Keresés

Kategóriák

A, Á N
B Ny
C O,Ó
Cs Ö,Ő
D P
E,É R
F S
G SZ
GY T
H TY
I,Í U,Ú
J Ü,Ű
K V
L Z
M ZS

Kövessen minket a Facebook-on is

Kristóf

Hellen eredetű, annyi mint Krisztusthordozó, azaz tisztelő, szerető. Kereszttisztelő (Keresztély, Krisztina, Krisztián). Chácshig Kristof-i. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 32 l. 631 t. – Chácshádur Kristof-ján. Szamosújvári Kereszteltek könyve II. köt. 521 l. 153 t. Lásd Császápdsi, Horopszime, Keresztes, Mészáros.

Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.

Könyv letölthető innen

Kristóf alias Jakabffy

 

Rangemelések

Címeres nemeslevél: Laxenburg, 1760. május 8. Kristóff alias Jakobfi Simon szamosújvári kereskedő, neje Issekutz Manuság, gyermekei: Kristóf, Miklós, Tódor, Jakab, Antal, Mária és Kata. (Liber Regius Transsylvaniae X. kötet, 572.o.) továbbá Kristóff alias Jakobfi Miklós szamosújvári kereskedő, gyermekei: Kristóf, Jakab, Antal, Anna, Rebsima, Mária, Chamal, Csischatun és Kata (Liber Regius Transsylvaniae X.- kötet, 576.o.)

A család nemességét 1760. szept. 3-án Szolnok, 1761. aug. 11-én Arad, 1768. febr. 8-án Szabolcs, 1771. márc. 20-án Csanád, 1793. Heves (1793. évi, 604. sz. Jegyzőkönyv), 1793. nov. 5-én Krassó, 1804. szept. 22-én Bihar, 1822. dec. 19-én Békés és 1841. nov. 5-én Csanád vármegyékben hirdették ki.

 

Címer

Három hatágú vörös csillaggal megrakott, ezüst pólya által vágott, kék pajzs felső mezejében a vágóvonalból kinövő természetes színű jobbra fordult oroszlán, az alsóban pedig három párhuzamosan haladó, jobbharánt arany pólya. Sisakdísz: két kiterjesztett, egy-egy hatágú vörös csillaggal megrakott, ezüst gerenda által két részre osztott kék szárny között jobbra fordult növekvő oroszlán. Takarók: arany-kék, ezüst-vörös.

 

Forrás: Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája

/CHÁCSHUM/ KRISTÓF CSALÁD

A lengyel „Tisminiczai” részről kerültek talán először Moldvába, de a bejövetelt követően jelen voltak Gyergyóban, Erzsébetvárosban és Szamosújváron is. A Besztercére telepedett ősök /Horopszime/ Ulián Chácshumi /1629-?/ (aki a gyergyói Ulián család felmenője volt) és /Horopszime/ Ovánesz Chácshumi /1621-?/ voltak. Az utóbbinak több gyermekéről is tudunk, akik különböző helyeken telepedtek meg és alapítottak családokat: -Chácshádurencz Nikolaus /1656-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett meg, utódai /Keresztes/ Kristóf nevűek voltak),

  • Chácshádurencz Kristóf /1663-?/ (aki Erzsébetvároson telepedett meg és fiai közül Vertán /1694-?/ Gyergyóban nősült és a gyermekeit Dobribán néven jegyezték, Chárib Simon /1696-?/ (aki erzsébetvárosi szakács volt), de ugyancsak Gyergyóban nősült Vazul /1707-?/ nevű fia is, akinek gyermekeit László néven is jegyezték.
  • Chácshum Jakab /1667-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett és utódai Keresztes, Kristóf és Mélik nevűek voltak),
  • Chácshum Eremiá /1671-?/ (Szamosújvárra telepedett, utódai Kristóf nevűek voltak),
  • Chácshum Tódor /1675-?/ (Szamosújvárra telepedett, utódai Kristóf nevűek voltak).

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

(KRISTÓF) MELIK CSALÁD

A bejövetelt követően jelen voltak Szamosújváron, Erzsébetvárosban és Gyergyóban is. A Besztercére telepedett ősök /Horopszime/ Ulián Chácshumi /1629-?/ (aki a gyergyói Ulián család felmenője volt) és /Horopszime/ Ovánesz Chácshumi /1627-?/ voltak. Az utóbbinak több gyermekéről is tudunk, akik különböző helyeken telepedtek meg és alapítottak családokat: -Chácshádúr Gergely /1659-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett meg, utódai Keresztes, Kristóf nevűek voltak), -Chácshádúr Kristóf /1662-?/ (aki Erzsébetvároson telepedett meg és fiai közül Vertán /1694-?/ Gyergyóban nősült és a gyermekeit Dobribán néven jegyezték, ugyancsak Gyergyóban nősült Vazul /1707.?/ nevű fia is, akinek gyermekeit László néven is jegyezték. -Chácshum Jakab /1661-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett és utódai Keresztes, Kristóf és Mélik nevűek voltak. Itt a Mélik a Melkhonból jön és jelentése Menyhért), -Chácshum Eremiá /1671-?/ (Szamosújváron telepedett le, utódai Kristóf nevűek voltak), -Chácshum Tódor /1675-?/ (aki szintén Szamosújváron telepedett meg és utódai Kristóf nevűek voltak).

