Istentől segitett, a héber El (Isten) és hêzar-ból (segíteni). Az örményben: (E)l(i)ázár. Vártán Lázárján. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 20 l. 1822 jún. 1. – Gházár Gházárján Voithin vêrtin: Lázár Lázár, a Voith fia. Szamosújvári Kereszteltek könyve I. köt. 119 l. 1475 t. Lásd Bor, Jursa, Szentpéteri, Voith.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Lázár
Rangemelések
Címeres nemeslevél: 1746. október 3. János erzsébetvárosi tanácsos, örmény kereskedő, főbíró, felesége Kopasz Zsuzsanna és gyermekei: János, Lukács, Margit, Manuság (Viola), Anna Mária és Anna Margit (Liber Regius Transsylvaniae IX. kötet, 659.o.)
Bécs, 1826. március 17. Lázár aradi főjegyző. (Liber Regius LXV. kötet, 157.o.)
Egyes családkutatok szerint az 1746-ban címeres nemeslevelet nyert Lázár Jánostól ered az écskai Lázár család, melyből Mihály és József testvéreknek a Bécsben, 1804. november 9-én kelt oklevéllel az „écskai” előnevet adomanyozták. (Liber Regius LXI. kötet, 428.o.)
Címer
Az 1746. évi címer: Vörös mezőben zöld talajon álló, s teljesen páncélba öltözött sisakos vitéz jobbjában keresztet, baljában pedig egyensúlyban lévő mérleget tart. Sisakdísz: arany leveles koronából kinövő páncélos vitéz jobbjában kivont görbe kardot, baljában pedig keresztet tart. Takarók: jobbról ezüst-zöld, balról ezüst-vörös.
Az 1826. évi címer: Vágott pajzs felső arany mezejében fekete öklelő kecskefej; az alsó vörös mezőben három nyitott ajtajú kőtorony áll. Sisakdísz: kék ruhás kar, kezében tollszár. Takarók: aranyvörös, ezüst-kék.
Forrás: Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája
Szentpétery
A család korábbi neve: Lázár
Rangemelések
Címeres nemeslevél: Bécs, 1760. október 7. Kristóf erzsébetvárosi polgár és neje Kopasz Sára, fiai: János, Antal és Péter; János neje csíky Apollónia, gyermekei: Kristóf, Dávid, Péter, Mária és Anna; Antal neje Issekutz Anna, leánya Sára; Péter neje Márton Veronika, gyermekei: Salvator, Domokos, István, Anna és Kata. (Liber Regius Transsylvaniae X. kötet, 648.o.)
Címer
Ezüst mezőben álló vörös ruhás, sárga öves, sárga csizmás, prém kalpagos magyar vitéz, oldalán fekete hüvelyű kard lóg, kinyújtott jobb kezével keresztbe helyezve két érc-kulcsot tart. A pajzs fölötti arany leveles koronán egymásra helyezve két kiterjesztett fekete sasszárny lebeg, az előtérben arany csillag ragyog. Takarók: jobbról arany-vörös, balról ezüst-vörös.
Forrás: Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája
/ÁNISOR/ LÁZÁR CSALÁD
Ez az (Anisor) Lázár család nem téveszthető össze a szárhegyi Lázár grófok családjaival, akiknek eredete Csíkszenttamásra vezethető vissza. A felmenő ős náluk egy Lázár András /1480-?/ nevű volt, aki megalapította a szárhegyi dinasztiát. Az utódok között említhetjük a családalapító unokáját gróf II. Lázár Istvánt /1576-?/, aki Csík-, Gyergyó-, és Kászonszék főkirálybírója volt 1615-től. Ennek unokája pedig gróf Lázár Ferenc /1675-1742/ (aki V.Lázár István és Keresztúri Krisztina fia) Csík-Gyergyó- és Kászon-szék főkapitánya volt. És később utód gróf Lázár György (aki Lázár Imre és Nemes Klára fia) marosszéki főkirálybíró volt. Ők a XVI. századtól kezdődőleg elég magas közéleti pozíciókat töltöttek be Erdély közigazgatási struktúrájában.
Az itt tárgyalt család eredeti családneve „Ánisor” (ill. Pánicz) volt, amely 100 évvel a beköltözés után lassan Lázár-ra cserélődött. A szépvízi Lázárok a könyv /Szentpéteri/ Lázár-család besorolásnál találhatók. A nagy betelepedéskor a család egyrésze a gyergyói medencét választotta és innen szóródtak később a többi települések felé. A Gyergyóba került felmenő ős Ánisor Gházárián /1654-1728/ volt, aki 1688-ban nősült és gyermekei közül ketten is Szamosújváron éltek. (Gházár egyik testvére Márton, aki Szamosújvárra került és utódai „Jursa” név alatt is előfordultak). Viszont az erzsébetvárosi Lázárok nem ebből a családból származtak, mert ők azok a Lázárok, akik Lengyelországból jöttek (majd innen származtak az erzsébetvárosi Lázár, Szentpéteri és Potoczky családok). A Gyergyóban született „Ánisor” családból elsőnek említhető meg a felmenő Anisor Gházár gyermekei:
- János /1689-1756/ (aki Gyergyószentmiklóson örménybíró volt),
- Mihály /1693-1743/ (gyergyói kereskedő, aki nőtlen volt),
- Bogdán /1695-1770/ (gyergyói tímár-kereskedő volt),
- Kristóf /1697-1777/ (gyergyói tímár-kereskedő volt),
- Pánicz Miklós /1699-?/, aki Szamosújvári kereskedő volt és róla jó tudni, hogy az itt született egyik fia Pánicz Vártán /1730-?/ volt. Ez utóbbi Vártán két fia (Vártus) Lázár Gergely /1761-1838/ és (Vártus) Lázár Lázár /1769-?/Gyergyóba költöztek, ahol családot alapítottak és az utódaik a „Vártus” megkülönböztető előnevet viselték.
– Pánicz Márton /1703-?/ (szamosújvári kereskedő volt, és Lázár nevű fia Jursa Lázár nevet viselt. Az utóbbi fia Jursa Ignácz néven jött Gyergyóba, aki itt nősült).
Külön említésre szorulnak a gyergyói Lázár család nemességére vonatkozó eddigi írások elemzése is. Itt kell megállapítani, hogy sajnos ez a gyergyói magyarörmény Lázár család nem szerzett magának soha nemességet (sőt még „Armálist” sem, amelyet pedig 2020 rénes forintért könnyen megszerezhettek volna abban az időben!).,A tévedés onnan van, hogy felmenőjüket összetévesztik Jánosi Lázár /1683-1743/ örménybíróval akinek valóban volt nemeslevele és ezt a fennmaradt pecsétes okiratok is igazolják. Nemességet az örökké csak Erzsébetvároson élő Lázárok (de vérségileg nem rokonság a fenti Anisor Lázárokkal) közül egyedül /Szentpéteri/ Lázár János /1679-1748/ nyert Erzsébetv.-on 1740 körül. Itt lehet kitérni egy kicsit az erzsébetvárosi Lázár családra vonatkozó adatokra: a család a lengyelországi „Potoczyska” helységben élt előzőleg és eredeti neve (Kámenski) Gházár volt. A betelepedés idején a családnév egyszerűen Potoczki volt, mert hát, ugye, a Potoczyska helységből jöttek. Ennek a családnak egyik tagja elköltözött a Kolozs megyei Uzdi-Szentpéter faluba, amely falu nevéről magukat Szentpéterinek kezdték nevezni. Később a család visszaköltözött Erzsébetvárosba, ahol később is csak Szentpéterinek nevezték magukat. így tehát ez a család Erzsébetvároson már három név alatt is előfordult: „Lázár”, „Szentpéteri” és „Potoczki”. Az 1760-as években egyes Szentpéteriek nemesi címet is szereztek (vásároltak) maguknak.
Most pedig lássuk, mi a helyzet a gyergyói Lázár-családdal. Itt az eredeti családnév Anisor (Pánicz) volt. Az első családfő, aki Gyergyóba telepedett Anisor Gházárián /1654-1728/ néven lett közismert. Ennek fia (Ánisor) Lázár János /1689-1756/, aki gyergyói örménybíró is volt és ő összekeverhető a későbbi /Diráczhu/ Jánosi Lázár /1683-1743/ aki szintén gyergyói örménybíró volt (de akinek nemessége bizonyított). Tehát az előbbi Lázár János azonban nem téveszthető össze gr. Lázár János /1716-?/ királyi biztossal se. Az előbbi Lázár János örménybírótól származott a Gudenus könyvben tárgyalt Lázár Mózes /1736-1796/ gyergyói kereskedő is (akinek nemessége tévesen van ebben a könyvben besorolva, t.i. a ?/ testvéréről szó sem esik, talán ők akkor nem voltak nemesek, miért csak a fenti Mózes?) és az itt felsorolt kései utódai. Ennek egyik bizonyítéka lenne a dr. Endes Miklós által írt Csík-, Gyergyó-, Kászon- Székek (Csík Megye) Földjének és Népének Története 1918-ig című kötet, ahol felsorolásra kerülnek az összes gyergyói lófők, primőrök és földbirtokos nemesek 1702-től 1918-ig. Ebben Lázár néven csak a szárhegyi gr. Lázár család szerepel, és sehol sem tesznek említést az örmény eredetű Lázár család egyetlen tagjáról sem.
Dr. Temesváry János 1896-ban kiadott könyvében egy Lázár Lázár (t.i. ő erzsébetvárosi volt, és akkor így minden rendben van) nemességére tett adatközlés ugyanúgy téves mint a Gudenus könyvben megjelölt Lázár Mózes nemessége.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
/VÁRTUS/ LÁZÁR CSALÁD
Ennek a családnak az ősei Szamosújváron éltek. Az ott megtelepedett Pánicz Miklós /1699-?/ szamosújvári kereskedő két unokája került Gyergyóba. /Pánicz/ Lázár Miklós egyik fia Pánicz Vártán /1730-?/ nevet viselt. Vártán 3 fiai közül kettő (Vártus) Lázár Gergely /1761-1838/, (Vártus) Lázár Tódor ?/165-?/ és (Vártus) Lázár Lázár ?/1769-?/ költözött Gyergyóba az 1790-es évek körül. Itt családot alapítottak és az utódaik a felmenő ős utáni „Vártus” Lázár megkülönböztető előnevet viselték. A Gyergyóba települő két /Vártus/ Lázár által alapított családok és azok leszármazottai megtalálhatók „Vártus” megkülönböztetéssel az anyakönyvekben.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
/JURSA/ LÁZÁR CSALÁD
A szamosújvári Lázár család egyik ágának gúnyneve „Jursa” volt. A szamosújvári felmenő ős /Pánicz/ Lázár Márton /1703-?/ szamosújvári kereskedő volt, akinek utódai „Jursa” melléknevet viseltek. A fia közül említsük: Jursa Lázár /1738-?/ szamosújvári kereskedőt, akinek a fia /Jursa/ Lázár Ignácz /1771-?/ költözött Gyergyóba. Lázár tesvére Jursa Antal /1749-?/ aki máramarosszigeti kereskedő volt és itt nősült 1781-ben, neje Khosza Teréz /1761-?/. A későbbiekben azonban a késői leszármazottak eltűntek Gyergyóból, feltehetőleg visszatelepedtek Szamosújvárra, kivéve az időközben férjhez ment lányokat és azok utódait.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
/SZENTPÉTERI/ LÁZÁR CSALÁD
A család felmenője a lengyelországi Potoczyska helységből telepedett Erzsébetvárosba és a felmenő ős neve (Kámenski) Potoczky Lázár /1634-?/ volt. A betelepedés idején a családnév Potoczki volt, mert hát ugye a Potoczyska helységből jöttek.
Az Erzsébetvároson élő Lázárok vérségileg nem voltak rokonságba a gyergyói Ánisor Lázárokkal. Itt lehet kitérni egy kicsit az erzsébetvárosi Lázár-családra vonatkozó adatokra: a család a lengyelországi „Potoczyska” helységben élt. A betelepedés idején a családnév egyszerűen Potoczki volt, mert hát, ugye, a Potoczyska helységből jöttek. Ennek a családnak egyik tagja elköltözött a Kolozs megyei Uzdi-Szentpéter faluba, amely falu nevéről magukat Szentpéteri-nek kezdték nevezni. Később a család visszaköltözött Erzsébetvárosba, ahol később csak Szentpéterinek nevezték magukat. így tehát ez a család Erzsébetvároson már három név alatt is előfordult: „Lázár”, „Szentpéteri” és „Potoczki”. Az 1760-as években egyes Szentpéteriek is szereztek (vásároltak) nemesi címet maguknak. Ebből a családból származott a Szépvízen született (Szentpéteri) Lázár Mihály /1736-1816/ aki Csíkszépvízen nősült és itt két fiáról tudunk: Lázár Lázár /1778-1848/, aki Szépvízen élt és testvére Lázár József /1780-1833/, de aki Gyergyóban is élt. Őket itt „Csokros” melléknévvel illették.
A felmenők között kell említeni Szentpéteri /Lázár/ Kristófot, Szentpéteri /Lázár/ Vártánt (akinek családja „Bor” melléknevet használt, ebből a családból került Csíkszép- vízre az 1740-es évek körül Tódor) és Szentpéteri Jánost /1679-1748/, akinek 2 fiáról tudunk: János /1713-?/, Gergely /1725-1799/. Ez előbbi János családjában a megkülönböztető „Flukszián” gúnynév is használatos volt. Egyébként a János unokái közül Péter /1745-1831/ és Antal /1757-1843/ is Szépvízen éltek, ahol a Péter leszármazottai megőrizték a Szentpéteri nevet, míg az Antal gyermekei visszatértek arra a „Potoczky” névre, amellyel őket illették még a lengyel Podóliából való betelepedés idején (Potoczyska-ból származó örmény, vagyis ide települt különös nevű idegen).
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
Ismert személyek ezzel a családnévvel:
Lázár István
Író magyar író, költő, forgatókönyvíró
https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1z%C3%A1r_Istv%C3%A1n_(%C3%ADr%C3%B3)
Lázár Vilmos
Honvédezredes, az aradi vértanúk egyike
https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1z%C3%A1r_Vilmos_(ezredes)
Schamshula György
Közgaszdász, politikus, anyai ágon Lázár Vilmos aradi vértanú rokona
https://hu.wikipedia.org/wiki/Schamschula_Gy%C3%B6rgy
Forrás: Wikipédia