Keresés

Kategóriák

Kövessen minket a Facebook-on is

Krêcsunián

A román crăciun (karácson, Weihnachten) és az örmény családnév képző ján-ból (fi). – Agopsá Krecsunián: Karátsonyi Jakab. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 99 l. 59 t. – Chácshig mjédz Krecsunián: Idősebb Karátsonyi Kristóf. Szamosújvári Kereszteltek könyve II. köt. 758 l. 23 t. – Nikula Krecsun: Karátsonyi Miklós. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 6 l. 129 t. Lásd Hêbás, Karátsonyi, Szurugdsi.

Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.

Karátsonyi (beodrai) gróf és nemes

A család eredeti neve: Snorkhján, Krecsunján

 

Rangemelések

Címeres nemeslevél: Bécs, 1749. június 15. Kristóf, Miklós és Lukács szamosújvári polgárok, feleségeik és gyermekeik. (Liber Regius Transsylvaniae IX. kötet, 815. oldal.)

Birodalmi grófi rang: Bécs, 1858. december 25. (Diploma: Bécs, 1859. február 7.)

Magyar gróf rang: Elhat. Budapest, 1874. március 14. Guido. (Liber Regius LXVII. kötet, 442. oldal.)

 

Címer

Négyelt pajzs, a 3. és 4. mező közé beékelt mezővel és vágott szívpajzzsal; ebben fönt, vörös mezőben koronás, arany kétfejű sas, lenn ezüst mezőben fekete mérleg. A nagy pajzs: 1. és 4. kék mezőben szemközt fordult koronás szirén, melynek halfarka jobbra (balra) hajlik, baljában (jobbjában) balra (jobbra) ezüst, kettős keresztet tart, jobbját (balját) csípőjére teszi. 2. vörös mezőben jobbra fordult, két hátsó lábán álló ezüst bika, arany nyakörvvel, arany szarvakkal, patákkal és farkkal; 3. vörös mezőben egyenest álló,szemközt fordult természetes medve, jobb első lábával egy kivont kard aranymarkolatát, baljában annak hegyét fogva, vízszintesen maga előtt tartja; 5. befelé hajlott szélű, beékelt ezüst mezőben ágaskodó, jobbra fordult kék párduc, torkából és füleiből kitörő tűzzel, jobbjában babérkoszorús kivont kardot tart, baljában levágott török főt. Öt sisak, Sisakdíszek: 1. (középső) a pajzsbéli sas; Takaró: arany-vörös, ezüst-vörös; 2. a pajzsbéli medve; Takaró: ezüst-vörös; 3. a pajzsbéli szirén kinövőleg; Takaró: ezüst-kék; 4. a pajzsbéli kinövő bika; Takaró: ezüst-vörös; 5. a pajzsbéli párduc kinövőleg, miként a leírásban; Takaró: ezüst-kék. Pajzstartok: jobbról koronás, kétfarkú természetes oroszlán, balról koronás aranygriff, mindkettő nyakán lelógó aranylánc. Jelmondat vörös szalagon arany betűkkel: Pietate honore et perseverantia.

 

 

Forrás: Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája

CZIFFRA CSALÁD

A család örmény neve „Snorkhján” volt. Ennek latinos megfelelőjéből a „Gratianus”-ból csináltak Moldvában „Krecsun-ián”-t. Ebből a családból két nagycsalád vált ki, az egyik volt a Karácsony-család, a másik a „Cziffra-család” Az Erdélybe települő besztercei ős neve /Gratianil Krecsun Donig /1622-?/ volt, aki még Moldvában nősült 1651-ben és itt több gyermeke született,: Luszig /Zerif Krecsunián /1652-?/ (aki Gergely Miklós főbíró mellett, az örmény Compánia helyettes bírójának volt kinevezve 1689-ben I. Apafi Mihály rendeletével. Az ő fia volt Cziffra Jakab /1684-1719/, aki Gyergyószentmiklós első plébánosa volt 1709-1719 között, akit még Verzereszku szentelt fel 1709-ben. Ő a pestisjárvány idején halt meg), Zerif Krecsunián /1654-1724/, Drágics Krecsunián /1756-?/ Ászvádur /Bogdán/ Krecsunián, Kristóf Krecsunián /1660-?/, Krecsun János /1662-?/ (ő Gyergyóból költözött Ebesfalvára 1689-ben), Ágopsa Krecsunián /1666-?/ Gregor Káluszd /1669-?/ (az előbbi Kristóf Erzsébetvároson, Drágics pedig Szamosújváron éltek !).

Ezek közül elsőként került Gyergyóba Zerif Krecsunián /1654-1724/ (akit a gyergyói ..Cziffra” család ősének lehet mondani). Az erzsébetvárosi Krecsun János /1662-?/ fiai közül Lukács /1698-?/ és Kristóf /1710-?/ költözött Gyergyóba az 1720-as évek körül, akik itt nősültek. Utódaik a ..Karácsony” családnevet vitték tovább. A Cziffra család felmenő őse Gyergyóban tehát Zerif Krecsunián /1654-1724/ volt, akinek négy fia már itt nősült és alapított családot. A név szerinti családalapítók, akiknek utódaik Cziffra néven voltak nyilvántartva az anyakönyvben: Zerif Dánig /1687-1740/, Zerif Mánug /1692-1740/, Zerif Gergely /1698-?/ és Zerif Lukács /1705-?/ voltak. Az itt született utódok már „Cziffra” néven kerültek be a nyilvántartásba.

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

KARÁCSON CSALÁD

A család örmény neve „Snorkhján” volt. Ennek latinos megfelelőjéből a „Gratianus”- ból csináltak Moldvában „Krecsun-ián”-t. Valójában a „Karácson” türk-magyar eredetű szó. Az első rész jelentése egyértelmű: KARA = fekete, sötét. A második részre két olvasat is létezik. Az egyik szerint CSŐN, CSUN = fordul, változik. E szerint tehát a teljes szó jelentése: a -sötét változása, vagy a -fekete(ség) fordulása.

Ebből a családból két nagycsalád vált ki, az egyik volt a „Karácsony-család”, a másik a „Cziffra-család”. Az Erdélybe települő besztercei ős neve /Gratiani/ Krecsun Donig /1622-?/ volt, aki még Moldvában nősült 1651-ben és itt több gyermeke született,: Luszig /Zerif Krecsunián /1652-?/ (aki Gergely Miklós főbíró mellett, az örmény Compánia helyettes bírójának volt kinevezve 1689-ben Apaffi Mihály rendeletével. Az ő fia volt Cziffra Jakab /1684-1719/), aki Gyergyószentmiklósi plébános volt 1709-1719 között), Zerif Krecsunián /1654-1724/, Drágics Krecsunián /1756-?/, Ászvádur /Bogdán/ Krecsunián, Kristóf Krecsunián /1660-?/, Krecsun János /1662-?/ (aki Gyergyóból költözött Ebesfalvára 1689-ben), Ágopsa Krecsunián /1666-?/, Gregor Káluszd /1669-?/ (az előbbi Kristóf Erzsv.-on, Drágics pedig Szúv.-on telepedett le !). Ezek közül is elsőként csak Zerif Krecsunián /1654-1724/ (akitől származott a „Cziffra” család) került Gyergyóba. Az Erzsébetvárosba költözött Krecsun János fiai közül Lukács /1698-?/ és Kristóf /1710-?/ költözött vissza Gyergyóba az 1720-as évek körül, akik már itt is nősültek meg és utódaik a Karácsonycsaládnevet vitték tovább.

 

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa