= Gergely, Vigil. Álekszá Der-Krikorián. Szamosújvári házasultak könyve I. köt. 29 l. 288 t. – E családnév előfordul Keleten is: Vártán Krikorián „Árévélkh” 1886. szept. 22. 805 sz. Krikor mágánuámp Pászákász: Gergely, kinek vezetékneve Pászákász. Szamosújvári Kereszteltek könyve I. köt. 3 l., 1714 oct. 14. A Pászákász-ok Krikor-ok. – Ághácshá Krikor mágánuámp szêngov szábonê: Gergely úr, vezetékneve ládával szappan. Szamosújvári Kereszteltek könyve I. köt. 103 l. 1354 t. Krikor vor mágánuámp gocshi Ládá cu szoponul: Gergely, ki vezetéknévvel „Ládávál szappanénak neveztetik. Szamosújvári Kereszteltek könyve I. köt. 60 l. 625 t. Ezen láda szóból lett a Ládai családnév. A Ládai-ak Krikor-ok. Lásd Hászt, Kirkor, Ládai, Pászákász, Vastag, Verzár.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
/KRIKOR/ SZENKOVICS CSALÁD
A család Moldvából telepedett Erdélybe és eredeti nevük „Krikorián” volt. Az Erdélybe telepedett családtag névszerint: Bedrosz Krikorián /1636-?/ volt. A család eredeti neve „Krikorián” volt, amelyet Szépvízen a Bedrosz Krikorián gyermekei rövid ideig elhagytak és a Pétert /Bedrosz/ kezdték családnévként használni apjuk keresztneve után. A Gergely név is csak 1776-tól került be a forgalomba, előtte csak a Krikort használták. Később Szamosújváron, Erzsébetvároson és Gyergyóban a nem közvetlen Krikor Pétertől származóak maradtak többnyire a „Gergely” családnév használatánál. Az egyik felmenő nevéhez társult a „ládás” ragadványnév, úgy mint Gergely a szappan, ill. ládás, aminek az örmény Széndug=Széngovics felelt meg, így a család egyes részei a Szenkovics nevet is viselték. A családalapító Bedrosznak több gyermekéről vannak ismereteink, akiket részben „Bedrosz” illetve „Krikor”(Kirkosa) névvel illettek a korabeli feljegyzésekben. így pl. Krikor /Gergely/ Miklós /1675-1747/, akit Apafy fejedelem elsőként nevezett ki az erzsébetvárosi Campania főbírójának 1698-ban. Családi állapotát tekintve annyit tudunk, hogy Emmánuel /1720-?/ nevű fiának üzlete volt Erzsébetvároson (a jelenlegi klastrom közelében) az 1750-es évektől kezdődőleg és az ő lánya volt Szenkovics Margit /1719-1795/, aki 1740-ben Krikor Péter /1714-1784/ neje lett Szépvízen. Ennek a Krikor Péternek a fia volt Péter Emánuel /1750-1824/, aki először Szépvízen nősült, majd Nyárádszeredába távozott és Péter Péter /1774-1840/ nevű fia itt is nősült meg 1807-ben Szenkovics Péter néven.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
/GERGELY/ FEJÉR CSALÁD
A család Moldvából telepedett Erdélybe és eredeti nevük „KrikoriánTöbb testvér telepedett Besztercére 1669-ben, névszerint: /Vázán=Futó/ Ászvádur Krikorián /1670-?/ (a Fugó-Fugulyán család őse), Mánug Krikorián /1641-?/ (más néven Kancsal Mánug, ill. „Silmánug”), Bedrosz Krikorián /1644-1647/ és Nikol Krikorián /1650-?/ (akit később Apafy fejedelem elsőként nevezett ki az erzsébetvárosi Campania főbírójának 1696-ban. Családi állapotát tekintve annyit tudunk, hogy Emmánuel nevű unokájának üzlete volt Erzsébetvároson /a jelenlegi klastrom közelében/). Az előbbi Simánug utódok egy kis része Sil=Szőcs nevet vett fel, de ez nem azonos a gyergyói Thukcsi (=Szőts) névvel. A család eredeti neve „Krikorián” volt, amelyet Szépvízen a Bedrosz Krikorián gyermekei rövid ideig elhagytak és a Pétert (Bedrosz) kezdték családnévként használni apjuk keresztneve után. Legelsőként a Krikor Péter /1714- 1784/ unokája Fejér Péter /1782-1848/ örménybíró írta nevét „Fejérinek, amelyet aztán mindenki átvett és így a családnév végleges formát kapott. A Gergely név is csak 1776-tól került be a névjegyzékbe, mert előtte csak a Krikort használták. Később Szamosújváron és Gyergyóban a nem közvetlen Krikor Pétertől származóak többnyire a „Gergely” családnév használata mellett maradtak. (Gyergyóban az elején Bedrosz néven jegyezték az 1780-as évekig, de utána még Kápálb” nevet is használtak 1810-tól). A családalapító Bedrosz gyermekeit néha „Krikor” „Gergely” „Bedrosz” „Péter” ill. „Fejér” névvel illették.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa