A Cicillus-t a múlt században a magyar Kirillá-nak mondotta. Deák Kirilla és mellette örményül Gurjégh (Cirillus) Diráczhu-i. Szamosújvár városi levéltár 1736 évi összeírás. Tehát Kirilla = Cirillus. A Kirilla+sáh-ból csinálta a nép ezt a családnevet: Kritsa. (Kritsa = Ciril-úr). – Ászvádur Kirilcsá-i. Szamosújvár városi levéltár 1734. – Ászvádur Kirilcsá-inê. Erzsébetvárosi Kereszteltek könyve I. köt. 69 l. 1740. Lásd Ászkricsencz, Bázár, Biáthá, Cziriák (Cziril), Dominik, Gurjégh.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Kritsa, Kricsa
Cirilből lett. Ciril=Kiril, csan-csa raggal Kirilcsan (régi Írásokban ebben az alakban szerepel). Kirilcsából lett Kritsa. Szongott ezen következtetését alátámasztja az a tény, hogy XVIII. században a név még Kirilcsa alakban szerepel. Csan-csa magyarázatát lásd Ágopsa névnél.
Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában
/GURJÉCH/ KRITSA CSALÁD
Az eredeti családnév „Hériánosz” volt és a felmenők között három testvérről vannak adatok: Hériánosz Khisizádé /1616-?/ (akitől származtak az Kiss-Azád és Frenkul- Ficzus /Frénkucz/ családok), Hériánosz Jakab /1620-?/ (akitől származtak a Merza, Flórián, Goskár-Eránosz és Amira családok) és Hériánosz Girágosz /1626-?/ (akitől származtak a Gurjéch /Cziriák/, Biáthá és /Ászkricsencz/ Kritsa családok).
Tehát a fenti /Gurjéch/, Biáthá, Kritsa családok felmenője tehát Hériánosz Girágosz /1626-?/ volt, aki testvéreivel Szucseáváról telepedett Besztercére az 1668-as években. Az ő fiai voltak /Girágosz/ Gurjéch Bogdán /1656-1727/ gyergyói kereskedő (1790-ben nősült Gyergyóban, utódai Cziriák, Biáthá, Ászkricsencz=Kritsa nevűek) és /Girágosz/ Gurjéch Donig /1660-?/ (szamosújvári kereskedő, utódai között Csákány nevűek is).
A név eredet magyarázata, hogy a Girágosz nevet a Ciriacus-al fordították, talán helyesen vagy helytelenül. A Cirilus (Cirill úr) később a Kirilla + sáh formát kapta, ahonnan származott az /Ászkricsencz/ Kritsa név. Ebből a családból vált ki először a Biáthá- család Gyergyóban, ahol a kései leszármazottak már Kritsa és Csókán nevűek voltak. Guriéch Szákó utódai között voltak: Gurjéch Biáthá /1789-?/, Kritsa Márton /1691- 1768/, Gurjéch Dseshátun /1694-?/, Kritsa Izsák /1696-1738/, Gurjéch Goskár /1699- 1758/ (akinek utódai a Cziriák nevet vitték tovább). Szucseáva-i család volt!
Itt kell megemlíteni, hogy Gurjéch Biáthá elsőszülött fia János /1718-?/ Ászkricsencz /Kritsa) néven fordult elő a dokumentumokban, így őt is ebben a fejezetben mutatjuk be. Akik Cziriák és Domokos néven maradtak a továbbiakban és a gyergyói térségben éltek, ezeknek nagyrésze beolvadt a székelységbe, így tehát a kései utódok nem voltak mind követhetőek, a nevük, de főleg a gyakori elvándorlásaik miatt.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
ÁMIRA /FOJSZ/ CSALÁD
Az eredeti családnév „Hériánosz” volt és a felmenők között három testvérről vannak adatok: Hériánosz Khisizádé /1616-?/ (akitől származtak az Kiss-Azád és Frenkul- Ficzus /Frénkucz/ családok), Hériánosz Jakab /1620-?/ (akitől származtak a Merza, Flórián, Goskár-Eránosz és Amira családok) és Hériánosz Girágosz /1626-?! (akitől származtak a Gurjéch /Cziriák/, Biáthá és /Ászkricsencz/ Kritsa családok).
Tehát az Ámira-Fojsz /Mózes/ család felmenője Hériánosz Khisizádé /1616-?/, akinek /Mirzáczhi/ Ámira Nerszesz /1652-?/ nevű fia erzsébetvárosi kereskedő volt, majd az itt született Ámira /Mózesi Izsák /1689-1755/ Gyergyóba telepedett, és leszármazottai Gyergyóba, Szépvízen, ill. Maroshévízen éltek. A fenti Ámira /Moyses/ Izsák Gyergyóban még alias „Csontos” néven is előfordult. A Nerszesz-t rosszul fordítva először „Mózes” lett a családnév, majd ez is torzított formában kapta a Moisa, majd a „Fojsz” alakot. így tartották őket nyilván Gyergyóban is, ahol tehát a felmenő ős Ámira /Mózes/ Izsák /1689-1755/ volt, akinek legkisebb fia János /1738-?/ a háromszéki Málnás faluba telepedett le és itt nevét „Málnási”-ra cserélte fel. A család az 1860-as évekig volt kimutatható Gyergyóban. Valamivel később az 1890-es években a szépvízi ág is elvándorolt innen. Gyergyóban az utolsó elhalálozási bejegyzéseknél szerepelt Ámira Lukács 1851-ben, Ámira Kristóf 1856-ban (és neje Verzár Mária 1851-ben), Ámira /Mózes/ Mária /1817-1871/ (aki Urmánczi Gergely /1805-?/ neje volt), Ámira Margit /1819-1873/ aki Árahám Imre /1808-?/ neje volt, s Ámira Czeczil /1821-1877/ aki Szekula Antal /18?/-1886/ neje volt-
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa