János. – Iláchácz ergêren Kájtán Máchlár: Máchlár Kajtán Lengyelországból (Mindkét idézet a Szamosújvári kereskedő társulat irataiból.) A Gábrus, Gur, Hánko (Hankovics), Máchlár, Zádig (Zachariás) család Lengyelországból jött be. Lengyel Gergely alias Hornoj. Szamosújvár városi levéltár összeírás. Lásd Chárib, Gábrus, Gámenczi, Gogomán, Ilách.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Lengyel (ebesfalvi)
A család eredeti neve: Charib
Rangemelések
Címeres nemeslevél: 1780. május 24. Lukács, András és Tamás. Lukács felesége Dániel Kata, fiai: Jenő és Márton; András felesége Issekutz Anna Mária; Tamás felesége: csíky Ripsima, gyermekei: Lukács, Márton, Ábrahám, AnnaMária és Anna.
Címer
A vágott pajzs felső hasított részének jobboldali arany mezejében fekete sasnak kiterjesztett szárnyú és kinyújtott körmű jobb fele latszik; a baloldali kék mezőben pedig növekvő ezüst félhold tündöklik; az alsó ezüst mezőben zöld talajon fehér lovon balra vágtató magyar lovas görbe kardját villogtatja. Sisakdísz: jobbról arany feketével, balról vörös-ezüsttel vágott két nyílt sasszárny között arany leveles koronán nyugvó páncélos jobbkar kivont görbe kardot tart. Takarók: jobbról arany-fekete, balról ezüst-vörös.
Forrás: Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája
/ILÁCH/ LENGYEL CSALÁD
A felmenő ősök a lengyel „Tisminiczai” részről kerültek először talán Moldvába, majd innen az erdélyi Besztercére. A családi név „Khoszáján” volt, aminek jelentés „száraz-kopár”. A Besztercére települő ős /Ohánnesz/ Dzérig Koszojéncz /1618-?/ volt, akinek négy fiáról tudunk és akik különböző nevű családokat alapítottak:
- /Koszovén/Dzérig Gergely /1651-?/ (aki Szamosújvárra telepedett),
- /Koszovén/ Dzérig Luszig /1655-?/ (aki Ebesfalván telepedett meg és mivel foglalkozása szűcs volt a gyermekei az örmény Thukcsi=Szőts nevet vitték tovább. Többen a gyermekei közül Gyergyóba költöztek és itt alapítottak családot),
- /Koszovén/ Dzérig Simon /1657-1732/, aki Gyergyóba került mint kereskedő, itt alapított családot, aki itt is halt meg és a keresztneve után /Simon = Dzérig/ az utódok Zérigh és Simon néven fordultak elő. /Koszovén/ Dzérig Simon fiairól tudunk, akik szintén Gyergyóban nősültek és itt alapítottak családokat: /Száka/ Zérigh Izsák /1693- 1762/ (az utódai Zérigh és Száka családnevűek voltak), /Zérighi/ Ilách Mánug /1703-?/ (aki családnevét Ilách-ra /vagyis Lengyel-re/ cserélte és utódai Ilách-Lengyel nevet viseltek), /Zérigh/ Simon János /1707-?/ (utódai Simon és Simonovics nevűek voltak).
- /Koszovén/ Dzérig Izsák /1659-?/ (ő is Gyergyóba került és itt több gyermeke született, Izsák-Kosza néven, ezek közül: -Izsák-Kosza János /1696-1751/, aki a bécsi Mechitaristáknál tanult és felszentelése után Gyergyóban /ill. Szépvízen/ volt örm. kath. pap).
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
ZÉRIGH-SIMON CSALÁD
A felmenő ősök a lengyel „Tisminiczai” részről kerültek először a moldvai Szucseávába, majd innen az erdélyi Besztercére. A család egyik felmenője Dzeron Simeon (Simái Simon) alapította Szucseávában a Szent Simeon templomot 1600-ban. Az eredeti családnév „Khoszáján” volt, aminek jelentés „száraz-kopárA Besztercére települő ős (Ohánnesz) Dzérig Koszoiéncz /1618-?/ és annak utódai:
-/Koszovén/ Dzérig Gergely /1651 -?/ (aki Szamosújvárra telepedett),
- /Dzérig/ Thukcsi András /1655-?/ aki Ebesfalván telepedett meg és mivel szűcs volt, a gyermekei az örmény Thukcsi=Szőts nevet vitték tovább. Ezekből jöttek Gyergyóba is és Szőts néven alapítottak családot (lásd Szőts család fejezete),
- /Koszovén/ Dzérig Simon /1657-1732/. Gyergyóba telepedett, mint kereskedő és itt alapított családot, aki itt is halt meg és a keresztneve után /Szimájéncz = Dzérig/ az utódok Zérigh és Simon néven fordultak elő. Itt fiairól tudunk többet, akik szintén Gyergyóban nősültek és itt alapítottak családokat: /Szaka/ Zérigh Izsák /1693-1762/ (az utódai Zérigh és Szaka családnevüek voltak), -/Zérighi/ llách Mámig /1703-?/ (aki családnevét llách-ra /vagyis Lengyel-re/ cserélte és utódai Ilách-Lengyel nevet viseltek), és /Zérigh/ Simon János /1707-?/ (utódai Simon és Simonovics nevűek voltak).
- /Koszovén/ Dzérig Izsák /1659-1744/ (Husztról telepedett Gyergyóba, több gyermeke született, akik Izsák-Kosza néven voltak jegyezve. Ezek közül: -Izsák-Kosza János /1694-1751 /, aki a bécsi Mechitaristáknál tanult és felszentelése után Gyergyóban /ill. Szépvízen/ volt örm. kath. pap. Izsák alapítója volt a gyergyói Kosza-Izsák családnak). Tehát a család egészében ..Simái család” néven volt közismert az 1700-as években a Gyergyóban fellelhető írásokban, valamint a családi
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
Ismert személyek ezzel a családnévvel:
Lengyel Béla
Vegyész, miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
https://hu.wikipedia.org/wiki/Lengyel_B%C3%A9la_(k%C3%A9mikus,_1844%E2%80%931913)
Lengyel Zoltán
Örmény szertartású katolikus egyházi pap és író, örmény katolikus apostoli kormányzó
https://hu.wikipedia.org/wiki/Lengyel_Zolt%C3%A1n_(pap)
Forrás: Wikipédia