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

/CHÁRIB/ ÁJVÁZ CSALÁD

A lengyel „Tisminiczai” részről kerültek először Besztercére majd az általános Chárib gyűjtőnévvel Erzsébetvárosba. A Lengyelországból betelepülő örmények családokat általában a „Chárib” névvel illették. Az ősök nevei /Horopszime/ Ulián Chácshumi /1629-?/ (a gyergyói Ulián család felmenője volt, lásd Ulián család) és /Horopszime/ Ovánesz Chácshumi /1627-?/ voltak. Ez utóbbi gyermekeiről maradtak feljegyzések:

  • Chácshádurencz Nikolaus /1656-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett meg, utódai /Keresztesi vagyis Kristóf nevűek voltak),
  • Chácshádurencz Gergely /1659-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett meg, utódai Keresztes és Kristóf nevűek voltak),
  • Chácshádurencz Kristóf /1663-?/, aki Erzsébetvároson telepedett meg és fiai közül említhetők: Vertán /1694-?/ (aki Gyergyóban nősült és a gyermekeit Dobribán néven jegyezték) és /Chácsumi/ Chárib Simon /1696-?/ (aki erzsébetvárosi szakács volt és így utódai a foglalkozását jelző Ájváz nevet vitték tovább mint családnév),
  • Chácshum Jakab /1667-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett és utódai /Keresztesi Kristóf és Mélik nevűek voltak),
  • Chácshum Eremiá /1671-?/ és Chácshum Tódor /1675-?/ (akik Szamosújváron telepedtek le és utódaik Kristóf nevűek lettek).

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

DOBRIBÁN CSALÁD

A lengyel „Tisminiczai” részről kerültek talán először Moldvába, de a bejövetelt követően jelen voltak Gyergyóban, Erzsébetvárosban és Szamosújváron is. A Besztercére telepedett ősök /Horopszime/ Ulián Chácshumi /1629-?/ (aki a gyergyói Ulián család felmenője volt) és /Horopszime/ Ovánesz Chácshumi 1621-?/ voltak. Az utóbbinak több gyermekéről is tudunk, akik különböző helyeken telepedtek meg és alapítottak családokat: -Chácshádurencz Gergely /1659-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett meg, utódai /Keresztes/ Kristóf nevűek voltak),

  • Chácshádurencz Kristóf /1663-?/ (aki Erzsébetvároson telepedett meg és fiai közül Vertán /1694-?/ Gyergyóban nősült és a gyermekeit Dobribán néven jegyezték, Chárib Simon /1696-?/aki erzsébetvárosi szakács volt, de ugyancsak Gyergyóban nősült Vazul /170/-?/ nevű fia is, akinek gyermekeit László néven is jegyezték.
  • Chácshum Jakab /1661-?/(aki a gyergyói térségbe telepedett és utódai Keresztes, Kristóf és Mélik nevűek voltak),
  • Chácshum Eremiá /1671-?/ (Szamosújvárra telepedett, utódai Kristóf nevűek voltak),
  • Chácshum Tódor /1615-?/ (Szamosújvárra telepedett, utódai Kristóf nevűek voltak).

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

ULIÁN-NÁDAS CSALÁD

A bejövetelt követően a gyergyói térségben voltak jelen. A Besztercére telepedett ősök Ovánesz Chácshumi /1627-?/ és Ulián Chácshumi /1629-?/ voltak. Az utóbbinak több gyermekéről is tudunk, akik különböző helyeken telepedtek meg és alapítottak családokat: -Chácshádurencz Nikolaus /1656-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett meg, utódai /Keresztes/ Kristóf nevűek voltak), -Chácshádurencz Kristóf /1663-?/ (aki Erzsébetvároson telepedett meg és fiai közül Vertán /1694-?/ Gyergyóban nősült és a gyermekeit Dobribán néven jegyezték, Chárib Simon /1696-?/ (aki erzsébetvárosi szakács volt), de ugyancsak Gyergyóban nősült Vazul /1707-?/ nevű fia is, akinek gyermekeit László néven is jegyezték. -Chácshum Jakab /1667-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett, utódai Keresztes, Kristóf és Mélik nevűek voltak), -Chácshum Eremiá /1671-?/ és Chácshum Tódor /1675-?/ (Utódai Szamosújváron Kristóf nevűek). Ulián Chácshumi /1629-?/ a gyergyói Ulián-Nádas család felmenője, aki a bejövetelnél Besztercét választott, majd később innen költözött Tóder Uliáni /1660-?/ nevű fia Gyergyóba az 1680-as évek elején és itt is nősült meg 1691-ben. Itt több gyermeke is született és ezek közül említsük meg a következőket:

  • Ulián Tódor /1692-1728/ (1722-ben nősült, neje N. Mánuság/1702-1765/),
  • Ulián Miklós /1694-?/ (1724-ben nősült Gyergyóban, neje N. Chátun/1705-1775/),
  • Ulián Kristóf! 1704-1772/ (1736-ban nősült, neje Ábrahám Chátun/1717-1798/),
  • Ulián Lukács /1706-?/ (aki 1737-ben nősült, neje Ákoncz Chátun /1717-1791/),
  • Ulián Gulicz /1710-1783/ (aki 1732-ben Záchnó Miklós /1701-1758/ neje lett).

Az Ulián család később a vezetéknevét később „Nádas”-ra cserélte fel, de az innen származó Ulián István /1753-1825/ elején az 1780-as évek elején nevét Keresztes Istvánra cserélte fel és gyermekei is ezzel a névvel voltak jegyezve. Ez talán egyértelmű utalás arra, hogy felmenőjük révén a Kristóf családhoz volt kötődésük.

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa