Az Ákoncz család egyik ága Kövér-re magyarosította nevét. Simeon Kövér. Szamosújvári Kereszteltek könyve II. köt. 550 I. 1781. aug. 16. – Thorosz Kiuvirján Szamosújvári Kereszteltek könyve II köt. 557 I. 17 t. – Kövér Kajtán Mező-Kovácsházáról 1784. május 24-én az armalis tárgyában egy szép örmény levelet irt Szamosújvár város főbirájának: Dániel Miklósnak; a levél aláírása ez: Kájtán Krikori Kövérján: Kövér Gergely fia Kajtán. Lásd Ákoncz.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Kövér (gyergyószentmiklósi)
A család eredeti neve: Akoncz
Rangemelések
Címeres nemeslevél: Bécs, 1780. május 24. János és Kajetán gyergyószentmiklósi kereskedők, János neje Izsák Mária, gyermekei: György, Teréz, Anna, Mária és Róza. (Liber Regius Transsylvaniae XII. kötet, 33.o.)
Címer
Álló ék által három részre osztott pajzs; a jobboldali arany mezőben kiterjesztett szárnyú, balra néző egyfejű fekete sas, a baloldali kék mezőben három (2-1) hatágú arany csillag; az ezüst ékben zöld alapon nyulánk fenyőfa mellett jobbra haladó, arany szarvú fehér kos látható. Sisakdísz: két arany szarv között arany leveles koronán nyugvó, jobbra forduló páncélos kar aranymarkolatú görbe kardot tart. Takarók: jobbról arany-fekete, balról ezüst-kék.
Kövér (rétháti)
Rangemelések
Címeres nemeslevél: Bécs, 1804. augusztus 17. Átírva: 1804. október 26. „rétháti” előnév: 1805. január 18. Tódor, Kajetán, János, Simon és Antal s Tódorné csíky Annától született Manó, Antal, István, Gergely, Márton, Mária, Katalin, Sára, Terézia és Johanna; Kajetánné Dániel Teréziától született Kajetán, Márton, Jenő, Mária, Margit és Terézia; Jánosné csíky Rebekától született János, Erzsébet, Mária és Anna. (Liber Regius LXI. kötet, 363, 468, 474. és 544.o.)
Címer
Négyelt pajzs; az 1. és 4. vörös mezőben négy jobbharánt hullámos ezüst gerenda, melyen ágaskodó balra (jobbra) forduló, lebegő arany griff jobbjában kivont kardot villogtat; a 2. és 3. kék mezőben zöld földön fészkében ülő fehér pelikán vérével fiait táplálja. Sisakdísz: jobbról arany-vörössel, balról kék-ezüsttel vágott két sas-szárny között a koronából kiemelkedő pajzsbéli arany griff jobbrafordulva. Takarók: jobbról arany-vörös, balról ezüst kék.
Forrás: Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája
Kövér
Régebben szerepelt Kövérjan cs Kiuvirján alakban is, magyarra fordított név, Ákontz c alád egyik része Ákontz-Kövér kettős névvel szerepel.
Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában
ÁKONCZ-KÖVÉR, FARK-SZEBENY CSALÁDOK
A család eredete a moldvai Botosaniba vezet vissza. Az itt élő ős neve /Káprikodá/ Bogdán Dzerig /1588-?/ volt. A Káprikodá jelentése kecskefarok, amelyik a román „cáprá + coádá” összetevéséből adódott és innen a koádá örmény fordítása Áki, ill. a Bocshig név. Bogdán Dzérig 3 gyermeke telepedett Erdélybe 1668-ban. Ezek voltak:
– /Bogdán/ Káprikodá Jákub /1621-?/ (akinek gyermekei Beregszászon, Ebesfalván és később Szamosújváron telepedtek le. A legidősebb fia Kabdebó Nicol /1652-?/ beregszászi Kabdebó Miklós néven kapott nemességet 1682-ben. Egy másik fia Káprikodá Mitkó /1658-1741/ néven Ebesfalván telepedett le és az itt született gyermekei közül egyesek itt maradtak, mások Gyergyóba távoztak, ahol Capdebo néven alapítottak családokat. A fenti Mitkó testvére Kabdebó Kristóf /1674-1754/ Erzsébetvároson élt és Ohán Kabdebó /1712-1786/ nevű fia Hánkovics” nevet vett fel),
- /Botosam/ Bogdán Chácsig /1623-?/ (aki Gyergyóba telepedett és utódai több családot is alapítottak itt. Ilyenek voltak a Bocsánczi (amely a Botosán-i helységre utaló név), Bogdán, valamint az ebből kialakuló újabb családnevek (néha gúnynevek voltak), mint pl. a „Boor\ „Bángi és „Facsaros ” nevűek),
- /Áki/ Bogdán Mánug /1627-?/, ahol az Áki a román „coáda” örmény fordítása és magyarul Fark-ot jelent (vagyis kicsi ember, amely a „Bocshig” megfelelője). Az Akiből lett az „Ákoncz” is, amely szintén erre utaló fogalom. Ennek a névnek a teljes magyarázata az, hogy a moldvai ős /Káprikodá/ Bogdán Dzerig /1588-?/ néven volt ismert, ami két román szó összevonása: cáprá + coádá, ami kecskefarkot jelent. A felmenő Mánug 3 gyermekéről vannak ismereteink: /Aki/ Bocshig Kristóf /1661-?/ (aki „Kicsi Kristóf”-ként volt ismert Gyergyóban és utódai a Bocshig-családok voltak, akik elhagyták később ezt a nevet és véglegesen áttértek a Kiss családnév használatára), Ákoncz Jakab /1663-?/ (aki szintén Gyergyóba telepedett és tőle származtak a gyergyói Ákoncz-Kövér, Meghdesz, Minász családok), Ákoncz Tódor /1667-1736/ (aki szintén Gyergyóban élt és tőle származtak a gyergyói Ákoncz családok). Gyergyóból telepedett Szépvízre a Jakabtól származó Ákoncz János /1703-1786/ az 1730-as évek elején, akinek leszármazottai közel 100 éven keresztül a „Fark” nevet viselték, majd 1820 után egyöntetűen véglegesen felvették a „Szebeny”-családnevet (összefügg a Szeben nevű erdélyi várossal, ahol valamelyik ősük tartózkodhatott). Az Ákoncz Jakabtól /1663-?/ származó család egy ága a Meghdesz előnevet viselte Szépvízen és Gyergyóban.
Ebből a családból származott a későbbi erzsébetvárosi (mechitarista) paptanár Ákoncz- Kövér István /1739-1824/ is, aki Gyergyószentmiklóson született és valamelyik őse a megkülönböztető Kövér melléknévvel toldotta meg az Ákoncz családnevet. Tehát a legrégibb családtagok akikről tudunk; /Áki/ Bocshis: Kristóf /1661-?/ (és neje N. Mélik /1673-1747/), Ákoncz Jakab/1663-?/ (neje a szépvízi Sztephánián Oszgehad /1675- 1775/) és Ákoncz Tódor/l667-1736/ (és neje N. Sákhár /1678-1747/) voltak.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
Ismert személyek ezzel a családnévvel:
Kövér Ilma
Magyar írónő. Kövér Lajos drámaíró és Kövérné Komlóssy Ida színésznő leánya
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6v%C3%A9r_Ilma
Kövér István (Ákontz)
Örmény származású erdélyi egyházi író, főapát, címzetes érsek
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6v%C3%A9r_Istv%C3%A1n
Kövér Lajos
Drámaíró
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6v%C3%A9r_Lajos_(dr%C3%A1ma%C3%ADr%C3%B3)
Rétháti Kövér Erzsébet
Magyar költő, műfordító, pedagógus
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6v%C3%A9r_Erzs%C3%A9bet
Telmányi Emil
Hegedűművész, rétháti Kövér Elvira fia
https://hu.wikipedia.org/wiki/Telm%C3%A1nyi_Emil_(heged%C5%B1m%C5%B1v%C3%A9sz)
Forrás: Wikipédia