Constantinus (Kosztántin) magyarul Koszta, románul Costanu. – Krikor Kosztinján gám Kátêrêvján. Csikszépvizi anyakönyv 29 l. 1789 év. A Káterév (Káttero) család vezetékneve Kosztin. A Kosztin családnév most nincs használatban. Lásd Káterev.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
KOSOTÁN /ÁKSZEND/ CSALÁD
A család Moldvából telepedett Erdélybe és eredeti nevük Vertán volt (Christophorus Vertán /1582-?/), amelyhez járult az örmény „Csoribán” melléknév. A Csoribán török neve viszont Káterev volt, így a felmenők ezt is használták mint családnév. Az Erdélybe telepedett névszerinti családtag, akitől a Kosotán család származott az /Katerev/ Vertán Erikor (Hásztián) /1618-?/ volt. Ő Besztercéről telepedett Ebesfalvára és mivel őt a Hászt = Erős-Vastag melléknévvel illették, utódai az Erdélybe való költözést követően Ákszend /Sándor/, Kosztin, Kosotán, ill. Kosztándi nevekkel voltak jegyezve. A család a betelepedést követően Ebesfalvát választotta, de jelen voltak mint törzscsalád Gyer- gyóban és Szépvízen is már az 1700-as évek elején. Tehát a felmenő moldvai ősök /Katerev/ Krikor Hásztián /1618-?/ és a fia Kosotán Ákszend (Sándor) /1652-?/ voltak (Ákszend kisgyermekként került Erdélybe). Kosotán Ákszend 4 fiáról és egy lányáról tudunk: Gergely /1684-1737/, Márk /1686-?/, Jakab /1690-1751/, Izsák /1692-1751/ és Zátrég /1705-?/ (aki 1729-ben Gáhuszep /Sáska/ Tamás /1698-1788/ neje lett). Ezek utódai Gyergyóban először „Ákszend” vagyis Sándor néven lettek jegyezve az 1780-as évekig. Az utódok többségét „Kosotán ”, „Kosztin ”, ill. Kosztándi néven jegyezték.
A Jakabtól származó Kosotán Lukács utódait „Kosztándi” néven lehetett feltalálni Gyergyóban. A kései utódok között lehet említeni Kosztándi Terézt /1894-?/, aki ikefalvi Dénes Imre /1889-?/ esztelneki kereskedő neje lett és testvérét Kosztándi Vilmos gyergyóhollói igazgató tanítót, aki Kurtapatakon született 1896-ban és Csík- somlyón szerezte meg oklevelét, majd hadba vonult és mint tizedes esett orosz fogságba. Leszerelése után magántisztviselő volt 1939-ig. A fogságból hozta orosz nejét Anna Ivanovna Terentyevát (fiai: Kosztándi Vilmos /1928-?/ és Árpád /1930-?/).
A Gergelytől származó Gergely és utódai „Kosztin” néven Csíkszépvízen éltek. A „Kosztin” névalapító Gergely Szépvízen halt meg 1790-ben. A késői Kosztin leszármazottak közül egyesek Szatmár vidékén is felbukkantak az 1880-as években. Itt említsük meg Kosztin Péter /1909-1997/ igazgató tanítót, aki Györkefalván született (az ő apja Kosztin István első világháborús frontharcos volt) és Szatmáron végezte a tanítóképzőt, majd 1940 után a kolozsvári piarista gimnáziumban dolgozott.
A gyergyói Jakab ágából való leszármazottak Kosztándi, Ákszendr, végül Ágoston néven voltak nyilvántartva az 1800-as évek elejétől. Az Ágoston nevűek Gyergyócsomafalván telepedtek meg, itt kell említeni Ágoston Ágoston /1819-1889/ utódait, akik a gyergyócsomafalvi kereskedelmi társaság képviselői voltak az 1904-1906 évek között.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
VERTÁN CSALÁD
A család Moldvából telepedett először Besztercére, majd ezt Szamosújvár és Gyergyó követte. A moldvai ős neve (Csoribán) Vertán Christophorus /1582-?/ volt, akit tehát a Csoribán=őszvérárus melléknévvel illettek. Az örmény Csoribán törők megfelelője a „Káterev”, így a fenti Vertán család ezt a megkülönböztető nevet használta a továbbiakban. Vertán Christophorus két fiáról tudunk, akik különböző nevű családokat alapítottak Erzsébetvároson, Szamosújváron és Gyergyóban. Ezek voltak Vertán Mánug (Csoribán) /1614-?/ és Vertán Krikor (Hásztián) /1618-?/ (akinek leszármazottai alapították a későbbi Kosotán, Kosztin, Kosztándi családokat).
Vertán Mánug (Csoribán) fiai közül /Káterev/ Vertán Isávár (Csoribán) /1645-?/ Erzsébetvárosba telepedett és utódait már „Pátrubán” néven lehetett itt feltalálni. Mint erzsébetvárosi családalapítót említsük pl. Pátrubán Zakariást /1679-?/. Vertán Mánug másik fiai /Káterev/ Vertán Dumitrász /1647-?/ és /Káterev/ Vertán Vazul /1653-?/ először Besztercét választották, majd 1712-ben átköltöztek Szamosújvárra. A Számosújváron megtelepedett /Káterev/ Vertán Dumitrász utódai a későbbiekben „Csercsel” néven fordultak elő Gyergyóban is. A név maga onnan adódik, hogy a Dumitrász (Vertán család gúnyneve) a Demeter román alakja volt és ez a Czerealis-t takarja, ami magvetést jelent. Innen adódóan a család ezen ága az elferdített „Ceres=Csercsel” nevet vette fel. A szamosújvári Csercsel János /1679-?/ fia Cseresel Kristóf /17?/ -1790/ került Gyergyóba az 1730-as évek közepén.
A fenti /Káterev/ Vertán Vazul /1653-?/ Szamosújvárra telepedett 1712-ben és itt indította el a népes Vertán családot. Gyermekei közül Vertán Márton /1687-?/, Vertán Donig /1693-?/ kerültek Gyergyóba az 1720-as évek elején, majd testvére Vertán Emmánuel /1709-?/ az 1730-as évek közepén. A Gyergyóban született utódok közül többen Kézdivásárhelyre (Wertán néven) telepedtek át az 1840-es évektől kezdődőleg.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa